Csendlak (1887-ig Tissina, ) főleg szlovének által lakott falu és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska statisztikai régióban. A 19. század végi földrajzinév-magyarosítási hullám idején kapott magyar neve feledésbe merült, a muravidéki magyarok sem használják.
Fekvése Muraszombattól 8 km-re nyugatra, a Mokos-patak partján fekszik. A falut délről a Mura erdős ártere határolja. A település a Ravensko tájegység nyugati részének egyik legfontosabb községe.
Története A falut 1347-ben "inter possessionem Tystina Thamasfolua vocatam" alakban említik először, majd 1348-ban "possessionem Tistna vocatam" néven szerepel. 1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Tyssina in districtu Beelmura" alakban szerepel.Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890) A felsőlendvai váruradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1499-ben "Thyssyna" alakban említik. A Széchyek fiági kihalásával a 17. század végén a Szapáryak és a Batthyányak birtoka lett. A Győri egyházmegye 1698-as vizitációs jegyzőkönyvében „Tisina” plébánia központja, melyhez 14 falu tartozik, többségben evangélikus hívekkel. bélyegkép|balra|160px|Egy öreg lakóház Vályi András szerint "TISINA. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és Gr. Batthyáni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik M. Szombathoz 3/4 mértföldnyire; határja síkos, földgye termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van, szőleji termők."
Fényes Elek szerint "Tissina, vindus falu, Vas v., róna, termékeny vidéken a muraszombati uradalomban, 208 kath. lak."
Vas vármegye monográfiája szerint "Csendlak vend falu 43 házzal és 307 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A körjegyzőség székhelye. Góthikus templomának építési ideje a XIV. századba tehető. A templom falain régi freskók nyomai láthatók. Plébániája a XVII. században virágzott. Kegyura gróf Szapáry Géza. Földesurai a Szapáryak, Batthyányak és Nádasdyak voltak." Vas vármegye
1890-ben Csendlaknak 307 lakosa volt. 1910-ben 372, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. 1921-ben az első délszláv népszámlálás során 374 szlovént és 8 magyart számláltak a településen, közülük 373 katolikus és 9 evangélikus vallású volt. 1931-ben 394 lakosa volt. 1971-ben 439 lakost, 76 házat és 101 háztartást számláltak itt. 2002-ben a községnek 3990 lakosából 3889 szlovén, 85 cigány és 5 magyar lakosa volt, magának Csendlak falunak 452 lakosa volt.
Nevezetességei bélyegkép|jobbra|188px|Útikápolna
A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a 12. századba épült. Első írásos említése 1347-ből származik „ecclesia Sancte Marie de Mysniche“ alakban. Története során többször érték károk és többször építették át. A legjelentősebb átépítése a 16. század közepén történt. Ebből az időből származnak a keresztboltozat, a szentély ablakai, a harangtorony és a nyugati oldal kialakítása. A 14. századi templomhajót 1685-ben a barokk átépítéskor famennyezettel látták el. A templom déli homlokzata 1606-ban készült reneszánsz stílusban. Ebből az időből származik Carl von Herberstorff lovag sírköve. A főutcától délre a szécsénykúti határban áll a Batthyány család 18. században épített kastélya, egykor 600 hektáros uradalom központja. Utolsó tulajdonosa Batthyány Zsigmond volt, aki a második világháborúig volt a birtokosa. A kastélyt mintegy 2 hektáros, egzotikus fákkal beültetett park övezi. Legértékesebb fái a tulipánfa (Liriodendron tulipifera), a magnóliák (Magnolia acuminata) és a 40 méter magas kaukázusi nordmannfenyő (Abies nordmanniana).
Híres személyek A kastély birtokosa (több időszakban pedig lakója is) volt Batthyány Zsigmond (1856–1939) a magyar képviselőház, majd a főrendiház tagja.http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=77 Itt született Batthyány Zsigmond (1891–1999) császári és királyi lovaskapitány, országgyűlési képviselő, felsőházi tag. Csendlakon volt plébános Harangozó Ferenc (1901–1991). Önéletrajzi könyve első kiadása 2001-ben jelent meg A csendlaki parókiától a szibériai hómezőkig címmel. Itt van eltemetve Karl von Herberstorff (1547–1606) stájer főúr, a protestantizmus támogatója. Reneszánsz síremléke a templom külső falában látható. Itt született 1800. augusztus 28-án Hüll Ferenc plébános, muraszombati esperes, prépost és Tótság utolsó esperese. Itt hunyt el 1913. augusztus 29-én Ivanóczy Ferenc magyarországi szlovén író, római katolikus plébános, Muraszombat esperese. Itt született Rogács Ferenc (1880–1961), pécsi megyés püspök, számos teológiai munka szerzője, illetve fordítójahttp://lexikon.katolikus.hu/R/Rog%C3%A1cs.html
Jegyzetek
Irodalom Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500 (Murska Sobota, 1982) Matija Slavič: Naše Prekmurje (Murska Sobota, 1999) Miroslav Kokolj: Prekmurski Slovenci 1919-1941 (Murska Sobota, 1984)
További információk Csendlak község hivatalos honlapja Csendlak Szlovénia térképén Magyar katolikus lexikon
Kategória:Muravidék települései Kategória:Vas vármegye települései