Szilágyszeg () falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése Szilágy megyében, a Szilágy-patak mellett, Szilágycsehtől délre fekvő település.

Története

Szilágyszeg (Szilágy-Szeg) nevét 1377-ben említették először az oklevelek Syladzeg néven. A település birtokosai ekkor Várvölgyi János fiai Balázs, Máté és Bálint voltak.

1440-ben Sándorházi Tamást, Balázst és Jánost a kolozsmonostori konvent iktatta be itteni birtok negyedébe.

1492-ben II. Ulászló király perújítást engedélyezett a Szilágyszegi Pál és Bydeskúthi László, Miklós és Mihály testvérek közt folyó perben.

1549-ben Szilágyszegi Pál és Mihály és ifj. Pál birtoka volt.

1705-ben végzett összeíráskor nemesek voltak a településen Dobai Sándor, Újvári Gergely, Nagy Lajos, Török Sámuel, Kiss Sándor, László, István és János, Kis János, József és Veress Zsigmond voltak.

1718-ban ilosvai Dobai György és neje Szécsi Judit gyermekei osztoztak meg a szüleiktől kapott birtokrészen.

1732 előtt szilágyi Szegen Fodor András és neje szécsi Guti Zsuzsánna, majd ezek örökösei Fodor Zsigmond, János és Kata a település birtokosai. Az örökösök a birtokot 1733-ig felosztatlanul használták.

A tatárjárás idejéről fennmaradt szájhagyomány szerint a Bőnyéről és Sándorházáról a lakosok a tatárok elől a közeli erdőkbe menekültek, s a megmaradt lakosság később Szilágyszegre költözött.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 523 lakosából 303 román, 204 magyar anyanyelvű.

Nevezetességek Református temploma - 1809-ben bővítették. Görögkatolikus fatemploma. - Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Jegyzetek

Források

Kategória:Szilágy megye települései Kategória:Szilágy vármegye települései