A személy elleni bűncselekmények a büntetőjogban hosszú ideje jelen lévő bizonyos bűncselekményfajták összefoglaló kategóriája. Már a feudális magyar jogban is ismeretes, ám ekkor még részben szokásjogi alapokon nyugszik. Az 1843-as Büntető Törvénykönyv Tervezet volt az első, amely törvénybe foglalta az élet, testi épség, és egészség elleni bűncselekményeket. Ma a Büntető Törvénykönyv XII. fejezetét alkotja.
Történeti fejlődés Az 1843-as javaslat A XIX. században is messze korát megelőző, racionális és humánus törvénykönyv-tervezet a következő tényállásokat ismerte el ebben a körben: Gyilkosság (gyakorlatilag a ma ismert emberölés minősített esetei tartoztak ide) Szándékos emberölés (akkoriban ez volt az erős felindulásban elkövetett emberölés) Kívánságra ölés Öngyilkosságban részvétel Gyermekölés Gyermekek és más gyámoltalan személyek kitevése vagy elhagyása Segítségnyújtás elmulasztása Súlyos testi sértés Magzatelhajtás
A Csemegi-kódexben Az 1878. évi V. törvénycikk (a Csemegi-kódex) számos területen eltért az 1843-as tervezettől, de az elvi alapja mégis az maradt. A fő hangsúly áttevődött az ölési szándék pszichológiai sajátosságaira. Gyilkosság (előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés) Szándékos emberölés Erős felindulásban elkövetett emberölés Különös emberölési tényállások (kívánságra ölés, öngyilkosságra rábírás, gyermekölés, gondatlan emberölés, foglalkozási szabályok megsértésével történő emberölés) Magzatelhajtás Testi sértés (könnyű és súlyos) Gyermekkitétel Elhagyás Párbajvétség
A III. Büntetőnovella (1948) bevezette a segítségnyújtás elmulasztása nevű tényállást is.
1961. évi Btk. A törvény új kategóriát hozott létre, "A személy elleni bűntettek" néven. Két cím alatt szabályozta az ide tartozó bűncselekményeket: emberi élet, testi épség, egészség; valamint az emberi szabadság és méltóság elleni bűncselekmények. A korábbi kategóriákat részben megtartotta, részben eltörölte. Így szűnt meg a kívánságra ölés, a gyermekkitétel, a gyermekölés, az elhagyás és a párbajvétség. Viszont ezen bűncselekményeket más bűncselekmények szabályozási köre alá utalta. Az ún. "szocialista Btk." visszanyúlt egészen az 1843-as büntető törvénykönyvi javaslathoz, amikor a szabályozás alapjává a bűnösség két alapesetének megkülönböztetését tette, valamint minősített eseteket is a bűncselekmény körülményei alapján, taxatíve határozta meg.
A hatályos Btk. A mai törvény a Btk. XV-XXI. fejezetében tartalmazza az ide vonatkozó tényállásokat, három cím alatt. Az I. Cím az élet, a testi épség, és az egészség elleni bűncselekményeket, a II. Cím az egészségügyi beavatkozás, az kutatás rendje elleni bűncselekményeket, a III. Cím Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények pedig a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeket sorolja fel. Büntetendő tényállások XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények Emberölés (160. §.) Erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §.) Öngyilkosságban közreműködés (162. §.) Magzatelhajtás (163. §.) Testi sértés (164. §.) Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (165. §.) Segítségnyújtás elmulasztása (166. §.) Gondozási kötelezettség elmulasztása (167. §.)
XVI. Fejezet Az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények Beavatkozás az emberi génállományba (168. §.) Emberi ivarsejt tiltott felhasználása (169. §.) Születendő gyermek nemének megválasztása (170. §.) Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése (171. §.) Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megsértése (172.-173. §.) Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása (174. §.) Emberi test tiltott felhasználása (175. §.)
XVII. Fejezet Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények Kábítószer-kereskedelem (176.-177. §.) Kábítószer birtoklása (178.- 180. §.) Kóros szenvedélykeltés (181. §.) Kábítószer készítésének elősegítése (182. §.) Kábítószer-prekurzorral való visszaélés (183. §.) Új pszichoaktív anyaggal visszaélés (184./A-C §.) Teljesítményfokozó szerrel visszaélés (185. §.) Gyógyszerhamisítás (185/A. §.) Egészségügyi termék hamisítása (186. §.) Kuruzslás (187. §.) Méreggel visszaélés (188. §.) Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés (189. §.)
XVIII. Fejezet Az emberi szabadság elleni bűncselekmények
XIX. Fehezet A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények
XX. Fejezet A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények
XXI. Fejezet Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények
Források Büntető törvénykönyv, Szerkesztette: dr. Szilner György, 2021. augusztus 24.,
Kategória:Büntetőjog Kategória:Bűncselekmények