Fót

Fót város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése A Gödöllői-dombság peremén, Budapest központjától 17, azonban XV. kerületének határától csupán 5 kilométerre északkeletre helyezkedik el. A fóti dombok az Cserhát nyugati nyúlványai. Nyugaton Dunakeszi, északkeleten Csomád és Veresegyház, keleten Mogyoród, délen Csömör, délnyugaton pedig Budapest a legközelebbi település. Legmagasabb pontja a Fóti-Somlyó dombja, ami 287 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A város délkeleti határában, az M3-as sztráda északi oldalán folyik a Mogyoródi-patak.

Közlekedés bélyeg|250px|A Móricz Zsigmond út Kisalagon a kora esti órákban Az agglomerációs helyzetéből eredően a város közútjai munkanapokon igen zsúfoltak. Dunakeszi, Veresegyház és Budapest felől egyaránt rengeteg jármű (közöttük számottevő arányú tehergépjármű) halad át a belső területein, gyakran okozva forgalmi dugókat. Elkerülő utakról számos ígéret elhangzott már, de az érdemi döntések még váratnak magukra.

Közúthálózat A település lakott területét érintő legfontosabb utak: a Dunakeszi és Gödöllő között húzódó 2101-es, valamint a Budapestről Veresegyházon át Galgamácsáig húzódó 2102-es út; a kettőnek a központban egy rövid közös szakasza is van. Kisalag központjának főutcája a Dunakeszi északi részétől idáig húzódó 21 101-es számú mellékút.

2003-ban újították fel Fót egyik leghosszabb útját, a Móricz Zsigmond utat, ami abban az időben sok fennakadást okozott a közlekedésben. Az akkori ígéretek arról szóltak, hogy az átadástól számítót öt éven belül nem szükséges felbontani az út burkolatát, a valóság ugyanakkor erre később rácáfolt.

2005. május 12-re 824 méter új aszfaltozott utat adtak át. Ezek teljesen modern technológiával épültek, az útpadka is kedvezően lett kialakítva, kerékpárral is könnyű felhajtani rájuk. Ekkor kapott új burkolatot a Kosztolányi Dezső utca, a Hegyalja út, a Juhász Gyula utca, a Németh Kálmán út és a Madách utca.

Közösségi közlekedés

Fóton belül három különféle közösségi közlekedési eszközt vehetünk igénybe: a MÁV Személyszállítási Zrt. elővárosi vasúti és autóbusz járatait, illetve a helyi járatú buszokat.

MÁV-járatok A Nyugati pályaudvarról Fótra a MÁV 71-es számú án juthatunk el. Fóton a vasútnak négy megállási pontja van: (Fót vasútállomás, Fótújfalu megállóhely, Fótfürdő megállóhely és Csomád vasútállomás.

A fóti állomás (a helyiek szóhasználatában: Nagyállomás) a város nyugati szélén található, a 2101-es mellékút vasúti keresztezése közelében; közúti elérését az abból kiágazó 21 303-as számú mellékút teszi lehetővé. Fótújfalu megállóhely (amit a helyiek gyakran kisállomásként emlegetnek) a névadó településrész központja közelében található, csak önkormányzati utakon érhető el, hasonlóan a viszonylag alacsony forgalmú Fótfürdő megállóhoz (itt régen csak nyáron álltak meg a vonatok).

Csomád állomás az előbbiekhez képest kivétel, mert Fót lakott területeitől távol esik, egészen közel a település határához és a névadó Csomádot hivatott kiszolgálni (bár ahhoz sincs közel). Közúti elérését a 2102-es útból kiágazó 21 307-es számú mellékút biztosítja.

Volánbusz-járatok bélyeg|250px|Volán járat érkezik járat Mogyoród felől Azon fóti lakosok, akik a tömegközlekedést igénybe veszik, leginkább a Volánbusz járataival utaznak. Fóton több volánbusz járat is közlekedik, követési idejük viszonylag alacsony. A Budapest, Újpest-Városkaputól közlekedő körjáratok új Volvo 7700 típusú alacsony padlós autóbuszokkal lettek ellátva, így a késések csökkentek.

Fótról Volánbusszal a következő helyekre lehet eljutni (a teljesség igénye nélkül): Budapest, Újpest-Városkapu (XIII. kerület), Budapest, Újpest-Városkapu, Dunakeszi, Erdőkertes, Galgamácsa, Püspökszilágy, Vác, Veresegyház, Mogyoród

Továbbá a 224-es busszal Újpalota, Szentmihályi útról az Auchanig lehet utazni.

Nevének eredete Fót nevének eredetét illetően több feltevés is született. A Fót elnevezés legelőször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben 1152-ből.http://www.bences.hu/static/lev1/ford1_13.htm 1152-es adománylevél A következő oklevél, amelyikben Fótot említik, a váradi káptalan jegyzőkönyvéből való, ez 1219-re tehető. Itt vitatott az, hogy hová esik ez a Fót: egyesek szerint egy Heves vármegyei településről van szó, ám a mai Fót mellett szól az a tény, hogy a váradi jegyzőkönyvben váci ügyet is tárgyalnak, amely Pest vármegyei település. Ebben a következő olvasható: "1219. A váradi káptalan bizonyítja, hogy miután Folth falubeli Gábor BAGYA falu lakosait Pet, Terpe, János és Sicia jobbágyokat fia meggyilkolásával vádolta, akiket Miklós nádor pristaldusával Seureg falubeli Ymarddal Váradra küldött. Itt Pet, Terpe, és János 17 márkát adott Gábornak, Sicia pedig esküvel tisztázta magát. Váradi Registrum 189." A következő oklevél, amelyben Fótról mint a fóti nemesek otthonáról van szó, 1261-ből való, IV. Béla királyunk egyik oklevelében.http://www.hevesarchiv.hu/arpadkor/9/9_okl_hu.htm Oklevél, 1261 1353-ban is említik Folth formájában Fótot Nagy Lajos király uralkodása alatt.

A népnyelv Fót elnevezésének megszületését 1074-re teszi, a mogyoródi csata emlékeképpen. A csata győztese, Géza (legyőzte unokatestvérét, Salamont, mert Salamon túlságosan az idegeneket pártolta) letekintett a hegyoldalból, és látott egy települést. Megkérdezte a harcosait, hogy "mi az a folt odalenn?". A másik elképzelés szerint a csata során Géza nadrágján egy lyuk tátongott, és azt a "lenti település" egyik lakója varrta meg. "Fót nélkül Magyarország lyukas lenne."

Története Fót és környéke az itt folytatott régészeti feltárások szerint az újkőkor óta folyamatosan lakott volt. Fót határát is keresztülszeli az Alföldet északról és keletről körülvevő, a szarmaták által 324 és 337 között épített sáncrendszer, az úgynevezett Csörsz árka is. A település keleti részén pedig népvándorlás kori temetőt tártak fel.

Árpád-kori település. Nevét a Váradi regestrum már 1219-ben említette.

A település a török hódoltság idején is mindvégig lakott maradt, csak a török elleni felszabadító háború idején vált átmenetileg lakatlanná. Ekkor lakatlan pusztának nyilvánították, az időszak véget értével viszont újra benépesítették.

A Rákóczi-szabadságharc alatt azonban ismét elnéptelenedett, de 1715-ben már újra lakott helynek írták le. A lakosság számának növekedése részben spontán betelepülés, részben szervezett betelepítés eredménye volt. Elsősorban evangélikus családok költöztek a településre.

1727-ben Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György gróf országbíró tulajdonában volt; ez utóbbi családjának kihaltával a gróf Károlyi családra szállt az uradalom. A kastélyt és a parkot gróf Károlyi István létesítette az 1830-as években, és ugyanő építtette 1845 és 1855 között Ybl Miklós tervei szerint a katolikus plébániatemplomot. 1951-ben Kisalagot Fóthoz csatolták, 1970. április 1-jén Fótot nagyközséggé nyilvánították.

1987-ben adták át az autóbusz-állomást és 2006-ban az Volánbusz központi járműkarbantartó bázisát.

Nem sokkal az EU csatlakozás után, 2004. július 1-jén Fót városi címet kapott.

Közélete thumb|Fót térképe Polgármesterei +Tanácselnök1975–1990Tóth SándorHazafias NépfrontPolgármesterMegjegyzés1990–1991Mérei Sándornem ismertHivataláról lemondott.1991–1994Tóth Sándornem ismerta korábbi tanácselnök1994–1998MSZP1998–2002Szent-Iványi Gézafüggetlen2002–2006független2006–2008Fideszpolgármesteri tisztsége megszűnt.2007–2009Fábry Béla alpolgármester2009–2010Mádly ZsoltFideszIdőközi választás 2009. január 25.2010–2013Cselőtei Erzsébet MáriaFideszhivataláról lemondott2014–2014Bartos SándorfüggetlenIdőközi választás 2013. november 242014–2019Fidesz-KDNPIdőközi választás 2014. március 2.2019–2024Dr. Vass GyörgyFidesz-KDNP2024– Merkwart Krisztián(2151 – Egységben a Városért Egyesület-Fejlődő Otthonunkért Társadalmi Egyesület)

Városrészek Fót három legszervesebb városrésze Fótújfalu, Régifót és Kisalag. A város részét képezi továbbá Fótliget, Fót Déli Vállalkozási terület, illetve Sikátorpuszta.

Régifót bélyegkép|200px|Fót, kilátás Régifót képezi a város történelmi részét. A Dózsa György úttól keleti és déli irányban helyezkedik el. Ezen a területen régi és újonnan épült lakóházak egyaránt megtalálhatóak. Ebben a városrészben van a város történelmi központja a Kossuth Lajos utca, Vörösmarty Mihály utca és a Szabadság utca kereszteződésének környékén: a katolikus plébániatemplom, a református és az evangélikus templom, a Károlyi István Gyermekközpont, illetve az Önkormányzat. Fót történelmi központja leginkább kultúr- és vásárlási igényeket elégít ki, lakóházak kevésbé jellemzően fordulnak elő.

Fót legnagyobb nyaralótérsége is ehhez a városrészhez tartozik. Ez a terület a Somlyó és a Nagy-tó környékén helyezkedik el.

Fótújfalu Fótújfalu Kisalag és Régifót között helyezkedik el. Határai Nyugatra a Hargita (volt Ötvös Tibor) utca, Keletre pedig a Dózsa György út. Ebben a városrészben található Fót újgazdag negyede, amit sokan Fót Rózsadombjának neveznek. Ez a rész a Móricz Zsigmond úttól Északra található. A városrész központja a Szent Benedek park környékén helyezkedik el. Itt található a Posta, az autóbusz-forduló, orvosi rendelő, kisebb üzletek, a 2-es számú Óvoda, és az újonnan épült modern lakóházak. Innen könnyen megközelíthető a vasútállomás és az OMV benzinkút is.

Ebben a városrészben napjainkban építenek be egy új területet, ami a legkedvezőbb elhelyezkedést nyújtja majd Fóton. Könnyen megközelíthető lesz az autóbusz-forduló, a Nagy tó, a Somlyó és a lőtér, illetve a térség egyes pontjairól körpanoráma látható. Rá lehet látni Budapest északi részére, és a fóti nyaralókra.

Kisalag Helyi lakosok számára könnyen észrevehető, hogy ez a városrész korábban nem tartozott Fóthoz. Erre utal a neve is, bár Alagtól messzebb esik, mint Fóttól. Parcellázása előtt az Imreháza-uradalomhoz tartozott. Az ide települt kisemberek nagy része Újpestre, Rákospalotára bejáró munkás volt. Az ingázást az 1912-ben megnyitott villamosított helyiérdekű vonal tette lehetővé. A lakosság anyagi viszonyaira volt jellemző a sok háztáji kecske, aminek nyomán a fóti gazdák a Kecsketelep gúnynévvel illették. A városrész központja a Petőfi-szobor környékén helyezkedik el. Ezen városrészen kisebb üzletek, gyógyszertár, tüzéptelep, posta, rendelőintézet, általános iskola, futballpálya és buszmegálló található. Ezen kívül leginkább csak lakóházakból áll a térség. Egyik nevezetes szülötte volt Szőcs Béla cukrász, aki egy szakmai versenyre készített és díjat nyert termékét a fóti Somló(Somlyó)-dombról somlói galuskának nevezte el.http://hvg.hu/gasztronomia/20110905_sutemenyek_hungarikumok

Fótliget-lakópark Fótliget-lakópark, Fót város egyéb belterülete egy korábbi munkásőrlaktanya helyén épült fel. A 2001-es népszámláláskor a városrész még teljesen néptelen volt. A Budapest környéki szuburbanizáció 2000-es években bekövetkező kirajzási hulláma során épült be a terület a gazdag kiköltözők számára kialakított lakóházakkal. A városon belüli autóhasználatra épülő amerikai szuburbán építkezési mintának megfelelően a módos lakók szegényebb polgároktól történő elkülönítését nem csak a más lakterületektől való távolság, de a terület köré felhúzott kerítés és a portaszolgálat is szolgálja.

A lakóparkon belül jellemzően családi házak, ikerházak, és az összeköltöző családtagok számára többgenerációs házak épülnek. A területen elsősorban építési telkeket lehet megvásárolni. A park recepció- és portaszolgálaton keresztül közelíthető meg, amely az év minden napján működik. A terület beépíthetőség szempontjából két fő egységre lesz felosztva: 1., a családi házas övezet 2., kereskedelmi-gazdasági övezet. A lakóparkon belül játszótérrel, kosárlabdapályával kialakított 1 hektáros park épült, amely a döntően Budapestről és az agglomeráció más községeiből átköltöző fiatalok számára biztosít családias közösségi teret.

Sikátorpuszta