A Tótsági Esperességi Kerület vagy Tótsági Esperesség, olykor egyszerűen Tótsági Kerület latinul Districtus Tóthságiensis a mai Vendvidék és Muravidék egy részén a 18.-19. század között fennállt katolikus egyházi közigazgatási terület volt.
Az esperesség megalakulásával egyidőben a hivatalos közigazgatási dokumentumok a Vas vármegye területéhez tartozó vidéket már Tótság néven jegyezték. Ez körülbelül Alsószölnöktől Muraszombatig (ma Murska Sobota, Szlovénia) terjedt ki. A vidék lakói többségében egy jellegzetes nyelvet, a vendet beszélő szlovének voltak, akiket akkoriban magyarul tótoknak hívtak. A latin forrásokban az embereket és nyelvjárásukat vandalus-nak azaz vandálnak hívták. Egy 1587-es kiadású szertartáskönyvben az „Agenda Vandalica”-ban már szerepel ez, s az egyházi iratok lingua Vandalica néven írják a 18. században a prekmurjei nyelvet, azaz a vendet. Szlovének ellenben nemcsak Vas, hanem Zala és Somogy vármegye területén is éltek, de arra a Tótság fogalma nem terjedt ki.
Az esperesség létrehozása előtt számos egyházközség és fília az Őrségi Esperességi Kerületbe tartozott bele. Az esperesség intézménye továbbra is fennmaradt, amikor 1777-ben létrejött a Szombathelyi egyházmegye, mivel előtte Vas a Győri egyházmegye része volt. 1783-ban Szily János szombathelyi püspök, aki pártolta a megye nemzetiségeit, a Tótsági Kerület élére Küzmics Miklós plébános-írót nevezte ki, továbbiakban is még voltak szlovén nemzetiségű esperesei a kerületnek. Egyébként a vidéknek figyelemre méltó számban volt magyar és német lakossága is, utóbbi például Alsószölnökön, Füksincen, vagy Görlincen.Ezek ma Fikšinci (Kismáriahavas) és Gerlinci (Görhegy) néven Szlovénia részei.
Mivel a Szombathelyi egyházmegye a zalai szlovénokat is egy közigazgatásba vonta, ezért idővel megszűnt a kerület és helyén a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai esperességek jöttek létre.
A kerület történelmi plébániái Néhány tótsági plébánia eredete egészen a középkorig nyúlik vissza. A legkiemelkedőbbek a nagytótlaki (ma Selo) Szent Miklós rotunda, Moravske Toplice mellett, vagy a 14. századi vízlendvai Szent György templom.
A Tótság egyházközségei Borecsa (ma Borháza) Dolinc (ma Dolány) Felsőlendva Felsőpetróc (ma Péterhegy) Hidegkút (ma Vashidegkút) Kancsóc (ma Felsőszentbenedek) Martyánc (ma Mártonhely) Muraszombat Nagytótlak Pecsaróc (ma Szentsebestyén) Pertocsa (ma Perestó) Tissina (ma Csendlak) Vízlendva (egykor Szentgyörgy)
A Tótság esperesei Barbély Miklós Hüll János Küzmics Miklós Hánsék Imre Bernyák Ferenc Augusztits Adolf Hüll Ferenc (ténylegesen már muraszombati esperes)
Jegyzetek
Külső hivatkozások mkozar Vas Megyei Levéltár: Districtus Tóthságiensis Cath. Aca. Jud.
Kategória:Szombathelyi egyházmegye Kategória:A Vendvidék történelme Kategória:Katolikus egyháztörténet