bélyegkép|263px|Kerényi Jenő Csontváry-szobra a pécsi Csontváry Múzeum előtt bélyeg|263px|Kerényi Jenő sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-75. A művész saját alkotása
Kerényi Jenő (teljes nevén Kerényi Jenő Antal Sándor, Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10.) Kossuth-díjas magyar szobrászművész.
Életpályája
Kerényi Béla és Mayer Margit fiaként született. A Mintarajziskolában tanult, majd 1931-től 1937-ig a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő tanítványa volt, később tanársegéde lett. Fővárosi ösztöndíjat, majd római ösztöndíjat nyert. 1937–38-ban Olaszországban járt tanulmányúton.
Nagy hatással volt rá az etruszk művészet és a szobrászok közül Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikai munkái. Hazatérése után a szolnoki művésztelepen, Szentendrén és a Százados úti művésztelepen is dolgozott. 1937. november 10-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Frenkel Margittal. 1938-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon; első gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában volt 1941-ben. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Somogyi Józseffel együtt készített Táncoló című szobrával Grand Prix díjat nyert; 1960-ban a Velencei biennálén nagyobb kollekcióval vett részt.
Művészete Szobrait drámai expresszivitás, erőteljes kompozíció és izgatott felületkezelés jellemzi; jó arányérzékkel szerkeszti a csoportos kompozíciókat; a mozgás ábrázolásának kiváló mestere. Kisplasztikáinak nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, mely 1976-ban rendezett tiszteletére emlékkiállítást. Szentendrén a Kerényi Jenő Emlékmúzeum állandó kiállítás keretében mutatja be műveit. Egyes megrendelésre készített, politikai mondanivalót is kifejező szobrait a szoborparkok őrzik.
Művei (válogatás) Kisplasztikái
Táncosnő (1937–38) (bronz, magasság: 28,5 cm; Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár) Szent család (1939) (terrakotta, magasság: 36 cm; MNG) Vetkőző nő (1940) (terrakotta, magasság: 32 cm; MNG) Szegény asszony (1940 körül) (terrakotta, magasság: 44,5 cm; MNG) Pietà (1941) (terrakotta, magasság: 53,5 cm; MNG) Talpát néző lány (1943) (terrakotta, magasság: 36 cm; MNG) Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban) Goethe (1948) (öntött bronz érme, 107 mm; MNG) Keresztelő Szent János (1957) (bronz, magasság: 41 cm; MNG) Lebegő nő (1959Fotószoba - Köztérkép 415 cm-es alumínium szobor, 1961-ben helyezték el először Debrecenben, majd 1971-ben a mai helyén, Szentendrén.) és Csontváry (1961–62) (bronz, magasság: 40 cm; magántulajdonban) Május elsején (1960 (bronz, magasság: 82 cm; MNG) Anya gyermekkel (1969) (bronz, magasság: 32,5 cm; magántulajdonban) Golgota (1972) (bronz, 35 x 38 cm; Művelődési és Kulturális Minisztérium, Budapest)
Monumentális köztéri szobrai
Novák Mihályné, Kalmár Gizella síremléke (avatási időpont nem ismert) (Budapest, Fiumei úti temető: 34-5-29. jelű sír) Bleszkányi Győző síremléke (avatási időpont nem ismert) (Budapest, Farkasréti temető: 5-ös parcella, 1-358-as sírhely.) Kisbaczoni Benedek Sándor síremléke (1937) (Budapest, Farkasréti temető: 7/2-es parcella, 1-17/18-as sírhely) Kereskedők (1937) (Budapest, V. kerület, Sas u. 7.) Dvorzsák Vencel síremléke (1939) (Budapest, Farkasréti temető: 7/8-as parcella, 1-877 sírhely) Táncosok (1940) (Budapest, II. kerület, Lövőház utca 23.) Halászok (1940) (Budapest, II. kerület, Lövőház utca 21.) Hősi emlékmű (1940) (Léva) Id. Markó Károly (1941) (Budapest, V. kerület, Markó u. 26.) Székely Bertalan (1943) (Szada, Csapás utca 23.) Szovjet hősi emlékmű (1945, lebontott) (Kaposvár, Berzsenyi park) Sassal viaskodó ifjú (Sassal viaskodó ifjú - Partizánemlékmű) (1948) (Sátoraljaújhely) (másolat Szentendre, Szoborpark, 1979) és Felszabadítás és újjáépítés (1950, elpusztult, Beck Andrásssal és Mikus Sándorral) (Budapest, VIII. kerület, József körút 3-7.) Osztapenko-emlékmű (Osztapenko kapitány) (1951) (bronz, magasság: 430 cm; Szoborpark, Budapest) (1951-től 1991-ig állt XI. ker., Budaörsi út – Balatoni út elágazásnál; Osztyapenkó néven is emlegetik,Ki is az az Osztyapenkó? de a helyes név az „Ilja Afanaszjevics Osztapenko” és Megbeszélés (1953) (Várpalota-Inota, Erőmű utca) Felvonulók (1954) (Budapest, XIV. kerület, Ifjúság útja) Kalapácsvető (1956) (Komló, Pécsi út) Anya gyermekével (1958) (Almásfüzitő) Tánc (1958, lebontott, Somogyi Józseffel) (Brüsszel, A brüsszeli 1958- as világkiállítás bezárása után a belgák megvásárolták a szobrot és Namur városában lett felállítva) Madách Színház épületdíszítő szobrai III. (1961) (Budapest, VII. kerület, Teréz körút 29–33. - Madách Színház homlokzata) Hárfás lány (1961, lebontott), (Budapest, VII. kerület, Rákóczi út 46.) Női akt (1961) (Debrecen, Pallagi út) Legenda (Tihanyi legenda) (1963) (Tihany) (másolat Szentendre, Szoborpark, 1978) és Hügieia (1963) (Veszprém, Kabay János u. 1.) Fekvő nőalak (1963) (Pécs, Hajnóczy utca) Fiatalok a szélben (1964) (Nagykanizsa, Eötvös tér) és Kerényi Andor síremléke (1964) (Budapest, XII. kerület, Hóvirág út - Farkasréti temető: 106. parcella, 1-18-as sírhely) Olvasó lányok (1965) (Oroszlány, Havasi Márton utca 1-3.) Thália (1965) (Eger) és Gitáros lány (1966) (Vác) Munkásmozgalmi emlékmű (Fiatalok a szélben) (1964) (Nagykanizsa) és A gyógyítás története (1965) (Budapest, VIII. kerület, Szenes Iván tér 7.) Anya gyermekével (Karcag (1966) Szocialista művészet (1967) (Agárd, Bóné Kálmán utca) Csontváry Kosztka Tivadar síremléke (1967) (Budapest, Farkasréti temető: 34-es parcella, 2-1-14-es sírhely) Korsós nő (Korsós lány-szobor) (1967) (Budapest) Furulyázó lány (1967) (Budapest, Margitsziget - A Ferences templom romfala előtt) Kis lovas (1967) (Budapest, III. kerület, Kiscelli utca 108.) Körzős kéz (1968) (Miskolc-Egyetemváros, Műhelycsarnok C/2-es épület főépület felé néző homlokzata) Táncsics Mihály (1968) (Siklós) és Géniusz (Miskolc) (1969) és Faun és nimfák (1970) (Győr, Bisinger József park) Kezek (1973) (Miskolc) Magvető (1974) (Salgótarján, Meredek utca) Lángot tartó nő (1975) (Budapest, II. kerület, Vérhalom tér) Lopják Európát (1975) (Szentendre, Ady Endre út) Feszület - Kerényi Jenő síremléke (1976) (Budapest, Farkasréti temető: 25-ös parcella, 1-75-ös sírhely.) Sellők (1978) (Budapest, XIV. kerület, Kós Károly sétány - A Széchenyi fürdővel szemben a parkban) Legenda (1978) (Szentendre, Ady Endre út) Anya gyermekkel (1978 ?) (Szentendre, Ady Endre út 6.) Csontváry-szobor (1979) (Pécs, Janus Pannonius utca) Anya gyermekkel (1980) (Budapest, XI. kerület, Goldmann György tér) és Ülő nő (1988) (Miskolc, Fazekas u. A Fábián-malomnál.)
Díjai (válogatás)
Munkácsy-díj (1950, 1952) Kossuth-díj (1955) Grand Prix díj (1958) Érdemes művész (1964) Kiváló művész (1966)
Szobra egy regényben Kulcsszerepet játszik Kerényi Jenő pécsi Csontváry szobra A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától című szatirikus-misztikus krimiben. A történet szerint ugyanis Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. A szobor alatt fontos bizonyítékok rejtőznek, amelyekért ádáz küzdelem folyik a főhős és az egyik gonosz között.
Galéria
Lásd még Kerényi Jenő Emlékmúzeum
Jegyzetek
Források Művészeti lexikon. 2. köt. 3. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84.
További információk Rózsa Gyula: Kerényi Jenő, 1908-1975 (MEK) Kerényi Jenő élete és művei Kerényi Jenő művei Szoborpark, Budapest Oeuvre-katalógus Kerényi Jenő (1908-1975) (MEK)
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek