A Körmendi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Körmend. Területe 614,53 km², népessége 26 865 fő, népsűrűsége pedig 44 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én két város (Körmend és Őriszentpéter) és 44 község tartozott hozzá.
A Körmendi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindvégig Körmend volt. Elnevezése a trianoni békeszerződést követő közigazgatási rendezéstől (1920) az 1950-es járásrendezésig Körmend–németújvári járás volt.
Települései TelepülésRang(2013. július 15.)Közös hivatalKistérség(2013. január 1.)Népesség(2013. január 1.)Terület(km²)Körmendjárásszékhely városKörmendKörmendiŐriszentpétervárosŐriszentpéterŐriszentpéteriBajánsenyeközségŐriszentpéterŐriszentpéteriCsákánydoroszlóközségKörmendKörmendiDaraboshegyközségNádasdKörmendiDöbörhegyközségMolnaszecsődKörmendiDöröskeközségMolnaszecsődKörmendiEgyházashollósközségEgyházasrádócKörmendiEgyházasrádócközségEgyházasrádócKörmendiFelsőjánosfaközségŐriszentpéterŐriszentpéteriFelsőmarácközségIváncŐriszentpéteriHalastóközségMolnaszecsődKörmendiHalogyközségNádasdKörmendiHarasztifaluközségVasaljaKörmendiHegyháthodászközségNádasdKörmendiHegyhátsálközségNádasdKörmendiHegyhátszentjakabközségŐriszentpéterŐriszentpéteriHegyhátszentmártonközségIváncŐriszentpéteriIspánkközségŐriszentpéterŐriszentpéteriIváncközségIváncŐriszentpéteriKatafaközségNádasdKörmendiKemestaródfaközségVasaljaKörmendiKercaszomorközségŐriszentpéterŐriszentpéteriKerkáskápolnaközségŐriszentpéterŐriszentpéteriKisrákosközségIváncŐriszentpéteriMagyarnádaljaközségVasaljaKörmendiMagyarszecsődközségMolnaszecsődKörmendiMagyarszombatfaközségŐriszentpéterŐriszentpéteriMolnaszecsődközségMolnaszecsődKörmendiNádasdközségNádasdKörmendiNagykölkedközségVasaljaKörmendiNagymizdóközségMolnaszecsődKörmendiNagyrákosközségŐriszentpéterŐriszentpéteriNemesrempehollósközségEgyházasrádócKörmendiŐrimagyarósdközségŐriszentpéterŐriszentpéteriPankaszközségIváncŐriszentpéteriPinkamindszentközségVasaljaKörmendiRádóckölkedközségVasaljaKörmendiSzaknyérközségIváncŐriszentpéteriSzalafőközségŐriszentpéterŐriszentpéteriSzarvaskendközségMolnaszecsődKörmendiSzattaközségŐriszentpéterŐriszentpéteriSzőceközségNádasdŐriszentpéteriVasaljaközségVasaljaKörmendiVelemérközségŐriszentpéterŐriszentpéteriViszákközségIváncŐriszentpéteri
Története A trianoni békeszerződés, illetve a határ kiigazításáról szóló 1922-es osztrák-magyar megállapodás nyomán Ausztriához került Lovászad, Karácsfa, Németbükkös, Nagysároslak és Pinkakertes, melyek ma a Németújvári járáshoz tartoznak. Mivel ugyanekkor a Németújvári járás egyetlen község (Nemesmedves) kivételével Ausztriához került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Körmend–németújvári járás néven.
Ez az elnevezés az 1950-es járásrendezésig volt érvényben, amikor ismét a székhelyéről nevezték el, ettől kezdve tehát megszűnéséig Körmendi járás volt a neve.
Területe a trianont követő összevonás után két alkalommal változott jelentősen. 1969. július 1-jén a megszűnő Vasvári járás néhány községét, valamint a szintén megszűnő Szentgotthárdi járás teljes területét csatolták ide. 1978. december 31-én pedig a járás székhelye, Körmend városi rangot kapott, ezzel kivált a járás területéből.
1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Körmendi is. Ekkor községei közül Szentgotthárd városi rangot kapott, a többi pedig a Körmendi és a Szentgotthárdi városkörnyéket alkotta a továbbiakban (mely utóbbi a korábbi Szentgotthárdi járásnál jóval kisebb területű lett) , illetve a korábban a Vasvári járástól idecsatolt három község a Vasvári nagyközségkörnyékhez került.
Történeti adatai A trianoni békeszerződés előtt keletről a Vasvári járás, délkeletről Zala vármegye, nyugatról a Szentgotthárdi és a Németújvári járás, északról a szombathelyi járás határolta. Trianon után nyugaton a Németújvári járás helyét Ausztria vette át, mivel pedig 1969-ben bekebelezte a Szentgotthárdi járást, ezért ettől kezdve délnyugaton Jugoszláviával is szomszédos lett.
Legfontosabb folyója a Rába.
Területe az 1910 körül mintegy 522 km², népessége 35 ezer fő volt.
Közvetlenül megszűnése előtt, 1983-ban területe mintegy 855 km², népessége 37 ezer fő volt.
Külső hivatkozások Dél-Burgenland portál Térkép Vasi digitális könyvtár
Jegyzetek
Források A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Kategória:Vas megye járásai Kategória:Vas vármegye járásai Kategória:Körmend