A füstös cinege (Poecile lugubris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1820-ban, a Parus nembe Parus lugubris néven is.
Alfajai Poecile lugubris anatoliae (Hartert, 1905) Poecile lugubris dubius (Hellmayr, 1901) Poecile (lugubris) hyrcanus (Zarudny & Loudon, 1905) Poecile lugubris kirmanensis (Koelz, 1950) Poecile lugubris lugens (C. L. Brehm, 1855) Poecile lugubris lugubris (Temminck, 1820)
Előfordulása Törökországban, a délkelet-európai országok területén, valamint Románia déli részen honos. Ritkán előfordul Észak-Olaszországban is.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, mediterrán cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, sziklás környezetben, valamint szántóföldek és vidéki keretek. Állandó, nem vonuló faj.
Kárpát-medencei előfordulása A Kárpát-medencén belül csak Erdély délkeleti részén fordul elő, Kolozs megyétől a Bánsági-hegyvidékig. Itt állandó, jellegzetes madárfaj, főleg erdőszéleken, szőlőkben, kertekben fészkel. Otthonát télen sem hagyja el, így a Déli- és Nyugati-Kárpátoktól nyugatabbra, az Alföld területén, Magyarországon nem fordul elő.
Megjelenése Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-23 centiméter, testtömege 16-19 gramm. Szárnya 7,2–7,6, farka 6,5–6,8, csüdje 2, csőre 1–1,1 centiméter. Feje teteje sötét kormos fekete, begye szintén, de valamivel fakóbb. Kantársávja, arca és fültája fehér. Háti oldala egérszürkés, barnába átmenő. Evezőtollai feketésszürkék. Hasi oldala szennyesfehéres. Csőre sötét szaruszürke, a kávaélek fehéresek. Lába kékes ólomszínű. Szeme barna.
Életmódja Elsősorban rovarokkal táplálkozik, bár magvakat is fogyaszt. Távolról sem oly társaságszerető, mint a többi cinegeféle. Nem keresi az ember társaságát, inkább kerüli. Hangja verébszerűen cserregő. bélyegkép|240px Szaporodása Fészekalja általában öt-hét tojásból áll. bélyegkép|180px|Tojása Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
Birding.hu – magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Poecile Kategória:Madárfajok Kategória:Albánia madarai Kategória:Azerbajdzsán madarai Kategória:Bosznia-Hercegovina madarai Kategória:Bulgária madarai Kategória:Horvátország madarai Kategória:Grúzia madarai Kategória:Görögország madarai Kategória:Irán madarai Kategória:Irak madarai Kategória:Izrael madarai Kategória:Libanon madarai Kategória:Észak-Macedónia madarai Kategória:Montenegró madarai Kategória:Románia madarai Kategória:Szerbia madarai Kategória:Szlovénia madarai Kategória:Spanyolország madarai Kategória:Szíria madarai Kategória:Törökország madarai Kategória:Olaszország madarai