Apáthy István (Pest, 1863. január 4. – Szeged, 1922. szeptember 27. ) magyar természettudós, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ő fedezte fel az idegáram vezetésének elemeit, a neurofibrillumokat. Nagy eredményeket ért el a mikrotechnika fejlesztésében (rögzítés, kettős beágyazás, impregnációs eljárások stb.) Tudományos közleményeit német nyelven adta közre, többnyire külföldi szakfolyóiratokban.

Életpályája Apáthy István jogász fia. 1885-ben megszerezte az orvosi oklevelet a budapesti egyetem orvoskarán, s ugyanebben az évben jelent meg két dolgozata a klinikai kórtermekben szerzett tapasztalatairól. Érdeklődése az állattani tudományok irányába fordult, majd Margó Tivadar tanársegédje lett a zoológiai tanszéken (1885–86). Professzora tanácsára a piócafélék kutatásában törekedett a szövettani vizsgálati módszerek tökéletesítésére. 1886-tól évenként dolgozott a nápolyi Stazione Zoologicán. 1888-ban jelent meg a „Magyarországi piócák faunája” c. tanulmánya, ugyanebben az évben a budapesti egyetem zoológiai tanszékén magántanári képesítést nyert.

27 éves korában, 1890-ben a kolozsvári egyetem zoológia és összehasonlító bonctan professzora, 1898-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1909-ben Kolozsvárott – az akkori európai színvonalat is meghaladó – állattani intézetet létesített. Az 1903–1904-es tanévben az egyetem rektora volt.

Az 1900-as években a politika porondjára lépett, ahol eleinte Bánffy híveként az Új Pártban politizált, majd a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt egyik vezéreként fejtette ki – különösen Erdélyben – munkásságát. A függetlenségiek újbóli szétesését követően Károlyi Mihály radikális irányvonalához („Károlyi-párt”) csatlakozott 1918-ban. Az első világháború alatt Erdély kormánybiztosa volt, ezért a román királyi haditörvényszék 1919. január 15-én elrendelte letartóztatását. Ezután különböző börtönökben tartották Erdély-szerte, mígnem június 21-én első fokon öt év kényszermunkára ítélték. Ezt másodfokon megsemmisítették és december 22-én Nagyszebenben szabadlábra helyezték, 1920. július 5-én kapott útlevelet, amivel augusztus 7-én lépte át a határt Magyarország felé, s szinte azonnal be is kapcsolódott az ottani politikai és tudományos életbe.

Budapestre, majd Szegedre költözött (a kolozsvári egyetem új otthonába), 1921-ben megszervezte az Állattani Intézetet, melyet haláláig vezetett. Egyik elindítója volt a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tudományos szaklapjának, Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae. Sect.: Scientiarum Naturalium.A folyóirat állománya: 1.1922/24--2.1925/27. Lelőhely: SZTE Általános Orvostudományi Kar.

Még a börtönben töltött idő alatt szervi szívbaj támadta meg, ami csakhamar életét vette. Szegeden érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.Szeged, Belvárosi temető, X. díszsírhely-13 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth Tamás, 2008. 15. o.

Kutatási területe Összehasonlító idegszövettan, az idegrendszer finomabb szerkezete. Tőle származik az ingerület vezetésének ún. kontinuitás-tana. A mikroszkópos vizsgálatok terén elért eredményei is jelentősek.

Emlékezete Születésének 125. évfordulóján, 1990-ben tudományos ülést tartottak tiszteletére Szegeden.Tudományos ülés Apáthy István születésének 125. évfordulóján. (Szerk. Zallár Andor.) Szeged, 1990. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológia szakának tanárai által szervezett szakmai egyesülete Apáthy István nevét viseli. A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének van Apáthy István Alapítványa, amelynek mottója Apáthy legtöbbet idézett mondása:: „A nagy nemzetek emelik az ő fiaikat, kis nemzeteket pedig fiaiknak kell emelni.”

Főbb művei Tanulmány a Najadeak szövettanáról (Bp., 1885); A sima izomzat… (Ért. a term. tud. köréből. XV. (Bp., 1885); A magyarországi pióczák faunája (Bp., 1888); A pióczafélék külső alaktanáról : kivonatos közlés. (Bp., 1889); Die Mikrotechnik der thierischen Morphologie: eine kritische Darstellun de mikroskpischen Untersuchungsmethoden. I–II. (Braunschweig-Leipzig, 1896–1901); Das leitende Element des Nervensystems und seine topographischen Berichtungen zu den Zellen (Mitteilungen aus der Zoologischen Station zu Neapel, 1888); A fejlődés törvényei és a társadalom (Budapest, Kolozsvár, 1912); A háború biológiája (Bp., 1915).

Társasági tagság Társadalomtudományi Társaság, alapító tag (1901-–922) Société de Biologie (1898) Académie royale de médecine de Belgique, tiszteletbeli tag (1905–1922) Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1909–1918) Anatomische Gesellschaft Deutsche Zoologische Gesellschaft Association des Anatomistes

Jegyzetek

Források Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Apáthy István zoológus lásd 234. p. 

Apáthy István politikai szereplése és pere, Korunk, 2006. március

Irodalom Béla Farkas: Stefan v. Apáthy. Roma : Tip. del Senato, 1923. Klny.: Rivista di Biologia. Vol. 5./4. Benedeczky István: Apáthy István, a tudós és a hazafi. Budapest, 1995.

További információk Apáthy István zoológus, SZTE Egyetemi Könyvtár, évfordulós emlékcsarnok

Kapcsolódó szócikkek Állattani Múzeum (Kolozsvár)

Kategória:Magyar biológusok Kategória:Magyar zoológusok Kategória:Magyar hisztológusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Új Párt-tagok Kategória:A 48-as Függetlenségi Párt korábbi tagjai Kategória:Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt-tagok Kategória:Pestiek Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek