bélyegkép|jobbra|180px bélyegkép|jobbra|180px|Női kozsok Majorból a besztercei múzeum gyűjteményében Major (, ) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében. Fekvése Oláhszentgyörgytől hat kilométerre északkeletre, a Nagy-Szamos partján, a Radnai-havasok tövében fekszik.

Nevének eredete Román neve a németből való. Először 1440-ben Maior, majd 1483-ban Mayer, 1698-ban pedig Meyrhoff alakban említették. A dualizmus idején a magyar hivatalosság 1910-ig a Majer nevet használta, amikor ezt megváltoztatták a Major-ra. Utóbbi forma azonban már korábban is élt a magyarban, amint ezt a község román jegyzőjének 1864-es utalása is igazolja.OSZK Kézirattár FM1 3814/A, 45. tek.

Története Először valószínűleg szász település volt, de 1440-ben puszta. Az ezt követő években telepítette a Jakcs család, román lakossággal. A 15. század közepén a radnai uradalomhoz tartozott. 1698-ban 21, 1721-ben 56 családját számolták össze. Innen települt Szentjózsef és a hagyomány szerint Nagyilva falu is.

1757-ben korábbi két, 1717-ben elpusztult és később újjáépített fatemploma mellé egy harmadikat is építettek (egyik sem maradt fenn). 1761 és 1850 között a Naszódi határőrezredhez tartozott. 1766 és 1816 között triviális iskola működött benne. 1876-ban csatolták Beszterce-Naszód vármegyéhez. Bár a görögkatolikus egyházat a kommunista hatalom hivatalosan megszüntette, a kommunizmus idején, illegálisan, mindvégig működött a faluban görögkatolikus pap, sőt 1963 után egy ideig ketten is voltak. Bazilita nővéreket és harmadrendieket is felszenteltek.Maria Avram: Strategii clandestine în practica religioasă greco-catolică din comuna Maieru, județul Bistrița Năsăud, în timpul persecuției comuniste (1948–1989). In Anuarul Institutului de Istorie Orală I (1998), 375–384. o.

Népessége Úgy tartják, Romániában itt a legmagasabb az átlagos gyermekszám. A népesség szaporodását az elmúlt százötven évben a népszámlálási adatok is bizonyítják. 1850-ben 1572 lakosából 1523 volt román és 47 cigány nemzetiségű; 1570 görögkatolikus vallású. 1900-ban 2918 lakosából 2683 volt román, 141 német és 58 magyar anyanyelvű; 2669 görögkatolikus, 113 római katolikus, 88 zsidó és 26 ortodox vallású. 2002-ben 5615 lakosából 5614 volt román nemzetiségű; 4332 ortodox, 812 pünkösdista és 399 görögkatolikus vallású.

Látnivalók Az Álmok fészke múzeum 1972-ben nyílt a Liviu Rebreanu által 1927-ben a falunak adományozott telken. Kilenc kiállító-helyiségből áll. Szent István ortodox (volt görögkatolikus) temploma Zichy Domonkos adományából 1872-ben épült.

Híres emberek Itt élt 1858-tól haláláig, 1879-ig Zichy Domonkos egykori veszprémi püspök. Felfogadta Bartók Zsigmond korábbi kincstári bányaorvost és kórházat alakított ki a beteg parasztok számára, valamint jelentős áldozatokkal támogatta a környék görögkatolikus egyházait.Biró Vencel: Gróf Zichy Domonkos Erdélyben. Erdélyi Múzeum, 1942, 337–356. o. Zichy Domonkosról ld. még Koós Ferenc: Életem és emlékeim. Brassó, 1890, 2. köt., 449–450. o. Itt töltötte gyermekkorát Liviu Rebreanu író. Itt született 1977. június 19-én Maria Cioncan futó.

Gazdaság Fakitermelés, faipar. Andezit- és márványbányászat és -feldolgozás. Népi szőnyegszövés.

Testvértelepülése Nort-sur-Erdre, Franciaország

Jegyzetek

Források Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Bp., 1994

További információk A község website-ja A múzeum ismertetése

Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Beszterce-Naszód vármegye települései