Béla () falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Novi Marofhoz tartozik.
Fekvése Varasdtól 17 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re északra az Ivaneci-hegység északi részén fekszik.
Története Egykori várát 1313-ban említik először, mint a johanniták vránai perjelségének birtokát. A várat stratégiailag fontos helyen, a Zagorjét már a középkorban is átszelő út mellett építették. A vár a Bednja völgyéből a hegyeken át Varasd felé vezető utat ellenőrizte. Építése a 12. század végére, vagy a 13. század elejére tehető. Kezdetben a johanniták itteni uradalmának a központja volt, egy ideig itt volt a rend magyar- és horvátországi perjeljének székhelye is. A rend kisebb megszakításokkal egészen 1434-ig birtokolta. Károly Róbertnek az oligarchák ellen vívott háborúja idején a Kőszegiek foglalták el, 1320-ban Ludbergi Miklós szerezte vissza tőlük. 1387-ben Zsigmond hívei foglalták el. 1440-ben VI. Albert osztrák herceg vezére, Hollenegg András foglalta el Tallóci János perjeltől. 1445 és 1456 között a Cilleieké volt, majd 1457-től 1468-ig Vitovec János horvát báné. Ekkor királyi birtok lett, majd Hunyadi Mátyás halála után fiáé Corvin Jánosé, aki 1500 körül a gersei Pethő családnak adta. A vár időközben 1481-ben egy tűzvészben leégett. Ezután felújították és lakott volt egészen 1653-ig, ami után már csak romként tettek róla említést. A vár egészen 1730-ig volt a gersei Pethő család család birtoka. Ma Pusta Bela néven rom a falu feletti hegyen.
Az egyre romló állapotú vár helyett a várhegy alatti egyenes fennsíkon építette fel 1605-ben a Pethő család Béla reneszánsz kastélyát. Ezután a kastély lett a bélai uradalom központja, egyben a család lakóhelye. 1648 előtt felépült a falu újabb kastélya is, mert ekkor már két kastélyt említenek a településen. 1682-ben gersei Pethő Jánossal fiágon kihalt a gersei Pethő család. Ekkor még néhány évig özvegye Falussy Borbála volt a birtokosa, majd halála után a birtok a királyi kamarához került. A kamara a bélai birtokot először a Pálffy családnak ajándékozta, majd már 1740-ben Ivaneccel , Cerjével és Györketinccel együtt gróf Erdődy László kapta meg. Az Erdődyek 1817-ig maradtak az uradalom birtokosai. 1858-ban Ozsegovics Metel báró, az illír mozgalom egyik vezetője vásárolta meg és a második világháború utánig a család tulajdona maradt. Ekkor államosították, de a család még 1952-ig bent lakhatott. Ezután a közigazgatási hivatal működött benne. Ma a falu mindkét kastélya elhagyatott.
A falunak 1857-ben 42, 1910-ben 67 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott. 2001-ben 19 háza és 69 lakosa volt.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 42 81 81 90 64 67 63 50 72 69 80 70 79 78 69 62 54
Nevezetességei Béla várának romjai a Bélát a hegység déli oldalán található Podrute településsel összekötő út mentén találhatók. Külső védőfalai szinte az eredeti magasságukig maradtak fenn kivéve a déli oldalt, melynek középső része leomlott. Belső építményeinek a kör alapú lakótorony maradványainak kivételével nyoma sem maradt. A Bélából átvezető út déli részén, Podrute település fölött egy ma Gradišćének nevezett helyen egy valószínűleg őskori eredetű sáncvár maradványai látszanak, melyet időnként mentsvárként is használtak a környékbeli lakosok. Béla régi kastélyátÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1070. a gersei Pethő család építtette 1605-ben. Téglalap alakú, egyemeletes építmény, védőfalainak sarkain négy kisebb hengeres toronnyal, valamint a védőfal nyugati oldalának közepén egy háromemeletes, négyzetes kaputoronnyal. A védőfalak és a hengeres tornyok részben leomlottak, a vár központi része azonban meglehetősen jó állapotban maradt fenn. Béla újabb, barokk kastélyátÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1069. 1748 körül építették. Kétemeletes épület, sarkain két, zömök hengeres toronnyal. A Gersei-Pethő-várkastély közelében, a Varasd-Podrute út kereszteződésénél található falu Nagyboldogasszony kápolnája, mely amint azt a belsejében található sírkövek is bizonyítják az Ozsegovics család sírkápolnaként szolgált. A kápolna egy szerény méretű kis épület, sokszögű szentéllyel és oldalkápolnával. Nagyon egyszerű külseje és belseje van, amelyből kiemelkedik a késő barokk Mária mennybemenetele oltár. A kápolnában van eltemetve Ozsegovics Metel báró.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1071.
További információk Novi Marof város hivatalos oldala Várak és kastélyok az Ivánscsica-hegység északi részén Varasd megye kulturális emlékei A novi marofi turisztikai egyesület honlapja
Jegyzetek
Kategória:Varasd megye települései