A modern orosz ábécé (русский алфавит) a cirill ábécé (кириллица) egyik változata. Első előfordulása a Kijevi Rusz idejére is tehető. Azóta többször is módosították az orosz ábécét.
Az ábécé Az orosz ábécé a következő:
Nagybetű Kisbetű Kézírás Mai név Eredeti névKb. 1900-ig a betűk elnevezéseinél az egyházi szláv nyelv által alkalmazott neveket használták. Az itt megadott nevek az 1708 után használt ábécé 1918 előtti formájában találhatók. IPA Magyar példa Orosz példa SzámértékA számok értéke megfelel a görög számoknak, azzal a különbséggel, hogy a ѕ-t használták a digamma helyett, a ч-t a koppa helyett, és a ц-t a szampi helyett. 1708 után nem használták ezt a rendszert, de az egyházi szlávban azért tovább él. Unicode (Hexa) А а Fájl:01-Russian alphabet-А а.svg а азъ dátum 1 U+0410 / U+0430 Б б Fájl:02-Russian alphabet-Б б.svg бэ буки , baba, bélyeg , – U+0411 / U+0431 В в Fájl:03-Russian alphabet-В в.svg вэ вѣди , vas, vég , 2 U+0412 / U+0432 Г г Fájl:04-Russian alphabet-Г г.svg гэ глаголь , gáz, gép , 3 U+0413 / U+0433 Д д Fájl:05-Russian alphabet-Д д.svg дэ добро , dugó, gyors , 4 U+0414 / U+0434 Е еAz е, ё, и, ю, я magánhangzók előtt a mássalhangzók lágyulnak. Az е, ё, ю, я betűk jésítettek, azaz szó elején és magánhangzók után egy [j]-t ejtünk előttük. A szókezdő и is jésített volt a 19. századig. Fájl:06-Russian alphabet-Е е.svg е есть vagy jel 5 U+0415 / U+0435 Ё ёA ё betűt 1797 óta használják a /jo/ hang jelölésére, amely a /je/-ből alakult ki hangsúlyos szótagban. Ez a betű opcionális, tehát nem kötelező a használata, általában csak nyelvészeti művekben, nyelvkönyvekben és szótárakban használják. Fájl:07-Russian alphabet-Ё ё.svg ё – vagy jog – U+0401 / U+0451 Ж ж Fájl:08-Russian alphabet-Ж ж.svg жэ живѣте , zsír, zsűri , – U+0416 / U+0436 З з Fájl:09-Russian alphabet-З з.svg зэ земля , zár , 7 U+0417 / U+0437 И и Fájl:10-Russian alphabet-И и.svg и иже itt 8 U+0418 / U+0438 Й й Fájl:11-Russian alphabet-Й й.svg и краткое и съ краткой jég – U+0419 / U+0439 К к Fájl:12-Russian alphabet-К к.svg ка како , kút, két , 20 U+041A / U+043A Л л Fájl:13-Russian alphabet-Л л.svg эль люди , ló , 30 U+041B / U+043B М м Fájl:14-Russian alphabet-М м.svg эм мыслѣте , már, még , 40 U+041C / U+043C Н н Fájl:15-Russian alphabet-Н н.svg эн нашъ , na, nyár , 50 U+041D / U+043D О о Fájl:16-Russian alphabet-О о.svg o онъ orr 70 U+041E / U+043E П п Fájl:17-Russian alphabet-П п.svg пэ покой , pára, péce , 80 U+041F / U+043F Р р Fájl:18-Russian alphabet-Р р.svg эр рцы , róka, rég , 100 U+0420 / U+0440 С с Fájl:19-Russian alphabet-С с.svg эс слово , szoba, szép , 200 U+0421 / U+0441 Т т Fájl:20-Russian alphabet-Т т.svg тэ твердо , tavasz, tyúk , 300 U+0422 / U+0442 У у Fájl:21-Russian alphabet-У у.svg у укъ ugrik 400 U+0423 / U+0443 Ф ф Fájl:22-Russian alphabet-Ф ф.svg эф фертъ , fa, főz , 500 U+0424 / U+0444 Х х Fájl:23-Russian alphabet-Х х.svg ха хѣръ , ha, hé , 600 U+0425 / U+0445 Ц ц Fájl:24-Russian alphabet-Ц ц.svg цэ цы cica 900 U+0426 / U+0446 Ч ч Fájl:25-Russian alphabet-Ч ч.svg че червь csal 90 U+0427 / U+0447 Ш ш Fájl:26-Russian alphabet-Ш ш.svg ша ша só – U+0428 / U+0448 Щ щ Fájl:27-Russian alphabet-Щ щ.svg ща ща séta – U+0429 / U+0449 Ъ ъ Fájl:28-Russian alphabet-ъ.svg твёрдый знак еръ A kemény jelet (ъ) a mássalhangzók és jésített magánhangzók elválasztására használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid a-szerű elnyelt hang (/ə/ vagy /ʌ/), melyet legtöbbször [ŭ]-val írnak át. – – U+042A / U+044A Ы ы Fájl:29-Russian alphabet-ы.svg ы еры Az ы egy szláv eredetű középső hang, melyet legjobban az orosz nyelv őrzött meg. Az óoroszban eredetileg nazalizált volt a legtöbb helyen: óorosz: камы /'ka.mɪ̃/ – orosz: камень /'ka.mʲɪnʲ/ "kő". Formája a következőképpen alakult ki: ъ + і > ъı > ы. ti – U+042B / U+044B Ь ь Fájl:30-Russian alphabet-ь.svg мягкий знак ерь A lágyító jelet (ь) a mássalhangzók lágyításának jelölésére használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid i-szerű elnyelt lágy hang /ɪ/ vagy /jɪ/, melyet legtöbbször [ĭ]-val írnak át. – – U+042C / U+044C Э эAz э 1708-tól használatos a nem lágyító nem jésített /ɛ/ hang megkülönböztetésére a lágyító jésített e-től. Eredetileg az е volt a jésítetlen /e/ hang jele, a ѥ vagy ѣ pedig a jésítetté, de a 19. században ez megváltozott. Fájl:31-Russian alphabet-Э э.svg э оборотное – heg – U+042D / U+044D Ю ю Fájl:32-Russian alphabet-Ю ю.svg ю ю vagy lyuk – U+042E / U+044E Я яA ѧ betű megfelel a jésített /ja/ kiejtésű я betűnek, ez utóbbi az előbbi kurzív alakjából alakult ki a 17. században.1708-ig, a jésített /ja/ hangot ıa-nak írták szó elején. Ez a megkülönböztetés a ѧ és a ıa betűk között az egyházi szövegekben máig fennáll. (Lásd még: 18.) Fájl:33-Russian alphabet-Я я.svg я я vagy jár – U+042F / U+044F 1918-ban megszüntetett betűk І іAz і, melynek kiejtése megegyezik az и betűjével, kizárólag más magánhangzó előtt volt használatos (például Нью-Іоркъ /n&ʲju jork/ "New York") valamint a міръ /mʲir/ "világ" szóban a миръ /mʲir/ "béke" szótol való megkülönböztetése miatt. – – і vagy mint az и 10 Ѳ ѳA ѳ a görögből származik, teljes egészében megegyezik az ф betű hangértékével és csak görög eredetű szavakban használták. – – ѳита vagy mint a ф 9 Ѣ ѣA ѣ (jaty) betűnek önálló hangértéke volt, de a 18. századtól teljesen egybeesett a kiejtése a е betűjével. Politikai szimbóluma a régies orosz írásnak. – – ять vagy mint az е – Ѵ ѵA ѵ (izsica, görög üpszilon) kiejtése szintén az и-vel egyezett meg. Főként görög eredetű szavakban használták, de ritkán fordult elő. – – ижица vagy mint az и – A 18. század óta nem használt betűk Ѕ ѕA ѕ kiejtése /dz/ volt, de ez a hang nem fordul elő a keleti-szláv nyelvekben, ezért csak vallási szövegekben található meg. – – зѣло , vagy Mint a з 6 Ѯ ѯA ѯ és ѱ betűk a görög xi és pszi betűk megfelelői, csak görög eredetű szavakban használták, jelenleg előfordulhatnak vallási szövegekben. – – кси vagy mint a кс 60 Ѱ ѱ – – пси vagy mint a пс 700 Ѡ ѡAz ѡ a görög ómega betűből származik, kiejtése megegyezik az о betűjével. Főként vallási szövegekben használták, ilyenekben előfordul még ma is. – – омега mint az о 800 Ѫ ѫ – – юс большой , vagy A юсok a cirill ábécé kezdetétől szerepelnek az ábécében, noha ezeknek a hangoknak nincsenek megfelelői keleti-szláv nyelvekben.https://ru.m.wikipedia.org/wiki/Юс_большой Ezért a jésített változatokat már a 12. században is alig használták, a jésítetlen változatokat is főként csak vallási szövegekben találjuk meg. Csak szó belsejében és végén használták. (Lásd még: 10.) mint az у vagy a ю – Ѧ ѧ – – юс малый vagy mint a я – Ѭ ѭ – – юс большой іотированный vagy mint a ю – Ѩ ѩ – – юс малый іотированный vagy mint a я –
A mássalhangzóknál látható a kemény és a lágy (palatalizált) kiejtésük is, melyet a / ʲ/ jel jelöl. Ahol nincs lágy forma megadva, ott a mássalhangzónak csak kemény formája van. A betűk neveinek kiejtésénél kiemeltük a hangsúlytalan magánhangzókat.
Latin betűs átírás
Nagybetű Kisbetű MagyarOrosz szószedet – Wikitravel, 2017Russian input method based on Hungarian transcription for the m17n library, 2012 GOSTГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart) , Москва (Moszkva), 1983 – hivatalos nemzeti átírás ISO 9ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995 IDSInformationsverbund Deutschschweiz , Zürich, 2001 ALA-LCAmerica Library Association & Library of Congress , Washington, 1997 AllworthEdward Allworth – Nationalities of the Soviet East, New York, 1971 BGN/PCGNUnited States Board on Geographic Names & Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems, New York, 1947 А а a a a a a a a Б б b b b b b b b В в v v v v v v v Г г g g g g g g g Д д d d d d d d d Е е e, jeSzó elején; magánhangzó, ъ, ь után e e e e e e, yeSzó elején; magánhangzó, й, ъ, ь után Ё ё jo ë ë ë ë ë ë, yë Ж ж zs ž ž ž zh zh zh З з z z z z z z z И и i i i i i i i Й й j j j j ĭ i y К к k k k k k k k Л л l l l l l l l М м m m m m m m m Н н n n n n n n n О о o o o o o o o П п p p p p p p p Р р r r r r r r r С с sz s s s s s s Т т t t t t t t t У у u u u u u u u Ф ф f f f f f f f Х х h h h ch kh kh kh Ц ц c c c c t͡s ts ts Ч ч cs č č č ch ch ch Ш ш s š š š sh sh sh Щ щ scs šč ŝ šč shch shch shch Ъ ъ – " " " "Szó végén nem írják át " " Ы ы i, ü y y y y y y Ь ь – ' ' ' ' ' ' Э э e è è ė ė e e Ю ю ju ju û ju iu iu yu Я я ja ja â ja ia ia ya 1918-ban megszüntetett betűk І і – ĭ ì ĭ ī ĭ – Ѳ ѳ – ḟ ˋf ḟ ḟ th – Ѣ ѣ – ě ě ě ie ie – Ѵ ѵ – ẏ ý ẏ ẏ ÿ – A 18. század óta nem használt betűk Ѕ ѕ – – – – – – – Ѯ ѯ – – – – – – – Ѱ ѱ – – – – – – – Ѡ ѡ – – – – – – – Ѫ ѫ – – – – – – – Ѧ ѧ – – – – – – – Ѭ ѭ – – – – – – – Ѩ ѩ – – – – – – – A 9. század óta nem használt betűk Ћ ћ – y a – – – – Ђ ђ – † ‡ – – – –
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Orosz nyelv Cirill ábécé (általános történet) Cirill eredetű ábécék (Cirill betűk a különböző nyelvekben) Egyházi szláv nyelv
További információk
Omniglot.com (mai orosz ábécé) Omniglot.com (egyházi szláv ábécé) Romanization of Non-Roman Scripts Orosz kitöltőszöveg-generátor (Lorem ipsum) Translit.ru – Latin betűs átírásról röptében cirill betűs írásra alakítja a beírt szöveget Cirill betűk átírása különböző európai nyelvekre
Kategória:Cirill eredetű ábécék Kategória:Oroszországi ábécék