bélyegkép|250px|Pannonhalmi apátság alapítólevele. Asztrik a Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) épített első magyar bencés kolostor apátja lett bélyeg|250px|Szobra a székesfehérvári Bory-várban, Bory Jenő alkotása. Tanulmány a Püspökkút című díszkúthoz Szent Asztrik (Anasztáz-Asztrik, Szent, Ascherik, Ascerius, Aserik, Asrik) (Bajorország, 955 – Kalocsa, 1036) a negyedikként számontartott esztergomi érsek, majd az első kalocsai érsek, térítő pap. Szent István 1000-ben őt küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért és áldásért.
Élete Astrik-Anasztáz 997 körül érkezhetett Magyarországra és alapíthatta meg a pécsváradi monostort. 1000 körül Szent István őt küldte Rómába, hogy II. Szilveszter pápával tárgyaljon. Valószínűleg ekkor kapta meg püspöki kinevezését, és a pápától megkapta a kért koronát és a regáliákat, valamint az egyházszervezést jóváhagyó pápai iratot is. A források alapján Astrik-Anasztáz ekkor már jelentős tapasztalattal rendelkezett, hiszen a külföldi kútfők szerint korábban Szent Adalbert környezetében működött, majd a lengyelországi Meseritz (Miedzyrzecz) apátja volt, sőt egyes források szerint a Prágához közeli Břevnov apátjaként is szerepel.
István megbízásából részt vett a II. Henrik által tartott frankfurti zsinaton is 1007-ben, ahol a bambergi püspökség alapításáról szóló oklevelet ő is aláírta, immár magyar érsekként. A hazai források szerint Asztrik Sebestyén esztergomi érseket helyettesítette megvakulása után (1000-1012), és bár Sebestyén később visszanyerte látását, egy időre visszatérhetett érseki székébe, Asztrik azonban ekkor sem veszítette el rangját. Szent István az újonnan megszervezett kalocsai érsekség élére állította. Egyes hazai kutatók ugyan vitatják kalocsai érsekségét, de több 11. századi forrás, köztük a pécsváradi alapítólevél és Hartvik püspök legendája, is megerősíti ezt a szerepét.
1030 körül egy Duna menti településen, minden bizonnyal Esztergomban, fogadta a regensburgi Arnold szerzetest. Ha a különböző említéseket Asrik személyéhez kötünk, akkor közel negyedszázadot töltött el az ország első számú egyházi méltóságaként. Személye annyira meghatározó volt Szent István egyházszervezésében, hogy egyes feltételezések szerint maga a „érsek” magyar szó is az ő nevéből (Asrik) alakult ki.Thoroczkay Gábor: Szent István egyházmegyéi – Szent István Püspökei In: Uő: Írások az Árpád-korról. Budapest. 2009. 33–50.
Életéről így ír Hevenesi Gábor a 17. század végén:
„Asztrik pedig szent életének példájával szüntelenül a lelkek üdvösségéért fáradozott. A püspökségből önmagának sem tiszteletet, sem hasznot nem akart szerezni, hanem boldogságát Isten dicsőségében és a bárányok javában kereste. Az ország nagyon súlyos ügyeivel Rómába küldték, és Szilveszter pápánál oly sikerrel végezte küldetését, hogy a pápa angyali intéstől indítva, arany koronát, apostoli királyi címet és apostoli keresztet küldött, miként Szent István kérte tőle. Ettől kezdve a kereszt került az ország címerén a sas helyébe. Amikor Sebestyén, az első esztergomi érsek elvesztette szeme világát, három esztendőre Asztrik lett a helyettese. Az árváknak atyja, a szorongatottaknak menedéke volt, mígnem az Úr 1034. esztendejében, november 12-én, 70 éves korában el nem szólította, hogy megkapja az égben fáradalmai jutalmát. Méltó, hogy halála után tiszteljék azok, akiket az égre érdemes életre tanított a földön. Sok csodája közé tartozik egy halott föltámasztása is.”
1037-ben hunyt el. A bencés martirológiumba november 12-re ezt írták: „Esztergomban, Magyarországon Szent Anasztáz püspök és hitvalló, nagy életszentségű férfi temetése.”
A Nagyboldogasszony-főszékesegyház renoválási munkálatai során 1911-ben megtalált maradványait a 2014 elején elvégzett radiokarbon-vizsgálat kétséget kizáróan azonosította.
Neve gyakran összemosódik elődje Radla (Sebestyén) érsekkel.
Jegyzetek
Források (Aserik címszó) Thoroczkay Gábor: Szent István egyházmegyéi – Szent István Püspökei In: Uő: Írások az Árpád-korról. Budapest. 2009. 33–50.
További információk Eldőlt a százéves vita – Asztrik maradványait találták meg a kalocsai székesegyházban Asztrik-relikviák Kalocsán Bábel Balázs: Asztrik érsek maradványait azonosították Érseki relikviák vizsgálata Megújul Kalocsa érseki központja Megtalálták Asztrik kalocsai érsek földi maradványait Kalocsán megtalálták Asztrik érsek relikviáit
Kategória:Esztergomi érsekek Kategória:Kalocsai érsekek Kategória:Német hittérítők Kategória:Magyar szentek Kategória:Árpád-kori magyar püspökök Kategória:Pannonhalmi főapátok Kategória:Magyar bencés szerzetesek Kategória:A 10. században született személyek Kategória:Az 1030-as években elhunyt személyek