A keszeg saláta (Lactuca serriola) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, a katángformák (Cichorioideae) alcsaládjába, a Saláta (Lactuca) nemzetségbe tartozó egy- vagy néha kétéves növényfaj. A fejes saláta legközelebbi vad rokona (fejet nem növeszt), egyesek szerint elődje. A binomiális név generikus része a tejnedvre, specifikus része a fűrészelt levélszélre utal.Wild Plants of Malta: Prickly Lettuce A T4-es életformacsoportba sorolt gyomnövény, utak mentén, parlagon hagyott területeken terem.
Jellemzői A keszeg saláta 1-1,8 méteresre megnő, gyökere két méter mélyre is a földbe hatolhat. Sötétzöld, szőrtelen, ragadós szárához szórt állású, viaszos, nyél nélküli szürkészöld levelek simulnak, melyek a növény csúcsa felé egyre apróbbak. A levelek széle és főere szúrós, a levélszélek hullámosak. Jól tűri a szárazságot és a forróságot: ha a növény nincs árnyékban, a levéllemez észak-déli irányba áll be (tropizmus) – így a déli napfény a levelek élét éri, hogy kisebb legyen a párolgási veszteség, a délelőtti és a délutáni gyengébb megvilágítást pedig jobban ki tudja használni. Apró, halványsárga hímnős virágai július-szeptember között nyílnak, többségében a növény felső részén, terjedelmes bugában, a fészekpikkelyek hegye fekete. Rovarbeporzású, az önbeporzás is lehetséges. Az alsó állású magházban virágfejenként 18-22 szürkésbarna, olívzöld beütésű, 3 mm-es mag fejlődik (termésenként 1); fehér, repítőszőrös 5–6 mm-es kaszattermését a szél terjeszti.
Palinológia A faj kromoszómáinak alapszáma n=9. A pollen trizonokolporát, tüskés szerkezetű.Sohail Jamil Qureshi, Mir Ajab Khan, Sofia Bano and Abdul Ghani Awan: Meiotic Studies of Lactuca serriola L. From Islamabad
Fogyasztása A növény sérülésekor kifolyó biológiailag aktív, fehér tejnedvnek gyógyhatást tulajdonítanak. Friss levelei, virágai salátaként fogyaszthatók, ám az idősebb növény levelei keserűek, enyhén mérgezők.
Társulások Az útszéli szikár gyomnövényzet, a magyar zsázsás társulás, pásztortáska-sebforrasztófű társulás, betyárkóró-keszeg saláta társulások gyakori gyomnövénye. Utóbbi társulásban gyakran fordul elő széltippannal (Apera spica-venti), egynyári seprencével (Erigeron annuus), valamint csillagpázsittal (Cynodon dactylon), kisvirágú füzikével (Epilobium parviflorum), mezei aszattal (Cirsium arvense), magas és kanadai aranyvesszővel (Solidago gigantea, S. canadensis).
Források
Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai Wild Plants of Malta: Prickly Lettuce
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Őszirózsafélék Kategória:Növényfajok Kategória:Gyomnövények