1876

Események Határozott dátumú események április 13. – Az Oszmán Birodalom csődöt jelent. május 11. – Egy felkelés új kormány kinevezésére kényszeríti Abdul-Aziz oszmán szultánt. május 22. – Szolgálatba áll a Langlütjen I mesterséges sziget. május 30. – Az új oszmán kormány Abdul-Azizt lemondásra kényszeríti és helyére unokaöccsét, Murádot nevezi ki. június 15. – A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet határozata alapján Magyarország áttér a méterrendszer használatára. augusztus 31. – V. Murádot lemondatják és II. Abdul-Hamid lesz az új oszmán szultán. november 1. – Megnyílik az Északi-tengeri-csatorna. november 7. – Elnökválasztás az Amerikai Egyesült Államokban, mely a republikánus Rutherford B. Hayes győzelmével zárult. (Az 1876-os amerikai elnökválasztás az USA történetének egyik legbotrányosabb választása volt.)

Határozatlan dátumú események az év folyamán – Egy vihar okozta árapály során kétmillió ember hal meg Bangladesben. Izolálják a kapszaicint, a paprika csípősségét okozó hatóanyagot. Japán szerződéses viszonyt kényszerít Koreára. (Ez a megállapodás – gazdasági és politikai értelemben – japán befolyás alá helyezte az országot.)

Az év témái Államok vezetőinek listája 1876-ban 1876 az építészetben Április 30-án felavatják a budapesti Margit hídat. 1876 az irodalomban 1876 a jogalkotásban 1876 a tudományban március 14. – Alexander Graham Bell szabadalmaztatja első telefonját. Nikolaus August Otto – előállítja a négyütemű Otto-motort. Süss Nándor megalapítja a kolozsvári egyetemen az Egyetemi Mechanikai Állomást, a Magyar Optikai Művek elődjét. 1876 a vasúti közlekedésben január 2. – Megnyílik a Győr és Sopron közötti vasútvonal, a GYSEV első vonalszakasza. január 20. – a Magyar Keleti Vasút megvételéről szóló szerződés aláírásával megkezdődik a magántőkéből épült vasútvonalak államosítása (a király december 28-án szentesíti az erről szóló 1876. évi L. törvényt.1876. évi L. törvényt ). 1876 a zenében augusztus – Az első Bayreuthi Ünnepi Játékok megrendezése november 4. – Bemutatják Johannes Brahms 1. Szimfóniáját Karlsruheben.

Születések január 1. – Harriet Brooks, fizikus († 1933) január 12. – Jack London amerikai író († 1916) január 22. – Baros Gyula irodalomtörténész, az MTA tagja († 1936) február 10. – Linder Béla a Károlyi Mihály-kormány hadügyminisztere, a Berinkey-kormány tárca nélküli minisztere, a Tanácsköztársaság bécsi katonai megbízottja, majd a délszláv csapatok által megszállt Pécs polgármestere († 1962) február 21. – Lehár Antal magyar katonatiszt, Lehár Ferenc zeneszerző testvére († 1962) február 22. – Ita Wegman holland orvosnő († 1943) március 2. – XII. Piusz pápa eredeti nevén: Eugenio Pacelli († 1958) április 20. – Vilmos fejedelem eredetileg német katonatiszt, 1914-ben hat hónapon keresztül a független Albán Fejedelemség első uralkodója († 1945) április 22. – Bárány Róbert, magyar-osztrák származású Nobel-díjas svéd orvos († 1936) április 24. – Erich Raeder a náci Németország haditengerészeti vezetője a II. világháború során († 1960) április 29. – Zauditu etióp császárnő († 1930) május 13. – Cs. Sebestyén Károly magyar etnográfus, a szegedi múzeumban Móra Ferencnek 20 éven keresztül bizalmas munkatársa, 1934–1936 között a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum megbízott igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagja, a szegedi egyetem tanára († 1956) június 2. – Schenk Jakab ornitológus, természetvédő († 1945) június 6. – Borsos Endre közigazgatási bíró, a Közigazgatási Bíróság elnöke, lakásügyi kormánybiztos, a budai református egyházközség főgondnoka június 16. – Ács Ferenc, festő († 1949) július 13. – Szőnyi Ottó, régész, levéltáros, művészettörténész († 1937) augusztus 7. – Mata Hari kalandos életű holland táncosnő, kém († 1917) október 26. – Fernand Vix francia hivatásos katona, 1918–19-ben az antant budapesti katonai bizottságának vezetője († 1941) október 29. – Somssich Gyula nagybirtokos, bankigazgató, felsőházi tag († 1953) november 11. – Albert Andor szobrászművész († 1940) november 14. – Jekatyerina Vasziljevna Gelcer orosz balett-táncosnő, a Moszkvai Nagyszínház prima balerinája († 1962) november 26. – Willis Carrier amerikai gépészmérnök, a modern légkondicionálás feltalálója († 1950)

Halálozások január 29. – Deák Ferenc politikus (* 1803) február 18. – Adolphe Brongniart francia botanikus (* 1801) február 25. – Seweryn Goszczyński lengyel költő, író (* 1801) február 26. – Tóth Ede dráma- és színműíró (* 1844) március 30. – Makray László honvédtiszt, országgyűlési képviselő (* 1815) március 31. – Antoine Jérôme Balard francia vegyész, a bróm feltalálója (* 1802) április 16. – Sina Simon földbirtokos, diplomata és mecénás (* 1810) május 7. – Bali Mihály református lelkész (* 1792) május 15. – Cserna Géza jogász, költő (* 1842) május 19. – Guillaume Groen van Prinsterer holland történész és konzervatív politikus (* 1801) május 26. – Palacky Ferenc cseh történetíró, politikus (* 1798) május 30. – Josef Kriehuber osztrák festőművész, litográfus (* 1800) június 4. – Abdul-Aziz, az Oszmán Birodalom 33. szultánja (* 1830) június 10. – Julius Heinrich Petermann német orientalista (* 1801) június 13. – Mihail Alekszandrovics Bakunyin orosz anarchista forradalmár (* 1814) június 25. – George Armstrong Custer az Egyesült Államok Hadseregének lovassági parancsnoka volt az amerikai polgárháború és az indián háborúk idején (* 1839) július 23. – Fényes Elek statisztikai és földrajzi író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1807) augusztus 10. – Edward William Lane brit orientalista, lexikográfus (* 1801) szeptember 16. – Mikó Imre erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész (* 1805) október 18. – Jakab István drámaíró, műfordító, zeneszerző, publicista, az MTA tagja (* 1798) november 16. – Aszódi Sámuel magyar újságíró (* 1844) november 17. – Pikéthy Gusztáv honvéd tábornok (* 1805) november 20. – Csida Károly pozsonyi katolikus hitszónok (* 1811)

Jegyzetek

Források

Kategória:19. század