jobbra|bélyegkép|Triglicerid Zsírnak a köznyelv a víztaszító, könnyen kenhető anyagokat nevezi. A kémiai definíció ettől eltér, mert csak a glicerin zsírsavakkal alkotott háromszoros észtereit, trigliceridjeit hívjuk így. A köznyelv által olajnak nevezett anyagok egy része szintén ilyen triglicerid. A zsírok az összetett lipidek közé tartoznak. Biológiailag rendkívül fontos, természetes vegyületek, melyeket növényi és állati szervezetek állítanak elő.
Zsírok kémiája thumb|250px|right|Példa egy triglicerid molekulára. A legfelső zsírsavrészlet telített, a középső egyszeresen, az alsó háromszorosan telítetlen. A legtöbb zsír különböző trigliceridek elegye. Ezek kémiai szempontból észterek, melyek a glicerinből és különböző zsírsavakból keletkeznek víz kilépésével (kondenzáció). Ezek zsírsavrészletei igen változatosak, és még ugyanabban a trigliceridben is találhatunk különböző zsírsavrészleteket, melyek mind lánchosszúságban, mind telítettségben különbözhetnek egymástól.Telített szerves vegyületek azok amelyek molekuláiban a láncot alkotó szén atomok csak egy vegyértékükkel kapcsolódnak ugyanahhoz a szénatomhoz; a telítetlen vegyületekre pedig kettős illetve hármas kötés jellemző
A jobb oldali képen egy triglicerid szerkezeti képletét látjuk, melyben három különböző telítettségű zsírsavrészlet található, itt pedig egy olyan triglicerid interaktív 3D molekulamodelljét, melynek felépítésében három azonos, telített zsírsavrészlet vesz részt.
A természetes zsírokban a zsírsavrészletet a legtöbb esetben páros számú szénatomok alkotják, ami a felépítésüket katalizáló enzim (acetil-koenzim-A) sajátosságából ered.
A zsírsavlánc leggyakrabban 16 vagy 18 szénatomból áll, de 4 és 24 szénatomszám között bármennyi előfordulhat. Fontos, hogy ezek mindig egyenes, elágazás nélküli láncok.
A zsírok felépítésében leggyakrabban részt vevő zsírsavak
1. telített zsírsavak:
palmitinsav: CH3–(CH2)14–COOH sztearinsav: CH3–(CH2)16–COOH és interaktív 3D-molekulamodellje vajsav: CH3–(CH2)2–COOH és interaktív 3D-molekulamodellje laurinsav: CH3–(CH2)10–COOH és interaktív 3D-molekulamodellje mirisztinsav (tetradekánsav): CH3-(CH2)12-COOH
2. telítetlen zsírsavak:
olajsav (oleinsav): CH3–(CH2)7–CH=CH–(CH2)7–COOH és interaktív 3D molekulamodellje linolsav (cisz,cisz-9,12-oktadekadiénsav): CH3-(CH2)4-CH=CH-CH2-CH=CH-(CH2)7-COOH és interaktív 3D-molekulamodellje alfa-linolénsav (cisz,cisz,cisz-9,12,15-oktadekatriénsav): CH3-CH2-CH=CH-CH2CH=CH-CH2-CH=CH-(CH2)7-COOH arachidonsav (eikoza-5,8,11,14-tetraénsav): CH3-(CH2)4-CH=CH-CH2-CH=CH-CH2-CH=CH-CH2-CH=CH-(CH2)3-COOH erukasav (cisz-13-dokozénsav): CH3-(CH2)7-CH=CH-(CH2)11-COOH és interaktív 3D molekulamodellje
Esszenciális zsírsavak Az emberi szervezet képes zsírsavszükségletét biológiailag szintetizálni. Van azonban kivétel is, a linolsav és a linolénsav, valamint az arachidonsav, melyeket táplálkozás útján kell beszereznünk. Ezeket a zsírsavakat esszenciális zsírsavaknak nevezték el (linolénsavat tud előállítani a szervezet linolsavból, ezért előbbit félig esszenciális zsírsavnak tekintik). A linolénsav az arachidonsav prekurzora, ami viszont a lokális és szisztémás hatást is kifejtő szöveti hormonok, az eikozanoidok (prosztaglandinok, tromboxánok) előanyagának tekinthető. Továbbá gyulladásszabályozó, vérzésgátló hatása is van, valamint részt vesz a sejthártyák felépítésében. A linolénsav a hámszövet egyik lipoidjának is összetevője, ami a hámok víz permeabilitásának, azaz a barrier funkciónak lényegi tényezője.
Az embernél esszenciáliszsírsav-hiányt csak csecsemőkorban észleltek, felnőtteknél ilyen hiányról 2002-ig még nem számoltak be. Zsírmentes táplálékot fogyasztóknál hiánytünetek jelentkeznek, ami az eikozatrién és az eikozatetraén zsírsavak arányában mutatkozik meg a vérben. Az ember tápláléka – tej és tejtermékek, növényi olajok és zsírok, hús és hústermékek, kenyér, gabonafélék, burgonya, zöldségek és gyümölcsök – bőségesen tartalmaz esszenciális zsírsavakat, tehát a kiegyensúlyozott étrendből elegendő mennyiséghez jutunk anélkül, hogy speciális, magas esszenciáliszsírsav-tartalmú kiegészítőket kellene fogyasztani.
Az élő szervezetek vízben oldhatatlan, de szerves oldószerekben oldható biomolekuláinak gyűjtőneveként a lipid név használatos. Az egyszerű lipidek közé tartoznak a terpének, karotinoidok, szteroidok, továbbá egyes alkaloidok, feromonok és vitaminok. Az összetett lipidek képviselői a zsírok, olajok, viaszok, valamint a foszfo- és glikolipidek.
Állati és növényi zsiradékok összetétele Az állati zsírok és növényi olajok zsírsavtartalmát nagy változatosság jellemzi.
Például a tejzsír mintegy 96–98%-át 43-féle triglicerid alkotja. Ezekben mintegy 400 különböző zsírsav fordul elő (melyek elméletileg 64 millióféle triglicerid kombinációt hozhatnának létre). A di- és a monogliceridek mennyisége (0,02–2,2%) ennél jóval kisebb. A tejzsír tartalmaz még foszfolipideket, koleszterint, A-vitamint, fehérjéket és egyéb komponenseket. Nyomokban karotinoidok, retinol-észterek, szkvalén és szabad zsírsavak is találhatók a tejzsírban. Ezeknek a kisebb mennyiségben előforduló lipidösszetevőknek is nagy az élettani jelentősége.http://www.tankonyvtar.hu/egeszsegugy/tej-tejtermekek-080906-13
A tejzsír viszonylag sok rövid szénláncú zsírsavat tartalmaz, ami a tejzsír talán legfontosabb jellegzetessége, ugyanis a legtöbb zsír vagy olaj csak nyomokban tartalmazza ezeket a rövid szénláncú zsírsavakat. Ugyanakkor a tejzsír aránylag kis mennyiségben tartalmazza a többszörösen telítetlen zsírsavakat, és a páratlan szénatomszámú zsírsavak koncentrációja is csekély.
A tejzsírt az emberi szervezet jobban emészti, mint a faggyút vagy a különböző növényi olajokat vagy margarint. A tejzsír jó emészthetősége egyrészt a kisméretű zsírgolyócskáknak, másrészt a tejzsír kiváló zsírsavösszetételének köszönhető.http://www.tankonyvtar.hu/egeszsegugy/tej-tejtermekek-080906-106 A tejzsír trigliceridjeinek kedvező élettani és biokémiai, valamint gyógyhatása is van. Könnyen abszorbeálódva gyorsan szolgáltatnak energiát, aminek akkor van különösebb jelentősége, ha valaki emésztőrendszeri megbetegedésben szenved vagy zsírfelszívódási zavarai vannak. A kis és közepes szénláncú zsírsavaknak köszönhetően a tejzsírnak szerepe lehet a testsúlykontrollban, valamint a vér lipidkoncentrációjának csökkentésében.http://www.tankonyvtar.hu/egeszsegugy/tej-tejtermekek-080906-107
Az alábbi táblázat egyes zsírok zsírsavalkotórészeinek százalékos összetételét mutatja:
+ Egyes állati zsírok és növényi olajok zsírsavtartalmának tipikus összetétele Származék C10és rövidebb lánc(%) C12laurinsav(%) C14mirisztinsav(%) C16palmitinsav(%) C18sztearinsav(%) C18olajsav(%) C18linolénsav(%) C18egyéb telítetlen(%) Állati zsírok Disznózsír - - 1 27 15 48 6 2 Emberi zsír - 1 3 25 8 46 10 3 Heringolaj - - 7 12 1 2 20 52 Vaj 15 2 11 30 9 27 4 1 Növényi olajok Földimogyoró - - - 8 3 56 26 7 Olívaolaj - - - 7 2 85 5 - Pálmaolaj - - 2 41 5 43 7 - Sáfrányolaj - - - 3 3 19 76 -
A zsírok zsírsavösszetétele nemcsak attól függ, hogy milyen állattól illetve növénytől ered, és hogy az élőlény melyik részéből származik, hanem attól is, hogy a növény milyen talajon, milyen időjárási viszonyok között, vagy az állat milyen tápanyagon stb. nőtt.
Transz-zsírok
Biológiai szempontból nemcsak a táplálkozásban használt zsírok illetve olajok telítetlen zsírsavrészleteinek a telítettekhez viszonyított aránya fontos, hanem a telítetlen molekulában a kettős kötés pozíciója is. A téma a térbeli (cisz-transz) sztereoizomériával együtt a biokémia és a táplálkozás területén jelentős.
Sok más, telítetlen vegyülethez hasonlóan, a telítetlen zsírsavaknak két térbeli, ún. sztereoizomerje van. Ez onnan ered, hogy az egyes kötéssel ellentétben, ami körül a szénatomok elfordulhatnak, a kettős kötés a forgási szabadságot megakadályozza. Ha tehát a kettős kötéssel kapcsolódó szénatomokhoz nem azonos atom vagy atomcsoport kapcsolódik, akkor két módosulat alakulhat ki, attól függően, hogy ezek a kettős kötésnek ugyanazon az oldalán (cisz-izomer, vagy Z-izomer), vagy ellenkező oldalán (transz-izomer, vagy E-izomer) vannak-e.
Így az olajsavnak két izomerje lehetséges:
OlajsavElaidinsav Az olajsav a cisz (Z)- izomer.
3D-modell Elaidinsav a transz (E)- izomer;
a növényi olajok parciális hidrogénezése hozza létre.
3D-modell center|300px center|300px center|300px center|300px Ennek a két zsírsavnak az összetétele azonos, és csakis a kettős kötésből eredő térbeli elrendezésükben különböznek (egymás sztereoizomerjei).
Megfigyelhető, hogy a kettős kötés szén atomjaihoz csatlakozó hidrogén atomok (amelyek jelenléte az ábrán csak a vonal megtörésével van jelezve) a cisz esetben a kettős kötésnek ugyanazon oldalán, a transz esetben annak ellenkező oldalán vannak.
A természetes zsírokban (néhány kivételtől eltekintve) a zsírsavak cisz-izomerjei fordulnak elő.
A növényi olajok keményítésével, vagyis a katalitikus hidrogénezésének ipari alkalmazásával, az olajoknál könnyebben kezelhető, félkemény terméket, margarint gyártanak. Ennek kenhetősége, textúrája, ízletessége és konzerválhatósága minden igényt kielégít, a kémiai reakció során azonban transz-izomerek (pl. elaidinsav) keletkeznek, különösen ha a hidrogénezés csak részlegesen (parciálisan) játszódik le. A transz-zsírsavizomert (pl. elaidinsavat) tartalmazó zsírokat transz-zsíroknak nevezzük. A transz-zsíroknak káros hatása van az egészségre: szívbetegséggel, cukorbajjal, elhízással, rákkal, valamint a reprodukció és az immunrendszer meghibásodásával kapcsolatos betegségeket okoz.http://www.spiegel.de/wissenschaft/mensch/0,1518,568235,00.html
Fizikai tulajdonságaik Halmazállapot: A szénlánc hossza és a telítetlen zsírsavrészletek gyakorisága, valamint ezeknek a telítettekhez viszonyított aránya határozza meg a zsír halmazállapotát, amely szobahőmérsékleten lehet szilárd vagy folyékony. Általában minél nagyobb a telített zsírsavrészlet-tartalom és azok lánchosszúsága, annál kifejezettebb a zsír szilárdsága.
A legtöbb zsír és olaj keverék, ezért olvadáspontjuk és forráspontjuk nem egy pontos, meghatározott érték.http://van.physics.illinois.edu/qa/listing.php?id=1600
Az állati eredetű zsírok szobahőmérsékleten általában szilárdak, kivételt képeznek például a halolajok.
A növényi olajok szobahőmérsékleten általában folyékonyak, kivétel például a pálmaolaj, mely szobahőmérsékleten zsírszerű állagú.
A telítetlen olajokra nemcsak alacsonyabb olvadási hőmérséklet, de instabilitás is jellemző. Ezek magas részaránya adja a száradó olajok jellegzetes tulajdonságát. Az ilyen olajok legismertebb képviselője az olajfestésben használt lenolaj.
Vízzel rázva, az olajok rendszerint emulziót képeznek. A tiszta zsírok és olajok színtelenek és szagtalanok. A szín és szag valamilyen „szennyezés” következménye: pl. a jellegzetes vajaromát a diacetil, a sárga színt a karotinoidok adják.
A trigliceridek kémiai reakciói
Hidrolízis során elbomlanak: lúgos hidrolízissel (szappanosítás) glicerin és szappan keletkezik – nátrium-szappan, kálium-szappan, kalcium-szappan. Savas hidrolízissel glicerin és zsírsavak keletkeznek. Katalitikusan hidrogénezhetők (keményítés): a margaringyártásban kap szerepet.