Portland (kiejtése: ) az Amerikai Egyesült Államok Oregon állama Multnomah megyéjének székhelye, de területe Clackamas és Washington megyékbe is átnyúlik. A 2020. évi népszámláláskor lakosa volt, ezzel az állam legnagyobb és az ország huszonhatodik legnagyobb települése. 2,5 millió lakosú agglomerációja az ország 25. legnagyobbika; az állam népességének közel fele itt él.
Nevét a Maine állambeli Portlandről kapta. Az első telepesek az 1840-es években jelentek meg az Oregon Trail nyugati végén. Vízen szállítottak, a gazdaság legfontosabb ága kezdetben a faipar volt. A huszadik század fordulóján kikötőjét a szervezett bűnözés miatt a világ egyik legveszélyesebbjének tartották. A második világháború idején jelentős gazdasági fejlődés ment végbe, az 1960-as évektől pedig liberális és progresszív városként, az ellenkultúra bástyájaként tartották számon.
A várost a polgármester mellett négy ügyvivő irányítja, agglomerációja pedig az országban egyedüliként választott vezetőkkel rendelkezik. Éghajlata ideális a rózsák számára, ezért a rózsák városának is becézik.
Története bélyegkép|jobbra|A White Eagle szalon 1910 körül bélyegkép|jobbra|Tüntetés 2020 júliusában Őslakosok A jégkorszakot követően megolvadt gleccserek a mai Portland területét 91–122 méter magasan elárasztották.
Lewis és Clark expedíciójának feljegyzése szerint 1805 körül a csinúk indiánok két csoportja, a clackamasok és a multnomah-k éltek itt. A fehér telepesek ideérkezése előtt a Portland-medence a térség egyik legsűrűbben lakott területe volt.
Megalapítása Az 1840-es években az Oregon Trailen számos telepes érkezett a Willamette-völgybe, főként Oregon Citybe. A Willamette folyó torkolatától tizenhat kilométerre, Oregon City és a Fort Vancouver között új település, a kivágott fák miatt Stumptownnak (tönkváros) (vagy The Clearingnek (a tisztítás)) nevezett helység jött létre. 1843-ban William Overton lehetőséget látott benne, azonban nem volt pénze a földhivatali kérvény benyújtáshoz; a -es terület felét 25 centért a bostoni Asa Lovejoynak adta.
1844-ben Overton a fennmaradó területet a maine-i Portlandből származó Francis Pettygrove-nak adta el. A települést Lovejoy és Pettygrove is szülővárosára kívánta átnevezni; három érmefeldobásból kettőben Pettygrove győzött, így az új név a Portland lett. A portlandi pennyt az Oregoni Történelmi Társaság múzeumában állították ki. Portland 1851. február 8-án kapott városi rangot, ekkor nyolcszáz lakosa, fűrészüzeme, szállodája és újságja (Weekly Oregonian) volt. Az 1873-as nagy tűzben húsz utcasaroknyi épület megsemmisült és 1,3 millió dollár (2024-es árfolyamon körülbelül 34 millió dollár) kár keletkezett. A népesség 1879-re 17 500, 1890-re 46 385 főre nőtt. 1888-ban átadták a nyugati part első acélhídját; utódját 1912-ben állították fel. 1889-ben Henry Pittock felesége, Georgina megalapította a Portlandi Rózsás Társaságot, amely az 1905-ös Lewis és Clark centenáriumi kiállításra készítette fel a várost.
A Willamette és a Columbia folyók könnyen megközelíthetővé tették a Csendes-óceánt, a Great Plank Road (a mai U.S. Road 26) pedig a Tualatin-völgyet, ezzel más kikötővárosokhoz képest Portland előnyösebb helyzetben volt. Az 1890-es években Seattle kikötője vasúttal megközelíthetővé vált, így a portlandi jelentősége csökkent. A városban japánnegyed volt. A különféle fenyő- és tujafélék, valamint a juhar jelenléte miatt jelentős volt a faipar.
Portlandet kezdetben „kemény” kikötővárosként jellemezték; egyes történészek „Új-Anglia sarjaként” írták le. 1889-ben a The Oregonian a tisztítatlan csatornák és víznyelők miatt „az északi államok legmocskosabb városának hívta”, a 20. század fordulóján pedig a világ egyik legveszélyesebb kikötővárosaként tartották nyilván. Sok szalon, bordély, kártyabarlang, illetve a kaliforniai aranyláz miatt ideérkező bányászokat és matrózokat elszállásoló ház volt itt. A 20. század elejére elvesztette „józan határvárosi” hírnevét, és már erőszakosként és veszélyesként tartották számon.
20. századi fejlődés 1900 és 1930 között lakossága százezerről 301 815 főre nőtt. A második világháború során, 1942 májusa és szeptember 10-e között az országban elsőként 3676 japánt internáltak; John DeWitt ezredes Portlandet a „nyugati part első japánmentes” városának nevezte.
Az 1940-es és 1950-es években a városban jelentőssé vált a szervezett bűnözés. A Life cikkében beszámolt a korrupcióról, valamint a szerencsejátékról. Jim Elkins maffiavezér szolgált az 1957-es Portland Exposé című film alapjául. A bűnözés ellenére a város ipara fejlődött; Henry J. Kaiser itt alakította ki egyik hadihajógyárát. A népesség ebben az időszakban 150 ezer fővel nőtt.
Az 1960-as években megjelentek a hippik. A Kristálybálterem lett pszichedelikus kultúrájuk központja, emellett élelmiszer-szövetkezeteket és közösségi finanszírozású médiatermékeket alapítottak. Az időszakban megnőtt az őslakosokra, a környezetvédelemre és az LMBT-jogokra koncentráló szocialista aktivizmus mértéke. Az 1970-es évekre Portlandet progresszív városként tartották számon, és jelentősen nőtt a gazdaság, azonban a lakásvásárlások 1979-re lecsökkentek, ezzel a faipar jelentősége csökkent.
1990 óta Az 1990-es években a technológiai szektor jelentős fejlődésnek indult: az Intel egymaga tízmilliárd dollárt fektetett be 1995 óta. Az 1990-es évek végén lakhatás szempontjából a város a negyedik legkevésbé megfizethető településnek számított az országban. 2000 és 2014 között népessége több mint kilencvenezer fővel nőtt, és Louisville után itt él a legtöbb diplomás. 2001 és 2012-ben GDP-je az országban a legnagyobb arányban, ötven százalékkal nőtt.
Számos beceneve van, például a „rózsák városa” (1888 óta használják, 2003 óta hivatalos); ilyen még a PDX (a repülőtér IATA-kódja), a Bridetown, Stumptown, Rip City, Soccer City, P-Town, Portlandia, valamint a Kis-Bejrút.
Tüntetések George Floyd halála miatt 2020. május 28-ától 2021 tavaszáig a George Floyd halálát követő tüntetéseken mindennaposak voltak a lopások, rongálások, valamint a rendőri fellépések okozta sérülések. Egy tüntető egy másikat megölt. Az Oregon Public Broadcasting riportja szerint a helyi vállalkozások több millió dolláros veszteséget könyveltek el. A tüntetők egymást és a rendőröket is megsebesítették. Júliusban a szövetségi tulajdon biztosítására szövetségi rendőröket vezényeltek a városba, azonban a helyi szervek a távozásukat követelték. Mind a szövetségi, mind az oregoni rendőrök ellen számos per indult.
2021. május 25-én, George Floyd halálának egy éves évfordulóján a rongálások miatt több személyt letartóztattak.
Földrajz és éghajlat bélyegkép|jobbra|Rózsakert Geológia A város egy alvó vulkánon, a közeli Boringról elnevezett lávamezőn fekszik, melynek legalább 32 krátere (például a Tabor-hegy) van, középpontja pedig a város délkeleti részén található. Tiszta időben a washingtoni Mount Saint Helens is látszik; ugyan nyolcvan kilométerre fekszik, de az 1980. május 18-ai kitörése során a hamu Portlandet is elérte. A környékbeli sziklák némelyike az eocén korból származik.
A város keleti és nyugati részén is több, 2017-ben veszélyesnek minősített aktív törésvonal található: némelyikük 7-es erősségű földrengést is okozhat. 1993. május 25-én 5,6, míg 2001-ben 6,8-as erősségű földrengés volt.
Egy 2014-es felmérés szerint egy esetleges földrengés esetén a város és Clackamas megye több mint hétezer pontját veszélyezteti a földcsuszamlás vagy a talajfolyósodás.
Topográfia Portland Oregon állam legsűrűbben lakott részén, a Willamette-völgyben, a Csendes-óceántól 97 kilométerre keletre fekszik. A város két felét a washingtoni államhatáron a Columbia folyóba torkolló Willamette folyó választja el.
Ugyan a város többnyire sík, a nyugati oldalon a Tualatin-hegységig tart. A 327 méteren fekvő Council Crest Parkot gyakran Portland legmagasabb pontjaként említik, de az valójában a Skyline Boulevardnak a Willamette-sziklától északra fekvő része. A Tabor-hegy kihűlt krátere 194 méter magasan van. A Powell- és Sziklás-tanúhegyek 187 méteren fekszenek. A Tualatin-hegységtől nyugatra az oregoni partvidék, keletre pedig a Cascade-hegység található. Tisztább napokon az Adams-hegy is látszik.
A város szinte egésze Multnomah megyében fekszik, de kisebb részben Clackamas és Washington megyékbe is átnyúlik.
Éghajlat A város éghajlata mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb). A telek esősek és hűvösek, a nyarak pedig melegek és szárazak. Mivel erre halad át a viharos nyugati szél, a tavaszok, őszök és telek borúsak és csapadékosak, a nyarak pedig az északnyugati anticiklon átvonulásakor szárazak. A város többsége a 8b, míg a belváros a 9a klímazónában fekszik.
A telek hűvösek, felhősek és esősek. A leghidegebb hónap december, ilyenkor az átlaghőmérséklet 8,3 °C, de az éjszakai hőmérséklet is fagypont fölött marad. Átlagosan 32 este előfordulhatnak fagyok, de a -8 °C alatti hőmérséklet ritka. Évente 2,1 napon a napi maximum hőmérséklet 0 °C alatt marad. Az éjszakai hidegrekord (-19 °C) 1950. február 2-án, míg a nappali (-10 °C) 1968. december 30-án dőlt meg. Fagyok november 15-e és március 19-e között fordulhatnak elő.
December és március között átlagosan 10,9 centiméter hó hull; a belvárosban az alacsonyabb magasság miatt ritkábban. A külvárosokban hóviharok is előfordulhatnak. A repülőtéren 1949–1950-ben 113 centiméter, míg a belvárosban 1892–1893-ban 155 centiméter hó esett.
A nyarak melegek, szárazak és naposak, de meleg napos idő csak ritkán június közepe és szeptember között fordul elő. Június és szeptember között összesen 106 mm eső, az évi csapadékmennyiség mindössze 11%-a esik. A legmelegebb hónap augusztus, ilyenkor az átlaghőmérséklet 27 °C; a térség védett fekvésű, így az óceán ritkán tud hőingadozást okozni. A hőmérséklet évente átlagosan 61 napon éri el a 27, 15 napon a 32, és 1,3 napon a 38 Celsius-fokot; 2018-ban 90 napon volt legalább 32 °C.
A 2021-es nyugat-észak-amerikai hőhullám során június 28-án 47 °C-ot mértek, a napi legalacsonyabb hőmérséklet pedig 24 °C volt; a legmagasabb napi hőmérséklet június 26-án 42 °C, 27-én pedig 44 °C volt (1965 júliusában, illetve 1981 augusztusában kétszer is 42 °C-ot mértek). Május és szeptember között minden hónapban legalább egy napon 38 °C volt, az év leghidegebb éjszakája pedig 20 °C-os volt.
Tavasszal és ősszel a hőmérséklet 4 és 27 °C között változik, ősz és tavasz között pedig gyakori a borongós időjárás. Az eső gyakran napokig tartó záporok formájában hull; évente 157 napon esik mérhető (0,25 mm feletti) mennyiség. A hőmérséklet április 30-a és október 5-e között elérheti a 32 °C-ot, míg április 1-je és október 21-e között a 27 °C-ot. A zivataok és tornádók ugyan ritkán, de előfordulhatnak.
Részei Városkép Portlandet a Willamette folyót átszelő hidak miatt Bridgetownnak is becézik. A belváros három legforgalmasabb átkelője a Hawthorne híd, az Acélhíd és a Broadway híd. A kétszintes Fremont hidat 1973-ban, a Tilikum Crossingot 2015-ben adták át.
A belvárosban találhatók még a Burnside, Ross-szigeti és a Marquam hidak. A Sellwood és Szent János átkelők a belvároson kívül találhatók. A Glenn L. Jackson emlékhíd és az Interstate híd a Columbia folyón keresztül Washington államba vezetnek.
Városrészek bélyegkép|jobbra|A korábbi, hatkörzetes felosztás bélyegkép|jobbra|A Lloyd negyed éjszaka A keleti és nyugati oldalt a Willamette folyó választja el. A sűrűbben lakott nyugati rész a Tualatin-hegységig tart, a keleti pedig 180 utcasarkot követően összeér Gresham külvárosával. 1891-ben Portlandet, Albinát és East Portlandet összevonták, ami miatt ugyanazon címek többször is előfordultak. 1931. szeptember 2-án az összevont városban öt körzetet jelöltek ki, amiket rácsszerűen felosztottak, utcasarkonként pedig húsz helyett száz házszámot jelöltek ki.