Charles Watson-Wentworth (1730. május 13. – 1782. július 1.), Rockingham második márkija, a Térdszalagrend lovagja, királyi titkos tanácsos, whig párti brit politikus, miniszterelnök. Élete során mindössze két hivatalt töltött be (a másik a Lordok Háza elnöksége volt), de másfél éves vezetése során nagy befolyással rendelkezett.
Korai évei Családja Dél-Yorkshire-i birtokán nevelkedett. A Westminster Schoolban és a cambridge-i St. John's College-ban folytatta tanulmányait. 1746-ban (16 évesen) Wentworthből Carlisle-ba lovagolt, hogy csatlakozzon William Augustus herceghez (a király öccséhez) a jakobita trónkövetelő, Charles Edward Stuart üldözésében. Négy évvel később, Malton grófjának címezve, az ír főnemesség tagjává emelték, majd rövidesen örökölte apja márki címét.
Politikai karrierje 1750-ben foglalta el helyét a Lordok Házában, majd egy évvel később II. György hálókamrájának egyik lordja lett. 1761-ben a Térdszalagrend lovagjává ütötték. 1762-ben III. György barátját és nevelőjét, John Stuartot (Lord Bute) nevezte ki miniszterelnöknek. Az év decemberében, egy, a korábbi miniszterelnök, Thomas Pelham-Holles támogatói, köztük Lord Rockingham részvételével lezajlott parlamenti lázadás nyomán a résztvevőket minden kormányzati pozícióból eltávolították. Az esemény „a pelhamita kisdedek lemészárlása” nevet kapta. A következő évek során Watson-Wentworth fokozatosan Pelham-Holles támogatóinak vezetőjévé emelkedett, akik nem hajlottak a békülésre Bute-tal és utódával, George Grenville-lel. Rockingham és pártja, amelynek sok nagy tekintélyű whig család feje is tagja volt, a II. Jakabot megbuktató, és a Hannover-házat hatalomba segítő whig hagyományok örököseként tekintettek magukra.
A király Grenville-lel szembeni ellenszenve és ez utóbbi csekély parlamenti támogatottsága oda vezetett, hogy 1756-ban, a király nagybátyja, William Augustus herceg közvetítésével folytatott tárgyalások után III. György Lord Rockingham-et jelölte miniszterelnöknek. Rockingham szövetségeseit, Henry Seymour Conwayt és Augustus FitzRoyt nevezte ki a déli, illetve az északi ügyek miniszterévé. Ebben az időben lett személyi titkára Edmund Burke ír államférfi és filozófus, akivel életre szóló barátságot kötött, és aki politikai szövetségese és tanácsadója volt 1782-ben bekövetkezett korai haláláig. Hivatali ideje alatt visszavonták a gyarmatokon az újabb adó miatt nagy felháborodást keltő bélyegtörvényt. A kormányon belüli ellentétek miatt lemondani kényszerült, helyét az idősebb Pitt vette át (a Kincstár Első Lordja Augustus FitzRoy lett; ez azon ritka esetek egyike volt, amikor a két pozíció elvált egymástól).
Watson-Wentworth a következő 16 évet ellenzékben töltötte, ezalatt fő támogatója volt a gyarmatosok alkotmányos jogainak, és kiállt a tizenhárom gyarmat függetlenségi törekvései mellett. 1782-ben másodszor is miniszterelnök lett, és hivatalba lépésekor Nagy-Britannia elismerte az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét, véget vetve az amerikai függetlenségi háborúnak. Kormányzása azonban rövidesen véget ért, mivel 14 héttel beiktatása után meghalt.
Az ő tiszteletére kapta a nevét a New Hampshire-i, az észak-karolinai és a virginiai Rockingham megye, és Rockingham városa Észak-Karolinában (Richmond megye).
Első kormánya, 1765 július – 1766 július Charles Watson-Wentworth, a Kincstár Első Lordja és a Lordok Háza elnöke Robert Henley – Lordkancellár Daniel Finch – a Királyi Titkos Tanács Lordelnöke Thomas Pelham-Holles – Főpecsétőr William Dowdeswell – pénzügyminiszter Augustus Henry FitzRoy – az északi ügyek minisztere Henry Seymour Conway – a déli ügyek minisztere és az Alsóház elnöke John Manners – Master-General of the Ordnance (táborszernagy) John Perceval – az Admiralitás Első Lordja Vilmos cumberlandi herceg – tárca nélküli miniszter
Változások 1765 október - William Augustus herceg halála 1766 május - Augustus Fitzroy lemond. Henry Conway veszi át a posztját, utóbbiét pedig Charles Lennox herceg.
Második kormánya, 1782 március – július Charles Watson-Wentworth, a Kincstár Első Lordja és a Lordok Háza elnöke Edward Thurlow – Lordkancellár Charles Pratt – a Királyi Titkos Tanács Lordelnöke Augustus Henry FitzRoy – Főpecsétőr William Petty – belügyminiszter Charles James Fox – külügyminiszter és az Alsóház elnöke Augustus Keppel – az Admiralitás Első Lordja Henry Seymour Conway – a hadsereg főparancsnoka (hadügyminiszter) Charles Lennox – Master-General of the Ordnance (táborszernagy) Lord John Cavendish – pénzügyminiszter John Dunning – Lancaster Hercegség kancellárja (címzetes poszt)
Kapcsolódó szócikkek A hivatali idejük alatt elhunyt állam- és kormányfők listája
Jegyzetek
Fordítás
Források További információk Charles Wentworthről a Miniszterelnöki Hivatal honlapján (angolul)
Kategória:Nagy-Britannia miniszterelnökei Kategória:1730-ban született személyek Kategória:1782-ben elhunyt személyek Kategória:Nagy-britanniai márkik Kategória:A Térdszalagrend lovagjai Kategória:A Royal Society tagjai