Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.
Fekvése Varasdtól 14 km-re északkeletre a Muraközben fekszik. Közigazgatásilag Drávaszentiván, Drávaszentmihály, Drávaújfalu, Rókusújfalu, Kristóffalva, Nyírvölgy, Sandorovec, Slemenice, Százkő, Tótfalu, Zrínyifalva és Zsidény települések tartoznak hozzá.
Nevének eredete A Hahót nembeli Csákról kapta nevét, aki zalai ispán majd erdélyi vajda és szlavón bán volt (1261).
Története Várát a Hahót nemzetségbeli Csák, a Csányi család őse építtette a 13. század közepén. A vár első formájában egy árokkal övezett lakótorony lehetett, síkvidéki mocsárvár volt. 1270-től osztrák kézen volt, 1328-ban Károly Róbert visszaszerezte. I. Lajos király 1350-ben Muraközzel együtt Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük. balra|bélyegkép|250px|Csáktornya a 17. században 1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás kincstárnokának, Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett. A Zrínyiek uralma alatt a város és a vár is nagyot fejlődött. A várat sokszög alakúra építették át és olaszbástyákkal erősítették meg. A reneszánsz várpalotában a Zrínyiek királyi pompa szerint éltek. Itt írta Zrínyi Miklós költő a Szigeti veszedelmet és itt is hunyt el 1664. november 18-án egy vadkanvadászat közben kapott halálos sebe miatt máig tisztázatlan körülmények között. Itt szervezte haláláig a Habsburgok illetve törökök elleni felkelést. Öccse Zrínyi Péter folytatta a vasvári békével elégedetlen főurak mozgalmát és innen ment 1671-ben Bécsbe, hogy tisztázza magát. Távollétében Spankau császári tábornok a várost feldúlta, családját fogságba ejtette. Zrínyi Miklós özvegyét elüldözték, I. Lipót parancsára fiát Zrínyi Ádámot szigorú őrizet mellett Prágában nevelték. Ennek ellenére nem hasonlott meg, a török elleni harcban esett el Zalánkeménél 1691. augusztus 19-én huszonkilenc éves korában. A császári udvar minden vagyonát elkobozta. Zrínyi Jánost börtönbe vetették, aki ott megőrülvén meghalt. Ezzel kihalt a Zrínyi család.
A Zrínyiek kihalta után 1719-ben az Althan grófok birtokába került a vár, akik az egész épületegyüttest Martinelli itáliai építész tervei szerint kényelmes barokk kastéllyá alakították át. Ekkor épült meg a palota második emelete is. Az átépítés után elvesztette erődítmény jellegét. Az új kapubástya tetején lévő harangtoronyba egy óraművet is beépítettek, ami akkoriban nagy szenzációnak számított. 1791-től Csáktornya urai a Festetichek lettek, akik lakókastélyként használták.
1848. október 18-án itt verte meg Perczel Mór a horvátokat, kiszorítva őket a Muraközből. 1855-ben cukorgyár nyílt a várban mely 1870-es bezárása előtt a legnagyobb volt az akkori Magyarországon. Ezután a vár járásbíróságnak és a városi iskolának adott otthont.
A város első iskoláját és tanítóját a 18. században a zágrábi püspökség vizitációja említi először. 1857-ben már két iskola működött a településen négy tanárral és 558 tanulóval, egy katolikus és egy zsidó. Később az iskolákat államosították. 1888-ban tanítóképző létesült a várban, majd 1898-ban felépült a mai is álló régi iskolaépület.
1910-ben 5213 lakosából 2433 magyar, 2404 horvát és 251 német volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták. Jugoszlávia 1941-ben bekövetkezett széthullása után ismét Magyarországhoz került a város, majd a második világháború után az ismét létrejött Jugoszlávia része lett. A városnak 1999-ben 27 000 lakosa volt.
Népessége A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 5.790 7.009 8.580 9.375 10.815 11.425 13.034 15.108 17.034 18.119 20.676 23.775 27.356 29.996 30.445 27.104 27.122
A város népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 1.857 3.269 4.178 4.514 5.402 5.913 6.377 6.893 7.037 7.684 9.643 11.773 14.595 15.999 15.790 15.147 15.078
bélyegkép|jobbra|250px|Csáktornya vára északról nézve bélyegkép|jobbra|250px|A Muraközi Múzeum – az egykori várpalota bélyegkép|jobbra|200px|Zrínyi Miklós a költő és hadvezér emlékoszlopa bélyegkép|jobbra|250px|Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc búcsúzik Zrínyi feleségétől, Frangepán Katalintól. - emlékmű bélyegkép|jobbra|250px|Csáktornyai Kulturális Központ
Gazdaság Csáktornya Muraköz megye gazdasági, kulturális és közigazgatási központja. A város gazdaságának alapja a fémfeldolgozó ipar (Letina-inox, Ferro-Preis, Metal dekor, Senko stb.), a textilipar (Čateks), a cipőipar (Jelen), a fafeldolgozó ipar (Linea Cod, Pana, Promming, Međimurjeplet), az élelmiszeripar (Vajda, Čakovečki mlinovi, Perutčanvorrane, Tőča), az építőipar (Međimurje-graditeljstvo) és kézműipar. Korábban a Zrínski cég kereskedelmi tevékenysége is jelentős volt, de ez a cég megszűnt. Csáktornya adott otthont egykor a megye két legnagyobb vállalatának, a Građevni kombinat Međimurjének (több mint 8000 alkalmazottal) és az MTČ - Međimurska Trikotaža Čakovecnek (körülbelül 3500 alkalmazottal), amelyek kedvezőtlen körülmények és a tulajdonosok hanyagsága miatt csődbe mentek, majd bezártak. Csáktornya a háború utáni építkezések városa, mely dinamikus, fejlett iparral rendelkezik, a fejlődő kereskedelem, a turizmus, az oktatás, valamint a megyék és államok közötti együttműködés helyszíne. Az elmúlt években számos bevásárlóközpont épült. 2013-ban megkezdődött az egykori laktanya és katonai kiképzőtér területén a telkek értékesítése a kereskedelmi vállalatok részére.
Közlekedés Csáktornya vasútállomás. Az első vasútvonalat 1860-ban építették, amely Budapestet kötötte össze Fiume és Trieszt kikötőivel. Csáktornyát 1889-ben kötötték össze vasúton Muraszerdahellyel és Lendvával. A közúti infrastruktúra jó. Csáktornya jól kapcsolódik a megyei utakhoz Perlak, Bottornya, Muraszerdahely, Stridóvár és Muraszentmárton felé, valamint magában foglal egy új autópályát, amely a goričani (Muracsány) határátkelőt köti össze Zágrábbal, Károlyvárossal és az Adriai-tengerrel.
Kultúra A régi városmag legnagyobb részét megőrizték és felújították. A városközpontban számos kulturális intézmény működik: a Muraközi Múzeuma az Óvárosban 17 000 értékes tárgyat őriz. a könyvtár és a Kulturális Központ szintén megyei jelentőségű. A Nikola Zrinski könyvtár számos nyomtatott művet és multimédiás eszközöket kínál a megye polgárainak, a Kulturális Központ pedig évente mintegy 700 programot szervez a polgárok számára.
Csáktornya számos kulturális rendezvénynek ad otthont: Az utcákon és tereken a május 29-i Városnapot és a Zrínyi Városának Nyara (Csáktornyai Kulturális Nyár) rendezvénysorozatot ünneplik. A Porcijunkulovo a Muraköz legfontosabb turisztikai rendezvénye, mely számos tevékenységet kínál az egyre növekvő számú látogatónak – becslések szerint július végén és augusztus elején 100 000 ember látogat Csáktornára. A rendezvény alapja régiónk örökségének megőrzése, és a különféle programok mellett a központi városi téren rendszeresen megrendezik az évenkénti veteránautó-kiállítást is.Porcijunkulovo , www.porcijunkulovo.com
Csáktornyán jelennek meg a „Međimurske novine” és a „Međimurje” című hetilapok, a legkiemelkedőbb digitális híroldalak pedig a www.cakoveconline.com, a www.mnovine.hrwww.mnovine.hr és az emedjimurje.net.hr.emedjimurje.net.hr
A Pinklec Színházi Társulat 1987 óta működik a Kulturális Központban, 2006-ban pedig professzionális színházi társulat státuszt kapott.
1998 óta Csáktornya ad otthont a Gyermek- és Ifjúsági Professzionális Színházak Találkozójának(HINA/HS): Mlada publika zaslužuje kvalitetne predstave, Hrvatsko slovo, 2011. október 28., 21. o. és egy nemzetközi könnyűzenei fesztiválnak.
A városban évtizedek óta két helyi rádióállomás működik: a Rádió 1,Radio 1, Radio 1, hozzáférés:2023. január 16. a Horvát Rádió Csáktornyán (HRČAK).Hrvatski Radio Čakovec, Hrvatski Radio Čakovec, hozzáférés: 2023. január 16.
Oktatás Elemi iskolák 1-es számú Általános Iskola ( ide tartoznak Kristóffalva és Rókusújfalu területi iskolái) 2-es számú Általános Iskola 3-as számú Általános Iskola Nevelési és Oktatási Központ Művészeti Általános Iskola
Középiskolák Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola Josip Slavenski Gimnázium Közgazdasági Iskola Építőmérnöki Iskola Čakovec Középiskola Čakovec Műszaki Iskola
Felsőfokú oktatás Zágrábi Egyetem Tanárképző Kara, Csáktornyai Tanszék Muraközi Műszaki Egyetem Népfőiskola
Nevezetességei Csáktornya váraÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-908. a 13. században épült. A 16. században a Zrínyiek sokszög alakúra bővítették és jelentősen megerősítették. A 18. század első felében az Althan grófok kényelmes barokk palotává építették át. A szabadságharc alatt báró Hív-vári Meszéna Ferenc, Perczel Mór megbízásából megerősítette. 1923-ig a Festeticsek tulajdona, akik a 19. században cukorgyárat alakítottak ki benne, majd a helyi iparkamara vette meg az épületet. 1946-tól gazdasági iskola és diákotthon működött itt. 1954-óta a várban a Muraközi Múzeum található. Ma történeti és vadászati kiállítás látható benne. Itt látható a szigetvári hős töredékes sírlapja. A város másik történelmi műemléke a ferences templom és kolostor.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-907. A kolostor helyén korábban egy fából épített kolostor állt, melyet Zrínyi Miklós építtetett újjá. A mai épületet 1702 és 1750 között emelték. A templom Szent Miklós püspök tiszteletére van szentelve. Belseje a barokk stílusnak megfelelően gazdagon díszített. Barokk tornyát 1753 és 1757 között emelték. A Republike téren áll Zrínyi Miklós 1904-ben emelt emlékoszlopa (Aróky Aladár műve), rajta a költő és hadvezér domborműve. A városi parkban található a Muraköz szülöttének, Szent Jeromosnak 1766-ban készített szobra Veit Königer stájer szobrászművész alkotása. A Szentilonai úton található a Festetics grófok egykori késő romantikus kastélya, 1855 és 1888 között az egykori cukorgyárhoz tartozott. Ma a városi kórház működik benne. A város központjában a Ferenc (Franjevački trg) és a Köztársaság (Trg Republike) tereket összekötő Tomislav király utca több, a 18. és a 19. században épített házat foglal magába. A Kralja Tomislava 1 szám alatti Városháza 1816-ban épült késő barokk stílusban. A 19. század végén és a 20. század elején épültek a 2, 8 és 18 szám alatti házak. Ebben az időben több földszintes és egyemeletes ház épült historizáló stílusban. Ide tartozik az 1888-ban épített tanárképző iskola, az 1900-ban emelt új Városháza épülete és az 1919-ben épített Első Horvát Takarékpénztár, mely ma a helyi önkormányzat székhelye.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5187. Luxus igényeket elégített ki az egykori Kereskedelmi Kaszinó 1903-ban Horváth Ödön tervei szerint készült, magyar szecessziós stílusú épülete. A gazdag városi polgárság találkozóhelye volt kártyaszobákkal, játékteremmel, olvasóteremmel és táncteremmel.