A dámgazella (Nanger dama, korábban Gazella dama) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.Nanger dama, MSW3
Előfordulása A Szahara középső részén, Algéria, Csád, Niger félsivatagos területein honos. Kedveli a sziklás, köves talajú síkságokat, valamint a tág, füves területeket. Kerüli azonban a hegyvidéki, homokdűnés régiókat.
Alfajai
Nanger dama dama (Pallas, 1766) Mhorr-gazella (Nanger dama mhorr) (Bennett, 1833) Nanger dama ruficollis (C. H. Smith, 1827)
Megjelenése Testhossza 95–165 centiméter, marmagassága 90–120 centiméter; a hím tömege 40–75 kilogramm, a nőstény 35–40 kilogramm. A legnagyobb termetű gazellafaj, s az egyik legimpozánsabb. Az alfajoktól függően különböző nagyságú a vörösesbarna sáv, melyik végighúzódik az egyed fején, nyakán keresztül a háta közepéig (a ruficollis alfajnál van a legkisebb felületen rozsdabarna szőrzet fehér alapon); a Mhorr-gazellánál a hátsó és a mellső végtagokig. A faj jellegzetes, élénk színei az egyedek fejlődésével jelennek meg, az újszülöttek kávébarnák. A gazellák szeme mentén fekete sáv húzódik, fehér alapon. Mindkét nemnek van szarva, melynek hossza 25–35 centiméter, a hímeké hosszabb.
Életmódja Mivel száraz régiókban élő fajról van szó, a szükséges vízmennyiség többségéhez megfelelő növények fogyasztásával jut. Akácia és más cserjék, bokrok hajtásaival táplálkozik. Egy csapatot 10–20 példány alkothat. Időszaki vándorlásuk az évszakoktól – ezzel együtt a táplálékmennyiségtől – függően zajlik. Észak, tehát a Szahara felé esős évszakban vándorolnak; s a száraz időszakban térnek vissza a Száhil övbe. Természetes ellensége a gepárd és a hiénakutya.
Szaporodása A felnőtt hímek csak párzási időszakban „tartanak” védendő területet, territóriumot. A nőstény általában 6–7 hónapig vemhes, ami után egy borjat hoz világra. Ezt követően a kicsinyeket legfeljebb 9 hónapig neveli az anyjuk. A hímek 18–24 hónap, a nőstények 9–12 hónap múltán válnak ivarilag éretté. Általában 12 évig élhetnek.
Védettsége A fajt a kihalás veszélye fenyegeti a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Lista szerint, illetve a Washingtoni egyezmény (CITES) I. függelékében, továbbá a Vándorló Fajok Konvenciója (CMS)Convention on Migratory System I. függelékében és a CMS száhel–szaharai antilopok megmentéséért kidolgozott cselekvési tervében is szerepel.
Megritkulásának fő oka a túlzott mértékű vadászat, valamint a haszonállatokkal való túllegeltetés következtében az élőhelyek elvesztése. Az állatkertek, szafariparkok jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy olyan életképes populációkat hozzanak létre, amelyeket visszatelepíthetnek a Szahara övezetébe. Kezdetben Almería térségében, Spanyolországban tartották megmentett csapataikat. Idővel több más amerikai és európai állatkertbe is kerültek.
Egyéb A faj törzskönyvét (EEP) Almeriában vezetik. Magyarországon csak a Fővárosi Állat- és Növénykert tartja e faj Mhorr-gazella (Gazella dama mhorr) alfajának egy kis csoportját 2008 tavasza óta. Itt 2009 április 6-án, és 21-én világra jöttek az első újszülöttek is.Mhorr gazellák születtek a Fővárosi Állat- és Növénykertben
Képek
Jegyzetek
Források animalinfo.org naturalsciences.be Waza.org ultimateungulate.com animaldiversity.ummz.umich.edu Egyszervolt állatok búvár zsebkönyvek-Móra Kiadó
További információk Walther, F. R. 1990. Gazelles and related species. In Grzimek's Encyclopedia of Mammals. Edited by S. P. Parker. New York: McGraw-Hill. Volume 5, pp. 462–484. Happold, D. C. D. 1987. The Mammals of Nigeria. Oxford: Clarendon Press. , mint Nanger dama
Kategória:Nanger Kategória:Emlősfajok Kategória:Afrika emlősei Kategória:Az északkelettrópusi-afrikai Szahel-övezet emlősei Kategória:A nyugattrópusi-afrikai Szahel-övezet emlősei Kategória:1766-ban leírt állatfajok