bélyeg|260px|Kopjafája a Házsongárdi temetőben Bréda Ferenc (François Bréda) (Déva, 1956. február 20. – Kolozsvár, 2018. május 16.) esszéíró, költő, irodalomkritikus, irodalomtörténész, műfordító, teatrológus.
Életpályája Anyai ágon Lévai Lajos (1894–1974) székelyudvarhelyi író, településtörténész és tanár unokája. Édesanyja Lévai Enikő Zsuzsanna pedagógus. Édesapja Bréda Ferenc (1924–2000) református lelkipásztor, Hunyad-Fehér egyházmegye esperese 1969-től 1988-ig. Elemi iskoláit Székelyudvarhelyen és Déván végezte. Szülővárosának multikulturális légköre kísérte végig gyermekkorában és középiskolai éveiben. Zsengéire először Majtényi Erik figyelt föl a Jóbarát című úttörő-újság hasábjain. Lovassy László, nagyszalontai születésű magyar nyelv- és irodalomtanár tanítványaként több éven keresztül részt vett a magyar irodalmi tantárgy-olimpiákon Hunyad megye képviselőjeként: ekkor ismerkedett meg Szőcs Gézával, Egyed Péterrel, Zudor Jánossal, Keszeg Vilmossal, Zsigmond Emesével, Juhász Andrással és a romániai magyar irodalom számos más, később jelentős személyiségével.
Első írásai az Ifjúmunkás című bukaresti ifjúsági lapban jelentek meg. Mesterei, Makkai Endre petrozsényi református lelkész, Csortán Ferenc kolozsvári műépítész és Kovács Nemere bukaresti újságíró, gyakorta meglátogatták Déván. 1974–75-ben sorkatonai szolgálatát teljesítette Dobrudzsában, a Fekete-tenger partvidékén.
1975-től a kolozsvári egyetem hallgatója volt magyar–francia szakon. A kolozsvári klasszika-filológia tanszék ógörög és latin fakultatív kurzusait is látogatta. Egyetemi évei alatt a kolozsvári Akadémiai Könyvtár egyik állandó lakója volt: ekkor mélyült el a skolasztika és a középkori filozófia nagy szerzőinek (Canterburyi Szent Anzelm, Aquinói Szent Tamás, Albertus Magnus, Occam, Pierre Abélard, Duns Scotus) szövegszintű tanulmányozásában. Mestere ebben az időszakban Beney György (Zoltán) budapesti ferences rendi szerzetes volt. Az egyetemi évek nyári szüneteiben építkezési napszámosként, templomfelújító kőművesinasként (Haró, Marosillye, Hunyad megye) és harangozóként dolgozott. 1977-től 1979-ig a kolozsvári Echinox című kulturális egyetemi folyóirat magyar oldalait szerkesztette Beke Mihály Andrással és Bretter Zoltánnal együtt. 1979-ben államvizsgázott a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán magyar–francia nyelv és irodalom képesítéssel.
1979-től 1984-ig a kolozsvári Napoca Universitară című egyetemi kulturális folyóirat magyar oldalainak volt az első felelős szerkesztője. 1979 és 1984 között a bánffyhunyadi általános iskolában tanított magyar irodalmat és nyelvtant. 1984-től 1991-ig francia nyelv- és irodalomtanári állást töltött be Franciaországban az állami és felekezeti gimnáziumokban, líceumokban és főiskolákon, előbb Anjouban (Angers, Cholet, Saint-Macaire-en-Mauges), majd a Párizst környező helységekben (Faremoutiers, Saint-Maur-des-Fossés, Coulommiers, Pontault-Combault). 1985-ben mesteri (magiszteri) fokozatot ért el a Nantes-i Egyetemen francia és összehasonlító irodalomtörténetből.
1985-től 1991-ig az Angers-i Egyetemen doktoranduszhallgató a francia irodalomtörténet kutatási területén Georges Cesbron irodalomtörténész tanítványaként. Villon, Rabelais és Rouault nyomdokain haladva Bréda 1984-ben Joël Courreau bencés szerzetes, a ligugéi Szent Márton apátság főkönyvtárosának a meghívására világi személyként vett részt a rend lelkigyakorlatában. A Présence de Gabriel Marcel irodalmi-filozófiai társaság keretén belül megismerkedett Paul Ricœurrel, Jean-Marie Lustiger-vel, Franciaország hercegprímásával, Claude Aveline regényíróval, Georges Lubinnel, George Sand levelezésének a kiadójával, továbbá André Comte-Sponville filozófussal és a francia művelődési élet más jeles képviselőjével. Pierre Bourdieu szociológussal, a filozófiatörténész Xavier Tilliette-tel és Samuel Beckett-tel levelezett.
1984 és 1986 között Angers-ben és Cholet-ban, 1986 és 1991 között Párizsban élt. 1991-ben és 1992-ben a kolozsvári Jelenlét című kulturális folyóiratnak előbb szerkesztője, majd szerkesztőségi titkára volt. Az 1983-tól szünetelő, tekintélyes irodalmi hagyományokkal rendelkező s az 1989-es romániai forradalom után újrainduló Gaál Gábor Irodalmi Kör alapító tagja volt 1991-től. 1992–1993-ban a bukaresti Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókjának volt a szerkesztője. A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vezetőségi alapító tagja 1993-tól.
1991-től 1994-ig a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban francia nyelvet és irodalmat tanított. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált irodalomelméletből 1999-ben Gabriel Marcel francia egzisztencialista filozófus irodalom- és drámakritikai munkásságát bemutató dolgozatával. 1995-től adjunktusi fokozatban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán tanított egyetemes színháztörténetet az ókor szakterületén, dramaturgiai alapfogalmakat, színházesztétikát, magyar irodalmat és retorikát. Reinhold Alfréd (Alfred Reynolds) (1907, Budapest – 1993, London) magyar költő és angol író munkásságának irodalomtörténeti fölfedezője. Francia és román nyelvből fordított.
Attesz néven szerkesztette a Wikipédiát.Attesz szerkesztő
Könyvei Magyar nyelvű kötetei
A létezéstől a lehetőségig. Összehasonlító irodalomtörténeti és filozófiai esszék, Kriterion, Forrás-sorozat, Bukarest, 1980 Tűzpróba. Versek, Kriterion, Bukarest, 1984 Mentális Tárgyak Múzeuma. Konkrét versek, Matthias Studio Paper, Kolozsvár, 1998 Antracit. Ortho-egzisztenciális esszé, Előretolt Helyőrség Kiadó, Kolozsvár, 2002 Nemo. Versek, AB-ART, Pozsony, 2004 Golania Magna. A neo-goliárd költészet kritikai vetületei. Irodalomkritikai írások, Grinta könyvkiadó, Kolozsvár, 2005 Mysterium Mythologiae. Filozófiai esszé, Grinta könyvkiadó, Kolozsvár, 2005 Az elszállt szitakötő. Regény, AB-ART, Pozsony, 2005 Diva Deva. Filozófiai esszé, Grinta könyvkiadó, Kolozsvár, 2006 Golania Magna Secunda. Mitokritikák a neo-goliárd irodalomról. Irodalomkritikai írások, Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2007 De amore. Filozófiai esszé, AB-ART, Pozsony, 2008 Boldogok és Bolondok. Filozófiai esszé, AB-ART, Pozsony, 2008 Lali lakomái. Regény, AB-ART, Pozsony, 2008 Apolló apológiái. Aforizmák. AB-ART, Pozsony, 2009 Angyal a Monostoron. Regény. Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, Előretolt Helyőrség Könyvek. A könyvet Gáll Attila szerkesztette. A borítót Szentes Zágon tervezte. Kolozsvár, 2012 De amore. Az emberi psziché Galaktikus Gáláiról, Sikamlós Skáláiról & Gáláns Galádságairól. Az utószót Szilági-Nagy Ildikó írta. A borító John Roddam Spencer Stanhope : Cupid and Psyche című képének felhasználásával készült. Illusztrációk : Zichy Mihály aktjai. Orpheusz Kiadó, Budapest, 2016 Levelek az Utókornak. Theatrum Temporis. Filozófiai esszé. Borítóterv : Szentes Zágon. Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2017 Bab és babér. Theatrum epicum; Concord Media Jelen, Arad, 2017 (Irodalmi jelen könyvek)
Román nyelvű kötetei Ființă și teatru (Létezés és Színház). Filozófiai esszé, Dacia könyvkiadó, Teatru sorozat, Kolozsvár, 2003 Scrisori despre comicul existențial. Corespondență transtemporală (Levelek a létezési komikumról. Transz-temporális levélváltás). Filozófiai essz], Grinta könyvkiadó, Kolozsvár, 2006. Oglinda Ochiului. Speculum spectationis (A Szem tükre). Filozófiai esszé, Eikon – Editura Remus kk., Kolozsvár, 2010 Cercetare în Cer (Kutatás az Égben). Filozófiai esszé. Editura Școala Ardeleană kk., Kolozsvár, 2017. Copiile Copilului (Az Utód Útjai). Valentin Trifescu – François Bréda, Párbeszédek. Filozófiai esszé. Editura Școala Ardeleană kk., Kolozsvár, 2018.
Francia nyelvű kötetei La critique littéraire et dramatique de Gabriel Marcel (Gabriel Marcel irodalom- és színházkritikusi munkássága). Irodalomtörténeti tanulmány, Grinta könyvkiadó, Kolozsvár, 2004. Cf. Association Présence de Gabriel Marcel Déclin et Déclic. Filozófiai esszé, Remus kk., Kolozsvár, 2004 Genius loci. Esszék és tanulmányok. Editura Școala Ardeleană kk., Kolozsvár, 2017
Irodalomkritikai és eszmetörténeti tanulmányai Az öntudat alkonya. In : A létezéstől a lehetőségig. Kriterion, Bukarest, 1980 Egy világrendszer keletkezéséről. Adalékok Galilei Dialogójához. In : Galilei, Párbeszédek. A két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. Az előszót írta és a jegyzeteket összeállította Bréda Ferenc. Kriterion, Téka-sorozat , Bukarest, 1983 Esti mese. Méhes György. In : Helikon, 2002/ 7, 2-3. Conflictul măștilor antice. In : Lingua, III-IV / 2005, Kolozsvár, pp. 28–34. Vanda … Van ! Az Örök Őrök. In : Korunk, 2006. augusztus Ave Csehy ! In : Helikon, 28 (2007. június 25.). Vö. Csehy Zoltán Vanda … Van ! Az Örök Őrök. In : Korunk, 2006. augusztus Gabriel Marcel et ses contemporains. François Mauriac et Gabriel Marcel. In : Confluențe și particularități europene. Coordonator : Valentin Trifescu. Editura Eikon, Cluj, 2010, pp. 183–209. Cercetare în Cer. Concepția muzicală a Cerului creștin în gândirea Sfântului Ioan Gură de Aur. In : Austrian Influences and Regional Identities in Transilvania, AB-ART, Bratislava ; Grenzenlose Literatur, Frauenkirchen, 2012, pp. 248–254. De Cluj jusqu'au Caire. Un créateur multiculturel : le poète, l'écrivain et le metteur en scène Shawkat Seif Eddine bey. In : Romanian – Moroccan Forms of Manifestation in the European Space. Editura Institutului de Științe Politice și Relații Internaționale, Academia Română, București, 2014, pp. 94–108. Genius Loci. In : Geografii identitare – Identități culturale. Coordinatori Pavel Pușcaș, Valentin Trifescu, Simion Molnar, Vali Ilyes. Volumul 1. Simpozionul multicultural Diva Deva. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca, 2014, pp. 31–33. Cerul creștin : patrimoniu etern al multiversului identității locale transcosmice. Geografia teo-teatrologică a Cerului în gândirea Sfântului Ioan Gură de Aur. In : Patrimoniu și identitate locală. Actele conferinței Patrimoniu și identitate locală, Valea Verde, 5-7 septembrie 2014. Coordinatori : Valentin Trifescu, Vali Ilyes, François Bréda. Editura Universității Alexandru Ioan Cuză, Iași, 2015. pp. 163–176. A létezés mint közönség. Theatrum et theos (teo-teatrológiai napló). In : Előretolt Helyőrség. Ezredévkönyv. Erdélyi Híradó kiadó, Kolozsvár, 2015, pp. 40–42. Le temple des temps dans le théâtre de Protée. In : Patrimoniu și identitate locală. Actele conferinței Patrimoniu și identitate locală, Valea Verde, 5-7 septembrie 2014. Coordinatori : Valentin Trifescu, Vali Ilyes, François Bréda. Editura Universității Alexandru Ioan Cuză, Iași, 2015. pp. 13–16. La théologie de la nudité dans la pensée théo-théâtrologique de Saint Jean Chrysostome. Introduction. In : Text și discurs religios. Nr. 7 / 2015. Lucrările Conferinței Naționale Text și discurs religios. Ediția a VII/a, Sibiu, 7-8 noiembrie 2014. Editura Universității Alexandru Ioan Cuză, Iași, 2015, pp. 149–153. ISSN 2066-4818
Előszavai és szöveggondozásai
Meša Selimović, A dervis és a halál. Az utószót Bréda Ferenc írta. Kriterion Könyvkiadó, Horizont-sorozat, Bukarest, 1981 Herman Melville, Moby Dick. Az utószót Bréda Ferenc írta. Kriterion Könyvkiadó, Horizont-sorozat, Bukarest, 1983 Galilei, Párbeszédek. A két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. Az előszót írta és a jegyzeteket összeállította Bréda Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Téka-sorozat, Bukarest, 1983 Bábel Tornyán. Összeállította és szerkesztette Beke Mihály András és Bréda Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983 Gabriel Marcel, A fi și a avea (Être et Avoir). Traducere de Ciprian Mihali. Tabel cronologic, îngrijire de text și note de François Bréda. Editura Biblioteca Apostrof, Filosofie contemporană, Kolozsvár, 1997 Gabriel Marcel, Omul problematic (L'homme problématique), Traducere, note de François Bréda și Ștefan Melancu. Editura Biblioteca Apostrof, Filosofie contemporană, Kolozsvár, 1998