bélyegkép|250px|Magyar Nemzeti Bank, Budapest (1902–1905) bélyegkép|250px|Anker-palota, Budapest (1910) bélyegkép|250px|Tőzsdepalota, Budapest (1902–1905) bélyeg|250px|A budapesti Vajdahunyad vára román épületrészének kerengője (részlet) bélyeg|250px|A budapesti Vajdahunyad vára gótikus szárnyának dómhomlokzata bélyeg|250px|Alpár Ignác szobra a Vajdahunyad vára előtt bélyeg|250px|Alpár Ignác emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest VII. ker., Almássy tér 15.)
Alpár Ignác József, születési nevén Schöckl Ignác József (Pest, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) magyar műépítész, egyetemi tanár, a századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja.
Családja, tanulmányai A pesti Józsefvárosban született, stájer eredetű iparoscsaládban. Apja, Schöckl Mátyás asztalosmester Pesten működő üzeme a legkülönlegesebb megrendeléseket is teljesítette, így például ők készítették a Pesti Vigadó nagy fesztávolságú ablakait. Anyja, Eisele Mária ősei württembergi kézművesek voltak. Ignác (még Schöckl néven) a belvárosi főreáliskola elvégzése után elszegődött kőművesinasnak, ahol 1873-ban szabadult fel. Ezután Hauszmann Alajos tanítványa lett, az ő irodájába került. Biztatására 1874-től a Berlin–Charlottenburgi Építészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol többek között a frankfurti operaházat is építő Richard Lucae oktatta, akinek tanítványa volt maga Hauszmann, valamint Lechner Ödön és Pártos Gyula is.
Pályája Az akadémia befejezése után berlini építészirodákban dolgozott. 1880-ban elnyerte a Schinkel-érmet. Abban az évben magyarosította nevét Alpárra. Itáliai tanulmányútjáról Hauszmann meghívta a budapesti Műegyetemre tanársegédnek a „Díszépítéstan” tanszékre, s itt 1882–1889 között előbb Steindl Imre, majd Hauszmann mellett volt tanársegéd.
1883-ban házasságot kötött Orth Antóniával, egy aradi kereskedő leányával. 1885-ben felvették a Corvin Mátyás szabadkőműves páholyba.
Hauszmann Alajos visszaemlékezése szerint Alpár meg akarta pályázni a Műegyetem újonnan létrehozott Építész Tanszékének tanári állását, s miután nem ajánlotta őt, meg is neheztelt rá. Alpár tehát az oktatás helyett a gyakorlati tervező építészi pályára lépett, s 1888-ban önálló irodát nyitott, először a Teréz körút 7., majd 1891-től az Almássy tér 15. szám alatt. Utóbbi épületet maga tervezte, s lakása is itt volt.
Összesen 130 jelentős épületet tervezett, amelyek – megyeházák, középiskolák, templomok, fürdők, bérházak, villák, kastélyok, katonai épületek, posta, színház és szálloda – a történelmi Magyarországon mindenfelé megtalálhatók.
Sok híres, vagy később híressé váló építészt foglalkoztatott. Az ő cégbélyegzője alatt dolgozott egy ideig: Almási Balogh Loránd, Führer Miklós, Kotál Henrik, Hajós Alfréd, Hübner Jenő, Orth Ambrus, Gyöngyöshalászi Takách Béla, Radó Sándor. Ugyancsak töltöttek nála rövidebb időt a Vágó László és Vágó József testvérek, továbbá Jámbor Lajos és Sebestyén Artúr is. A késői historizmus mestere volt, aki eklektikus elemeket is alkalmazott épületein. Hírnevét középületei alapozták meg.
A magyarországi építészet két domináns irányzata közül, az akadémikus jellegű historikus irányzatot Alpár Ignác neve hitelesítette. A nemzeti stílus megfogalmazásán, a magyar szecesszió és a népművészet által ihletett nemzeti stílus kialakításán Lechner Ödön és köre, a kor és a századforduló legkiválóbb építészei, Lajta Béla, Komor Marcell, Jakab Dezső, Jan Kotera fáradozott. Az 1890-es évektől Magyarországon is jelentkező szecesszió nem váltotta fel a historizmust, hanem együtt élt annak kései szakaszával.Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában 1867–1918. Corvina, Budapest, 1988}Sisa József–Dora Wiebenson (szerk.): Magyarország építészetének története. Vince. Budapest, 1998
Évtizedekig elnöke volt a „Steindl-céhnek”, mely az építészethez kapcsolódó szakemberek, vállalkozók, művészek találkozóhelye volt. A tagok közül Maróti Géza, Moiret Ödön, Markup Béla, Telcs Ede, Róth Miksa, Jungfer Gyula több építkezésén munkatársai is voltak.
Az 1890-es években pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával érte el. E legismertebb műve Budapest XIV. kerületében a Városligeti-tó partján a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek.
1900–1914 között legfontosabb művei a bankok voltak, melyek a budapesti városképben (Szabadság tér, Vörösmarty tér, József nádor tér, Széchenyi István tér máig meghatározó szerepet játszanak mint a Magyar Nemzeti Bank és a Tőzsdepalota, a mai Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium épülete.
Élete során számtalan tanulmányutat tett külföldön, beutazta szinte egész Európát, többször járt Olaszországban, Németországban, Egyiptomban.
Az első világháború után már nem tervezett, de a művészeti közéletben aktívan részt vett. Elnöke volt az Építőmesterek Ipartestületének, aktív tagja és 1904-től 1907-ig elnöke volt a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Iparművészeti Társulatnak és az Országos Középítési Tanácsnak is.
Felesége halála után, 1918-ban házasságot kötött Csesznák Ilonával. 1928. április 27-én, amerikai útjáról hazatérőben hirtelen influenzát kapott, és tüdőgyulladásbanhttps://pestbuda.hu/cikk/20200129_domonkos_csaba_budapest_tobb_jelkepes_epuletet_tervezte_a_165_eve_szuletett_alpar_ignac Svájcban meghalt. 73 évet élt. A Vajdahunyad várában ravatalozták fel, és onnen díszmenet kísérte a Kerepesi temetőbe.
Művei Pályázatai Berlin, Nyári színház pályázat (I. díj), 1878 Berlin, Vendéglő belső pályázat (díjazott terv), 1879 Berlin, Könyvtár pályázat (díjazott terv), 1880 Berlin, Kultúregyesület székháza pályázat (Schinkel-érem), 1880 Kassa, Színház pályázat (I. díj), 1891 Budapest, Új épület telkének szabályozása pályázat (dicséret), 1892 Budapest, Országos Kaszinó pályázat (III. díj), 1893 Nagyszeben, Bérház pályázat (II. díj), 1893 Győr, Városháza pályázat (I. díj), 1894 Budapest, Margit-sziget rendezése pályázat (díjazott), 1900 Budapest (Gellért-hegy), Szent Gellért-szobor elhelyezése pályázat (II. díj), 1900 Pécs, Városháza-pályázat (I. díj), 1903 Budapest, Rudas gyógyfürdő pályázat (megvéve), 1904 Budapest, Sáros fürdő pályázat (díjazott), 1904 Budapest, Kultuszminisztérium pályázat (I. díj), 1905 Hága, Békepalota-pályázat, 1906 Budapest (Gellért-hegy) Citadella átépítési terve, 1925
Templomok Segesvár, Református templom, 1887 Dicsőszentmárton, Református templom, 1888 Marosludas, Református templom, 1888 Szászrégen, Református templom, 1888 Piskitelep, Református templom, 1889 Abafája, Református templom, 1889–90 Brassó, Református templom és paplak (1962-ben lebontották), 1891 Abrudbánya, Református templom, 1892Az új templom, amelynek alapkövét 1889. május 23-án rakták le, 1890 augusztusára készült el. Eredetileg Alpár Ignác tervezte, de némi hiányosság, azaz beépítetlen négyzetméterek miatt az egyházi vezetőség Szalay Ferenc, szebeni építészt kérte fel a terv módosítására, valamint a munka levezetésére is. és Kékes, Református templom, 1892 Igazfalva, Református templom, 1901 Wekerlefalva, Római katolikus templom, 1901
Vármegyeházák Segesvár (Piața Muzeului 7), Vármegyeháza, 1884–85 Dicsőszentmárton, Vármegyeháza, 1886–90 Déva (Piața Unirii 4, Deva 330152, Románia), Vármegyeháza, 1887–89 Nyíregyháza (Hősök tere 5.), Vármegyeháza, 1891–93 Kolozsvár (Calea Moților 3, Cluj-Napoca 400001, Románia), Vármegyeháza (ma Városháza), 1896–97 Nagyenyed, Vármegyeháza átalakítása, bővítése, 1899–1903
Színház Nyíregyháza (Bessenyei tér 13.) Móricz Zsigmond Színház, 1894
Múzeum Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete, 1902–1908
Oktatási intézmények Kolozsvár, Tudományegyetem bejárati tömbje, 1899–1902 Budapest (Ménesi út), Eötvös József Collegium, 1910
Elemi iskolák Nyíregyháza (Luther u. 7.), Evangélikus elemi iskola, 1891-93 Fiume, Állami kereskedelmi, polgári és elemi iskola, 1899 bélyegkép|250px|Áprily Lajos Főgimnázium, Brassó bélyegkép|250px|Karácsonyi János Katolikus főgimnázium, Gyula bélyegkép|250px|Petőfi Sándor Gimnázium, Budapest bélyeg|250px|Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda bélyegkép|250px|Városháza, Déva bélyegkép|250px|Wechselmann Ignác síremléke bélyegkép|250px|Ullmann Adolf síremléke bélyegkép|250px|Ohrenstein Henrik és Redlich Sámuel síremléke
Gimnáziumok, líceumok Rózsahegy (Nem. A. Linku 60.), Főgimnázium, 1887–88 Kisújszállás (Széchenyi u. 4.), Református főgimnázium, 1893 Kiskunfélegyháza (Kossuth u. 9.), Katolikus főgimnázium (ma Móra Ferenc Gimnázium), 1896 Pozsony (Palisady 31.), Evangélikus líceum, 1896 Miskolc (Kálvin János u. 2.), Református Főgimnázium, 1896 Brassó, Római Katholikus Főgimnázium (most: Áprily Lajos Főgimnázium), 1899 Békéscsaba (Szeberényi tér 1.), Evangélikus Rudolf főgimnázium, 1899 Budapest (Attila út 43.), Werbőczy Gimnázium (ma Petőfi Gimnázium), 1899 Gyulafehérvár, Katolikus főgimnázium, 1899 Nagyszeben, Főgimnázium, 1899 Szamosújvár, Állami főgimnázium, 1899 Eger (Széchenyi u. 17.), Ciszterci rendház és gimnázium, 1900 Nagykikinda, Állami főgimnázium és tornaterem, 1900 Nyitra (Pietricka 6.), Katolikus főgimnázium, 1900 Temesvár (Bulevardul Constantin Diaconovici Loga 37.), Állami főgimnázium, 1901 Csíksomlyó, Szeminárium, főgimnázium, internátus, 1902 Marosvásárhely, Főgimnázium és főinternátus, 1902 Békés (Petőfi S. u. 11–13.), Szegedi István református gimnázium, 1902–1903 Nyíregyháza (Szent István út 17.), Gimnázium bővítése, 1905 Fogaras, Állami főgimnázium és tornacsarnok, 1907 Gyula, Karácsonyi János Katolikus főgimnázium, 1910 Budapest Erzsébetváros, Gimnázium és internátus
Reáliskolák Déva, Főreáliskola tornacsarnoka, 1894 Pozsony (Zochova u. 1.), Állami Főreáliskola, 1894 Lőcse (Stefan Klurberta u. 10.), Állami Főreáliskola, 1897 Budapest (Rippl Rónai [korábban Bulyovszky] u. 26.), VI. kerületi főreáliskola (majd Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola, jelenleg üresen áll), 1898 Zsolna – Állami Főreáliskola, 1912
Leányiskolák Kolozsvár, Állami felsőleányiskola, 1898
Szállók Nyíregyháza (Dózsa Gy. út 1–3.), Korona szálló, 1893–96
Katonai létesítmények Pécs, Hadapródiskola (átépítették, ma Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar), 1897–98A hadapródiskola neve gyakran változott, az alapításakor Honvéd Hadapródiskola 1922-től Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, 1936-tól pedig Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Reáliskolai Nevelőintézetnek, majd 1942-től Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskolának nevezték, 1944 végén Sopronba helyezték át, 1945-től ismét Pécsett működött, de már mint Dózsa tisztképző iskola. 1956-ban az épületeket és a hozzá tartozó területet a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek (POTE) adták át. A pécsi honvéd hadapród iskola története Győr, Kaszárnya terve, 1891 Nagyvárad (Rulikovszky út), Hadapródiskola, 1897–98 Sopron (Bajcsy Zsilinszky út), Katonai főreáliskola (ma Soproni Egyetem), 1897–98 Horvátverőce, Lovassági laktanya, 1900 Pozsony, Honvédlaktanya, 1902
Kastélyok Szomolány, gróf Pálfy József várkastélyának terve, 1899 Acsa (Ságivölgyi major), báró Prónay Dezső kastélya, 1900 Szob (Árpád út 19.), Luczenbacher Pál kastélyának átépítése, 1904 Csucsa, Boncza-kastély Tiszadob, ifj. gróf Andrássy Gyula kastélya 1880–85
Lakóházak Budapest (Teréz krt. 23.), Schőja-ház, 1887 Budapest (Délibáb u.), Kemény-ház, 1890 Budapest (Teréz krt. 22.), Stern-ház, 1890 Budapest (Almássy tér 15.), Alpár Ignác lakó- és irodaháza, 1891 Budapest (Erzsébet krt. 30.), Keinz-ház, 1891 Budapest (Üllői út 89/a), Stroblentz-ház, 1892 Budapest (Apostol u. 13.), Neuschlosz Ödön villája, 1898Az épület a Rózsadomb legjelentősebb és a közvélekedés szerint legszebb villája lett. 1901-ben az Architektur des XX. Jahrhunderts c. kiadványban Budapest legújabb épületeit Neuschlosz Ödön villája reprezentálta. Budapest (Bolyai u. 11.), Alpár Ignác villája, 1899