A Magyar Optikai Művek (rövidítve MOM) egy jelentős, világhírű, magyar iparvállalat volt.

350px|bélyegkép|Elárvult reklámtábla. Belgrád rakpart, 2008. augusztus 3. 350px|bélyegkép|Az „Ijász” szobor Az eredeti szobor az "F" épület tetején (háború előtti fotó, Haich Erzsébet alkotása).A 2009-ben avatott emlékmű a MOM Park sétányán (Kampfl József alkotása).

Székhelye A gyár jogelődje a Kolozsvári Egyetemen volt, később a budapesti Mozsár utcába került. 1905-től működött önálló üzemként a Csörsz utcában. Később Mátészalkára költözött.https://www.ceginformacio.hu/cr9310001685#google_vignette

1876 – Kolozsvári Egyetem (műszergyártás, műszerészképzés) 1884 – Mechanikai Tanműhely (Államilag segélyezett), Bp. Mozsár u. 8. 1891-től Bp. Alkotás u. 9. 1900 – Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet, Bp. Alkotás u. 9. 1905-től Bp. Budapest XII. kerület Csörsz u. 39. 1918 – Süss Nándor Precíziós Mechanikai Intézet Részvénytársaság 1922 – Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. 1939 – Magyar Optikai Művek Rt. 1952 – Magyar Optikai Művek 1991–2006 Magyar Optikai Művek Vízméréstechnikai Részvénytársaság 2006–2016 Magyar Optikai Művek Vízméréstechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2016– MOM Magyar Optikai Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Története Kolozsvárott, majd Budapesten a Mozsár utca és az Alkotás utca voltak a cég előző telephelyei. A Németvölgyben, a mai Alkotás utca 2×3 útpályás forgalmát tekintve különösnek tűnik, hogy az utolsó helyszínt éppen a villamos által keltett rezgések miatt kellett elhagyni. Így települt a vállalat a mai Csörsz utcai terület egy részére. 3-4 évtized alatt, folyamatos fejlesztések hatására foglalta el az Alkotás utca, Csörsz utca, Nagy Jenő utca és Dolgos utca által határolt területet. A nyolcvanas évek közepéig állandóan bővült, megújult az épületegyüttes. Az utolsó beruházások egy része kényszerűségből született, mivel a második világháború előtt készült épületek a gyors kötést biztosító bauxit betonból készültek, már a hatvanas évek elején állandó figyelést, statikus megerősítést igényeltek. A hatvanas évek végén készült a négyemeletes korszerű raktárépület, valamint a ma már Fotex (Rt) tulajdonban lévő optikai toronyház. Az országban kevés vállalat települt ilyen gyönyörű környezetben. Az itt dolgozók nap mint nap gyönyörködhettek a Sas-hegy, Gellért-hegy, Széchenyi-hegy látványában. Az első kapavágások idején a Budai vár, a Rózsadomb és a Hármashatárhegy is a panoráma része volt.

Az 1997-ben megkezdett bontási műveletek szívszorító látványt nyújtottak az arra járóknak. A közel százéves műemlék jellegű épületek mellett alig tíz éve átadott vasbeton szerkezetű műhelyek is bontási romhalmazzá váltak. Nemcsak az egykori MOM dolgozók könnyezték meg a fizikai megsemmisülést, hiszen enyészetté vált a több mint száz év alatt kialakult, világszínvonalra jutó magyar finommechanikai ipar is. Az Alkotás utca és a Csörsz utca sarkán állt gyártelep helyén 2001-ben nyílt meg a MOM Park bevásárlóközpont.

A végről Rosch Gábor építész, a Hegyvidéki épületek című könyv szerzője:

„1997. Személyes emlékek: esténként tompa dübörgésre alszom el, s reggelenként betonszerkezetek halk recsegése-ropogása ébreszt. Bontják a MOM-ot. Az ablakunkból kitekintve napról napra változik a kilátás. Lassan a leomló téglafalak és betonpanelek mögül újra előkandikálnak a Vár házsorai. Valamikor elemista kisdiák koromban naponta mentem el a hatalmas gyárépület mellett, a régi Tanítóképző gyakorló iskolájába menet. Láttam a romjaiból újjáéledő gyárat, majd a nagy iparosítási lázban egyre sűrűsödő beépítést. Később építészmérnökként a mellettem lévő rajztáblán születtek meg kollégám keze alatt a MOM fénykorának épületei. Ha nosztalgiával gondolok vissza a gyárra, ebbe az is beletartozik, hogy jóval később, nyári szünidejében fiam itt szerelgetett optikai berendezéseket, itt dolgozott néhány lakótársam, s a rendszerváltás után az egykori irodaházban tervezőirodánk a KÖZTI Rt. bérelte a két legfelső szintet. A hely, ahol akkor dolgoztam, már összeomlott a bontódaru lengő acélgömbjének pörölycsapásai alatt.”

Makovecz Imre építész 1998-ban írta: „Ma már a MOM nincs sehol. Lebontották. A magyarországi építészet enyhén utóromantikus , de CIRPAK szellemében fogant alkotásai eltűntek a századforduló iskolatípusát megtestesítő szomszéd épületegyüttes házaival együtt. Kivágták az öreg gesztenye- és akácfákat is az utolsó szálig. Eltűnt Magyarország egyik világhírű gyára, eltűntek a munkások, elenyészett a gyár hosszú története, eltűnik a múlt, s vele együtt a jövő is, a Magyar Optikai Művek jövője is.”

Kezdetek bélyegkép|jobbra|250px|Süss Nándor cége 1905-ben

A vállalatot Süss Nándor alapította 1876. július 1.Bőhm István: A magyar műszeripar 25 éve (Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület. 1975) (A vállalat 1976 őszén ünnepelte centenáriumát). Ebben az évben még sikerült interjút készíteni Kelenvölgyben Leitgib Ferenccel, aki a Csörsz utcai gyár első portásainak egyike volt és ismerte az alapító Süss Nándort, aki egyébként villamos baleset áldozata lett az egykori Tabánban, a Szarvas téren. A cikk a FÓKUSZ című üzemi lap centenáriumi mellékletében jelent meg.

A cég neve és változásai 1876–1884 Egyetemi Mechanikai Állomás, Kolozsvár 1884–1900 Államilag Segélyezett Mechanikai Tanműhely, Budapest 1900–1918 Süss Nándor-féle Precízio Mechanikai Intézet, Budapest 1918–1922 Süss Nándor-féle Precízio Mechanikai Intézet Rt., Budapest 1922–1931 Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt., Budapest 1931–1938 Süss Nándor Finommechanikai és Optikai Részvénytársaság, Budapest (1938) 1939–1951 Magyar Optikai Művek Részvénytársaság, BudapestLegújabb levéltári kutatások alapján a névváltozás időpontja: 1939. november 1951–1966 Magyar Optikai Művek, Budapest 1966– Magyar Optikai Művek, ipari nagyvállalat, Budapest 1989–1991 Magyar Optikai Művek Mechanikai és Optikai Részvénytársaság 1991–2006 Magyar Optikai Művek Vízméréstechnikai Részvénytársaság 2006–2016 Magyar Optikai Művek Vízméréstechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2016– MOM Magyar Optikai Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Csatolt cégek Az iparcentralizáció jegyében a következő vállalatok kerültek – kisebb, nagyobb önállósággal – MOM irányítás alá: Esztergomi Szemüvegkeret Gyár 1963 Kalibergyár 1963 Vaskapu utcai szemüveglencse üzem

Vidéki ipartelepítés A következő városokban telepített a cég, többségében zöldmezős beruházással – az észszerűség határain belül teljes technológiai vertikummal – gyáregységeket: Mátészalka Dunaújváros Komló Zalaegerszeg Battonya Veszprémben az egyetemmel karöltve laborkísérleti üzemet működtetett a vállalat.

A szervezet A vállalat felépítése más cégekhez hasonló volt, a következő logikai struktúrával:

Felsővezetés 1876–1919: Süss Nándor 1919–?: Gönczi Jenő ?–1945: Preisinger (Perényi)Levéltári iratokban egységesen Preisinger vezetéknév szerepel Frigyes 1945–1947: Hamburger Tamás 1947–1949: Nyikolaj Romanov 1949–1952: Konsztantyin Szmirnov. Először a szovjet állam (jelentős érdekeltségei voltak a MOM Rt.-ben) szaktanácsadóként delegálta, rövid ténykedés után azonban vezérigazgatónak nevezték ki. Műszaki, és nem politikai káder volt, tevékenységét általános, politikai sztereotípiákkal nem szabad minősíteni. Irányítása alatt a termelési érték megnégyszereződött, a nyereség pedig 5 millióról 47 millióra nőtt. A vállalati struktúrát időtállóan, évtizedes perspektívában korszerűsítette. A változások időállónak bizonyultak. Nagy műveltségű, szociálisan érzékeny vezető volt. Az ő nevéhez kötik a MOM első gyermekintézményeinek létrehozását, munkás lakások kialakítását és a kultúrház építését is. 1952-ben a Szovjetunió lemondott a vállalatnál lévő érdekeltségeiről, megszűntek a jóvátételi szállítások. Az új helyzetnek megfelelően megbízatása 1952. október 1-jén megszűnt. 1952–1956: Poór József 1956–1983: Posch Gyula 1956 novemberében a Kultúrházban a vállalat dolgozói választották meg. 1983–1990: Balogh András A vezérigazgatói kinevezése előtt a vállalat kereskedelmi igazgatója, 1973-ig a Labor-műszerosztály főkonstruktőre, vezetője volt. 1990–1992: Sebesfi József 1992–1994: Lévai Gábor (miniszteri biztos) 1994–1998: Toldi János (végelszámoló)

Személyzeti és munkaügy

Műszaki műszaki fejlesztés konstrukció gondozás technológia, technológia fejlesztés szerszámtervezés-fejlesztés, gyártás MEO / minőség-ellenőrzés üzemfenntartás

Gazdasági Gazdasági igazgatók: Gancsov János és Gömböcz József számvitel pénzügy tervezés

Termelés

Kereskedelem, logisztika 1948 után a cég csak a centrális kereskedelmi vállalatokon keresztül értékesíthette, a tervgazdálkodásnak megfelelően meghatározott mennyiségű és féleségű termékeket. Főbb partnerek voltak: Metrimpex, Elektroimpex, Migért, OFOTÉRT, Fővárosi Óra Ékszer Vállalat.

1968-ban, az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor a MOM elsők között kapott önálló export, illetve optikai területen import korlátozott jogot. Ekkor alakult a kereskedelmi igazgatóság. A szervezet összetétele a következő volt:

Külkereskedelmi főosztály Feladatköre a közvetlen és közvetett export szervezése, bonyolítása. Közvetlenül bonyolíthatta a labor és geodéziai termékek exportját, valamint az optikai importot. Az "állami" katonai műszerek értékesítését a Technika Külker, a számítástechnikai termékekét a Videoton Rt., a lakossági termékekét az Elektroimpex közreműködésével bonyolíthatta. Közvetetten értékesített a Metrimpex, KGM Gépexport és az AKADIMPORT cégeken keresztül is. Belföldi értékesítési osztály Feladatköre a lakossági cikkek értékesítése volt a korábbi partnereken keresztül (OFOTÉRT, MIGÉRT, Fővárosi Óra Ékszer Vállalat). Vevőszolgálati és Szerviz osztály Államközi osztály Anyag ellátási főosztály A teljes logisztikai vertikumot (anyag- és raktárgazdálkodás, vám, szállítás) átfogta ez a szervezet.

Kereskedelmi igazgatók: Lastofka Béla, Balogh András, Tobak Ottó, Kozáry Vilmos.

Humán Orvosi ellátás Az ötvenes évektől – a korszak elvárásainak megfelelően – a cégnél komplett rendelőintézet működött. A szakmai felügyeletet a János Kórház látta el. A belgyógyász illetve a fogszakorvosok egész nap a dolgozók rendelkezésére álltak. Más szakterületeken (sebészet, nőgyógyászat, ideg stb.) rész munkaidőben voltak rendelések.

A cég, munkaidőben – éjjel-nappal – állandó orvosi ügyeletet biztosított.

Gyermekintézmények

Tanműhely, szakképzés Az alapító Süss Nándor legfontosabb célkitűzéseinek egyike a szakemberek nevelése volt. Budapestre településkor ezt a cég neve: "Állami Mechanikai Tanműhely" is kifejezte. A tradíció nem szakadt meg. A vállalat folyamatosan fenntartott ilyen intézményt. A harmincas évek közepén hat hetes felvételi vizsgán válogatták a bekerülőket. Az oktatás négyéves volt. Az ötvenes évektől szorosan együttműködött a szomszédságában létesült MÜM 28-as szakiskolával. Más tanintézetekkel is komoly kapcsolatot ápolt. Ezek közé tartozott a Hernád utca-i MÜM 14-es és a Wesselényi utcai MÜM 30-as ipari-tanuló iskola. Ezekből az intézményekből érettségizett szakember utánpótlást biztosított. A cég működtette a középfokú, technikusi képzettséget biztosító MOM technikumot. Több száz dolgozója végzett ebben az intézményben. Sokat áldozott a vállalat felsőfokú végzettségű szakemberek képzésére is. Elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemmel volt kapcsolata. A fiatal szakemberek továbbképzését segítette a kutatóintézetekkel való együttműködés. Ezek közül a legjelentősebb a KFKI-val volt, többek között lézer és buborék memória témák kutatásában, fejlesztésében.

Vállalati kapcsolatok Kooperációs partnercégek OMH BRG (Budapesti Rádiótechnikai Gyár) EMG (Elektronikus Mérőkészülékek Gyára) MMG (Mechanikai_Mérőműszerek_Gyára) LABORMIM KFKI TÁKI (Távközlési Kutató Intézet) SZKI (Szilikátipari Kutató Intézet) Villamosipari Kutató Intézet Szegedi Gyufagyár (hemolizáló pálca)

Referencia partnerek Szegedi Biológiai Központ BME

Fejlesztési együttműködés BME; ELTE KFKI