Az ácscincér (Ergates faber) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása Az ácscincér Közép-Európa keleti részén található meg. Korábban az elterjedési területe jóval messzebb húzódott nyugat felé, ma az Elba vonalától nyugatra már ritka. Nálunk a nyugati határszél fenyveseiben él.
Megjelenése Az ácscincér 6 centiméteres hosszúságával egyik legnagyobb és legismertebb cincérünk. A két nem jól megkülönböztethető: a nőstény csápjának hosszúsága alig éri el a testhossz felét, míg a hím csápja az állat egész testénél messzebbre nyúlik. A nőstény előtora kisebb és szemcsézettebb, a hímé nagyobb és felülete egyenletesebb.
Életmódja Az ácscincér kiterjedt erdeifenyvesekben él, ahol idős fák is vannak.
Szaporodása 250px|balra|bélyegkép|Lárvája akár 8 centiméteres is lehet
A bogarak júliustól szeptember végéig a szürkületi órákban repülnek virágokra és öreg erdeifenyőkre. A nőstény a kéreg alá rakja le 200−300 tojását, melyek közül kevés éri el a bogárállapotot, mivel kifejlődésük 4 évet igényel. A lárvák akár 8 centiméter hosszúra is megnőnek. A farészekbe járatokat fúrnak. A lárvák a fa rostjaival táplálkoznak.
Források
Greenfo.hu A taxon adatlapja a Biolib.cz-n
Kategória:Cincérfélék Kategória:Rovarfajok Kategória:Magyarország bogarai Kategória:A Kárpát-medence rovarai Kategória:Európa bogarai Kategória:Magyarországon védett állatok