A H8-as (253-as vasútvonal; 2011-ig gödöllői HÉV) és a belőle kiágazó H9-es HÉV (szintén 253-as vasútvonal; 2011-ig csömöri HÉV) Budapest elővárosi vasútvonalai, amelyeket a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedteti az Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére az Örs vezér tere és Gödöllő, illetve Csömör, valamint betétjáratként Cinkota között. A H8-as és H9-es jelzéseket 2011. május 1-jétől viselik.
A vonalakat a Cinkota kocsiszín szolgálja ki.
Története A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) az első helyiérdekű vasútvonalának, a haraszti (ma H6-os HÉV) vonalnak a megnyitása után kezdte meg a cinkotai vonal építését.
A vasútvonal első szakasza a MÁV Központi pályaudvarától (a mai Keleti pályaudvartól) Rákosfalván át, Cinkotáig épült meg. A 10,3 km hosszú vonalszakaszt 1888. július 20-án adták át a forgalomnak. A gőzüzemű vasútvonalon a felépítmény 20,0 kg/fm tömegű sínekből épült, és 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. A vonal második szakasza Cinkotától, Csömör és Kistarcsa érintésével, Kerepesig épült ki. A második, 9,8 km hosszú vonalszakaszt 1900. augusztus 28-án nyitották meg. Ezen a szakaszon már „i” jelű, 23,6 kg/fm tömegű síneket alkalmaztak, a legnagyobb tengelyterhelést is magasabb értékben, 10,0 tonnában határozták meg.
A vonal kapcsolata a MÁV (Törökőr teherpályaudvar) 1904. január 14-én valósult meg, ekkor adták át a mintegy fél kilométer hosszú összekötővágányt.
A BKVT már 1895-ben megszerezte a jogot, hogy vasútvonalait részben, vagy teljes hosszukban villamosítsa. A társaság első ütemben a Keleti pályaudvar–Cinkota közötti szakaszon kezdte meg a villamosítást. Az 1000 V feszültségű, egyenáramú felsővezeték-rendszer kiépítésével 1911. április 19-én készült el.
A kerepesi ideiglenes végállomástól, Mogyoród határának érintésével a MÁV gödöllői vasútállomásáig tartó harmadik vonalszakaszt 1911. november 25-én adták át a forgalomnak. A már villamos- és gőzüzemre is berendezett 12,8 km hosszú vonalszakasz felépítményét 30,0 kg/fm tömegű sínekből építették, és 12,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. A vonal meghosszabbításával egy időben, Cinkota és Kistarcsa között megépült az úgynevezett kavicsbányai átvágás, így 6,2 km-rel csökkent a két végállomás közötti távolság. Az új, 35 ezrelékes emelkedésű szakaszon Ilonatelep néven megállóhely is létesült, a jelentőségéből vesztett csömöri ág pedig szárnyvonallá vált. Azóta ez a legmeredekebb normál nyomtávú hazai vasútvonal.Legát Tibor – Az elfelejtett vasútvonal (Magyar Narancs, 2017. 12. 09.)
A fővároson kívüli vasútépítések mellett a társaság a Rákosszentmihályon is vonalfejlesztésbe kezdett, az akkoriban Budapesttől még különálló község belterületén villamos üzemű hurokvágányt létesítettek. A Sashalom-Nagyicce állomásból kiágazó egyvágányú hurokvágányt 1911. december 7-én nyitották meg. A társaság engedélyt kapott a Rákosszentmihályt Rákospalotával összekötő vasútvonal építésére is. Az 1913-ban átadott kétvágányú vonal szintén Nagyiccéről indult, kapcsolatot teremtett a megyeri, újpesti és angyalföldi villamoshálózatokkal rendelkező Budapest–Újpest–Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Részvénytársaság (röviden BURV) vonalaival. A Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV szárnyvonal az 1930-as évektől rövidebb útvonalon járt, később pedig, mikor már csak a Csömöri útig közlekedett, nem volt közvetlen összeköttetésben a Kerepesi úttal sem.
A Keleti pályaudvar után, az onnan kivezető vágányok felett 1925-ben épült az első, még a Kerepesi úttal közös vasúti-közúti híd. Amely a hidat tartó sok vasbeton oszlopról kapta a „százlábú” elnevezést. A második világháború után 1945-ben újjáépült a HÉV hídja, 1948-ban épült mellé a közúti híd, majd 1972-ben a megszűnt HÉV-szakasz pályájának helyére kerültek a befelé tartó közúti sávok. Mai formáját a 2015–2017 közötti rekonstrukció során nyerte el. A korábbi vasbeton felsőpályás gerendahidat acélszerkezetű alsópályás ívhídra cserélték le. A korábbi híd nevét adó tartóoszlopokat elbontották.
A HÉV vasútvonal a Pongrác út – Fogarasi út csomópontnál eleinte szintben keresztezte a at, a fővonal fővárosi szakaszának pályaszintemelésére 1939–1944 között került sor. A Kerepesi úti vasúti hidat 1941. augusztus 5-én adták át a forgalomnak.
A rákosszentmihályi–rákospalotai szárnyvonal második vágányát a második világháború után felszedték, anyagát más, nagyobb jelentőségű városi vasutak helyreállítására használták fel. A megmaradt egyvágányú vonalat 1953-ban a Fővárosi Villamosvasút (röviden FVV) vette át, a forgalmi kitérőkkel kibővített pályán a 69-es villamos indult meg. Az 1970-ig közlekedő Rákosszentmihályi HÉV a Csömöri útig rövidült.
Az 1950-ben készült, eredeti tervek szerint az M2-es metróvonalnak a Népstadion állomáson (a mai Puskás Ferenc Stadion állomáson) lett volna közös végállomása a gödöllői HÉV-vel, ezért itt négyvágányos, középperonos átszálló állomás épült. Az 1960-as években az Örs vezér tér körül kiépült új lakótelepek következtében jelentősen megváltoztak az utazási igények, ezért az 1963-ban újraindított metróépítéskor a végállomást az Örs vezér terénél építették meg.
bélyegkép|balra|180px|HÉV-állomás, Gödöllő, Szabadság tér A gödöllői HÉV-nek a Keleti pályaudvar Kerepesi úti oldalán, a mai trolibuszterminál helyén berendezett végállomása az M2-es metróvonal első, Örs vezér tere–Deák Ferenc tér közötti szakaszának átadása után, 1970. április 3-án szűnt meg. A helyiérdekű vasút és a kelet-pesti autóbuszok végállomását az Örs vezér terénél alakították ki. A rákosszentmihályi hurokvágányon is ekkor szűnt meg a forgalom.
A vonal sajátossága a baloldali közlekedési rend, amely elsősorban a pénz hiánya miatt maradt így 1941 óta, a másik ok, hogy Cinkotán a kavicsbányai átvágás felől nincs meg a kellő megcsúszási távolság. A nyílt vonali sorompók biztosítóberendezése a legtöbb szakaszon már a helytelen és helyes vágányok fedezésére is alkalmasak. Örs vezér tere, Cinkota és Kerepes (Budapest felőli oldalán) állomásoknak a helytelen vágány mellett is vannak fényjelzői.
2016. február 8-án Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Gyálon ismertette, hogy az állam által átvett HÉV-vonalakat elővárosi vasúttá alakítanák.
2016. november 1-jétől 2017. februárjáig a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemeltette, azóta MÁV-HÉV Zrt. a cégnév.
2017. december 1-jétől péntek és szombat esténként – az M2-es metró üzemidejének meghosszabbításával összefüggésben – a H8-as HÉV üzemideje is bővült. Ezeken a napokon irányonként további 1-1 szerelvényt indítanak, így az utolsó HÉV hajnali háromnegyed 2 körül ér Gödöllőre.
Járművek bélyegkép|balra|180px|Az új gödöllői Helyi Érdekű Vasút motorkocsi 1930 előtt bélyegkép|balra|180px|Az új gödöllői Helyi Érdekű Vasút kocsijának belseje 1930 előtt A korábban megnyitott haraszti vonalhoz hasonlóan, a vonal első mozdonyai kéttengelyes, BHÉV 5 sorozatú gőztramwayok voltak. Lokomotivfabrik der StEG, illetve a MÁV Gépgyára által gyártott kis teljesítményű mozdonyokat a növekvő forgalom miatt hamarosan nagyobb teljesítményű gőzmozdonyokkal váltották fel. A BKVT 1894–1906 között a MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyaihoz hasonló kialakítású mozdonyokat rendelt a MÁV Gépgyártól. A villamosítás után a gőzmozdonyok kiszorultak a forgalomból, 1906-tól kezdve eladták őket.
A már villamosított vonalon a Kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár által 1911–1915 között gyártott, M I, M II és M III típusú motorkocsikat állítottak üzembe. A motorkocsik mögé gyakran P III jelű, szintén a kistarcsai gyárban készített pótkocsikat akasztottak. A vonalból kiágazó iparvágányokat L II-es típusú villamosmozdonnyal szolgálták ki, ezeket a mozdonyokat is Kistarcsán készítették, a berendezését viszont a Ganz Villamossági Rt. szállította.
1929-től a Ganz és Társa Danubius Rt. által gyártott új járműveket, az M VII típusú motorkocsiból és P XIII-as pótkocsikból álló szerelvényeket állították forgalomba. A gyártótól új villamosmozdonyokat is rendeltek, az L VI típusú mozdonyokat kifejezetten a gödöllői vonal megnövekedett teherforgalmának kiszolgálására vásárolták.
A L VII típusú, utastérrel is rendelkező villamosmozdonyokat 1943-ban a Ganz kezdte el gyártani, később 1951-ben, néhány példányát, a villamos berendezések kivételével a győri Magyar Vagon- és Gépgyár készítette. Ezek a mozdonyok a személy- és a teherforgalomban egyaránt részt vettek. A forgalomba állított új, M VIII típusú motorkocsikat a Dunakeszi járműjavító üzem, a villamos berendezéseit a Ganz gyártotta. Az áramvonalas homlokfalú motorkocsikat a csepeli HÉV-re szánták, azonban 1976-ig ezen a vonalon közlekedtek. A mozdonyok és motorkocsik mellett személykocsikat is rendeltek a gyártóktól, a P XV típusú pótkocsikat 1943–1957 között szállítottak le.
1971-től napjainkig az egykori Kelet-Németországban gyártott MXA motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIIIa típusú pótkocsikból összeállított szerelvények közlekednek a vonalon. 2019. február 4-étől június 14-ig – a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal felújítása alatt – a H9-es vonalon Siemens Desiro dízel motorvonat is közlekedett a Cinkota-Csömör-Kerepes szakaszon, illetve Csömör és Kerepes között újraindult a személyszállítás, ami a Desiro vonatok 2019. június 14-ei HÉV-forgalomból való kivonásával megszűnt, a Csömör és Kistarcsa közötti felső vezeték hiánya miatt. Ebben az időszakban Csömörról csak Cinkotán átszállva lehetett az Örs vezér terére eljutni.
2012-től időszakosan nosztalgiavonat közlekedik a vonalon. Májustól októberig havonta egyszer lehet nosztalgia díjszabással utazni az MVIII-as motorkocsin.
Megállóhelyei
!Perc (↓) !Megállóhely !Perc (↑) !width="30%"|Átszállási kapcsolatokAz éjszakai járatokkal csak péntekről szombatra és szombatról vasárnapra virradóan van kapcsolat !Létesítmények |- |0 | Örs vezér terevégállomás |48 |align=left| | Sugár- és Árkád üzletközpontok, IKEA bútoráruház, Szakorvosi rendelőintézet |- |2 | Rákosfalva |45 |align=left| | Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola |- |5 | Nagyicce |43 |align=left|
|6 | Sashalom |41 |align=left|
|9 | Mátyásföld, repülőtér |39 |align=left|
|10 | Mátyásföld, Imre utca |37 |align=left| | Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola |- |12 | Mátyásföld alsó |36 |align=left|
|14 | Cinkotavégállomás |34 |align=left|
|16 | Ilonatelep |30 |align=left|
|19 | Kistarcsa, kórház |27 |align=left| | Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Auchan Liget hipermarket, Next Stop Bevásárlóközpont, Decathlon, SPAR, JYSK, TAKKO, PEPCO, DM |- |21 | Kistarcsa |25 |align=left| | Kistarcsa Város Polgármesteri Hivatala |- |22 | Zsófialiget |23 |align=left| | Lidl és Penny Market áruházak |- |25 | Kerepes |22 |align=left| | Aldi áruház |- |28 | Szilasliget |18 |align=left|
|33 | Mogyoród |14 |align=left| | Hungaroring, Aquaréna, UniverZoo élménypark, Astra Filmstúdió (R&H Stúdió Kft.), Hungarokart Center |- |35 | Szentjakab |11
|40 | Gödöllő, Erzsébet park |6 |align=left|
|42 | Gödöllő, Szabadság tér |4 |align=left| | Grassalkovich-kastély |- |45 | Gödöllő, Palotakert |2 |align=left|
|47 | Gödöllővégállomás |0 |align=left| | Gödöllő vasútállomás, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
!Perc (↓) !Megállóhely !Perc (↑) !width="30%"|Átszállási kapcsolatok !Létesítmények |- |0 | Örs vezér terevégállomás |23 |align=left| | Sugár- és Árkád üzletközpontok, IKEA bútoráruház, Szakorvosi rendelőintézet |- |2 | Rákosfalva |20 |align=left| |Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola |- |5 | Nagyicce |18 |align=left|
|6 | Sashalom |16 |align=left|
|9 | Mátyásföld, repülőtér |14 |align=left|
|10 | Mátyásföld, Imre utca |12 |align=left| | Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola |- |12 | Mátyásföld alsó |11 |align=left|
|14 | Cinkota |9 |align=left|
|16 | Cinkota alsó |6
|18 | Árpádföld |4 |align=left|
|20 | Szabadságtelep |2 |align=left|
|23 | Csömörvégállomás |0 |align=left|