John Galsworthy OM (Kingston upon Thames, 1867. augusztus 14. – London, 1933. január 31.) angol író és drámaíró, irodalmi Nobel-díjas. Híres művei A Forsyte Saga (The Forsyte Saga, 1906–1921) és folytatásai, a Modern komédia (A Modern Comedy) és az End of the Chapter.
Babits Mihály összefoglaló jellemzése szerint „Alig képzelhető író, Galsworthynál egyformább, megbízhatóbb, meglepetéseket kizáróbb nívójú. Nemes tónus, de középszerű érdekesség jellemezte számomra minden művét; a közönség viszont ugyanezeket a műveket magas szépségű, és mégis könnyű, jó olvasmányoknak találta.”
Élete Galsworthy gazdag nagypolgári családba született, szülei John és Blanche Bailey voltak. Nagy kiterjedésű családi birtokuk ma három iskolának ad otthont (Marymount International, Rokeby Preparatory School és Holy Cross).
Harrow-ban és Oxfordban tanult, ügyvédnek készült. A jogi pálya azonban nem érdekelte, ehelyett külföldre utazott, hogy a család hajózási üzletével kapcsolatos ügyeket intézze. Utazása során megismerkedett Joseph Conraddal, aki akkor tengerészként dolgozott, és a két jövendő regényíró szoros barátságot kötött.
1895-ben viszonyt kezdett Ada Nemesis Pearsonnal, aki egyik unokatestvérének a felesége volt. Az asszony válása után, 1905. szeptember 23-án összeházasodtak és együtt maradtak Galsworthy 1933-ban bekövetkezett haláláig. A házasság előtt titokban együtt éltek egy Wingstone nevű tanyán. 1908-ban Galsworthy hosszú lejáratú bérleti szerződést kötött az épület egy részére és ez lett a második otthonuk, 1923-ig.
Első megjelent művét, a From the Four Winds című novelláskötetet 1897-ben adták ki. Ez és még több következő műve John Sinjohn írói álnéven jelent meg, és csak 1904-ben a The Island Phariseestől kezdve publikált saját nevén, valószínűleg apja halála miatt. Első színdarabja, a The Silver Box (1906) sikert aratott, ezt követte ugyanabban az évben a The Man of Property (A vagyon ura), a Forsyte trilógia első része. Noha egyaránt írt színdarabokat és regényeket, saját korában főleg drámaíróként szerzett hírnevet. A korszak más íróihoz, például George Bernard Shaw-hoz hasonlóan, darabjai társadalmi kérdésekkel foglalkoztak. Két legismertebb műve a Strife (1909) és a The Skin Game (1920).
Manapság sokkal inkább regényei, és különösen A Forsyte Saga révén ismerik. Ezek a regények a felső középosztály életét ábrázolják. Ezekben kritizálja az angol középosztály erkölcseit, drámáiban azonban „bizonyos impasszibilitást igyekszik megőrizni”. Noha rokonszenvvel tekint alakjaira, rávilágít elszigetelt, sznob és birtokvágyó életmódjukra. Galsworthyt tekintik a VII. Edward kora egyik első írójának. Visszatérő motívum műveiben a házasságában boldogtalan asszony témája. Irene Forsyte alakjához Ada Pearson volt a minta, noha az asszony előző házassága nem volt olyan szerencsétlen, mint Irene-é.
A művei kevésbé meggyőzőek, amikor a szélesebb brit társadalom változó képét próbálja megragadni. Írásaiban kiállt a börtönök reformja, a nők jogai, az állatok jóléte kérdésében, de ezek csekély hatást gyakoroltak megírásuk korszaka után. Az első világháború alatt egy franciaországi kórházban dolgozott. 1921-ben őt választották a Nemzetközi PEN Club első elnökének,1926-ban Magyarországra látogatott és ennek nyomán alakult meg a magyar PEN Club.() 1929-ben az Order of Merittel tüntették ki és 1932-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A díj átadási ünnepségén betegsége miatt nem vett részt és hat héttel később meg is halt.
Életének utolsó hét évében a West Sussex-i Buryban élt. Végakaratának megfelelően elhamvasztották és hamvait egy repülőgépről szétszórták a South Downs felett,http://www.oxforddnb.com/public/dnb/33314.html de ettől eltekintve van egy síremléke a highgate-i új temetőben.www.poetsgraves.co.uk Halála után regényeinek népszerűsége gyorsan elenyészett, de a A Forsyte Saga 1967-es tévésorozat-feldolgozása ismét sikerré vált.
Főbb művei
From the Four Winds, 1897 (John Sinjohn álnéven) Jocelyn, 1898 (John Sinjohn álnéven) Villa Rubein, 1900 (John Sinjohn álnéven) A Man of Devon, 1901 (John Sinjohn álnéven) The Island Pharisees (A szigeti képmutatók), 1904 The Silver Box (Az ezüst kazetta), 1906 A Forsyte Saga (The Forsyte Saga), 1906-21, 1922 The Man of Property (A vagyon ura), 1906 (interlude) Indian Summer of a Forsyte, 1918 In Chancery (A válóper), 1920 (interlude) Awakening (Közjáték: Ébredés), 1920 To Let (Ez a ház kiadó), 1921 The Country House, 1907 A Commentary, 1908 Fraternity, 1909 A Justification for the Censorship of Plays, 1909 Strife, 1909 Fraternity, 1909 Joy, 1909 Justice, 1910 A Motley, 1910 The Spirit of Punishment, 1910 Horses in Mines, 1910 The Patrician, 1911 The Little Dream, 1911 The Pigeon, 1912 The Eldest Son, 1912 Moods, Songs, and Doggerels, 1912 For Love Of Beasts, 1912 The Inn of Tranquillity, 1912 The Dark Flower, 1913 The Fugitive, 1913 The Mob, 1914 The Freelands, 1915 The Little Man, 1915 A Bit's Love, 1915 A Sheaf, 1916 The Apple Tree, 1916 Beyond, 1917 Five Tales, 1918 Saint's Progress, 1919 Addresses in America, 1912 The Foundations, 1920 In Chancery, 1920 Awakening, 1920 The Skin Game, 1920 To Let, 1920 A Family Man, 1922 The Little Man, 1922 Loyalties, 1922 Windows, 1922 Captures, 1923 Abracadabra, 1924 The Forest, 1924 Old English, 1924 The Show, 1925 Escape, 1926 Verses New and Old, 1926 Castles in Spain, 1927 A Modern Comedy, 1924-1928, 1929 The White Monkey (A fehér majom), 1924 (Interlude) a Silent Wooing, 1927 The Silver Spoon (Az ezüst kanál), 1926 (Interlude) Passers By, 1927 Swan Song (Hattyúdal), 1928 Two Forsyte Interludes, 1927 Exiled, 1929 The Roof, 1929 On Forsyte Change, 1930 Two Essays on Conrad, 1930 Soames and the Flag, 1930 The Creation of Character in Literature, 1931 Maid In Waiting, 1931 Forty Poems, 1932 Flowering Wilderness, 1932 Over the River, 1933 Autobiographical Letters of Galsworthy: A Correspondence with Frank Harris, 1933 Collected Poems, 1934 End of the Chapter, 1931-1933, 1934 Maid in Waiting, 1931 Flowering Wilderness, 1932 One More River, 1933 Punch And Go, 1935 The Life and Letters, 1935 The Winter Garden, 1935 Forsytes, Pendyces and Others, 1935 Selected Short Stories, 1935 Glimpses and Reflections, 1937 Galsworthy's Letters to Leon Lion, 1968 Letters From John Galsworthy 1900-1932, 1970
Magyarul 1944-ig bélyegkép|1910 körül bélyegkép|A Nobel-díj várományosaként A patrícius (1911) - 1914-ben a Vasárnapi Újság kezdte el közölni (1914/26. sz-tól) folytatásokban, Kendeffy Katinka fordításában (kötetben nem is jelent meg itthon) Egy udvarház; ford. Tóth Wanda; Nyugat, Bp., 1914 A gazdag férfiú; ford. Balla Mihály; Pantheon, Bp., 1923 Testvériség; ford. Bartos Zoltán, Népszava, Bp., 1924 A sötét virág; ford. Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1925 (Külföldi regényírók) A szigeti képmutatók; ford. Kiss Dezső; Franklin, Bp., 1927 (Külföldi regényírók) A Forsyte Saga, 1-3.; ford. Kiss Dezső; Franklin, Bp., 1927 (Külföldi regényírók) 1. A vagyon ura 2. Vénasszonyok nyara / Bíró előtt 3. Ébredés / Ez a ház kiadó A fehér majom; ford. Kiss Dezső; Franklin, Bp., 1928 (Külföldi regényírók) A túlsó parton; ford. Bálint György; Franklin, Bp., 1929 (Külföldi regényírók) Hattyúdal; ford. Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1929 (Külföldi regényírók) Az ezüst kanál és két intermezzo; ford. Kiss Dezső, Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1929 (Külföldi regényírók) Túl mindenen; ford. Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1930 (Külföldi regényírók) A szent ember, 1-2.; ford. Házsongárdy Gábor Franklin, Bp., 1930 (Külföldi regényírók) A Forsyte Saga, 4. A fehér majom; ford. Kiss Dezső; Franklin, Bp., 1933 (John Galsworthy művei) A Forsyte Saga, 5. Az ezüst kanál és két intermezzo; ford. Kiss Dezső, Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1933 (John Galsworthy művei) A Forsyte Saga, 6. Hattyúdal; ford. Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1933 (John Galsworthy művei) A Forsyte Saga, 7. A Forsyte börzén; ford. Balassa József; Franklin, Bp., 1933 (John Galsworthy művei) A várakozó; ford. Bálint György; Franklin, Bp., 1934 (Külföldi regényírók) A virágzó vadon; ford. Bálint György; Franklin, Bp., 1935 (Külföldi regényírók)
1945-től Én vagyok a gyilkos; ford. Gál Zsuzsa; Szikra Ny., Bp., 1947 k. (Forintos regény) A Forsyte-saga, 1-2.; ford. Kiss Dezső, Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1947 Modern komédia, 1-2.; ford. Szabó Magda, Szobotka Tibor, utószó Szobotka Tibor; Európa, Bp., 1960 Tűz és víz. Dráma; ford. Kőműves Imre, utószó Szobotka Tibor; Európa, Bp., 1960 (Világirodalmi kiskönyvtár) A Forsyte-Saga, 1-2.; ford. Szabó Magda, Szobotka Tibor, utószó Szobotka Tibor; Európa, Bp., 1960 Meghalni a szerelemért / Egy devoni férfi; ford. Béresi Csilla; Lazi, Szeged, 2009
A teljes Forsyte-Saga magyar fordításainak kötetbeosztása és sorrendje
I. A Forsyte-Saga (ford. Szabó Magda, Szobotka Tibor)
(1) A tulajdonos (2) Vénasszonyok nyara (közjáték) (3) A bíró előtt (4) Ébredés (közjáték) (5) Ez a ház kiadó (6) Forsyte a börzén (külön novellás kötet)
II. Modern komédia (ford. Szabó Magda, Szobotka Tibor)
(7) A fehér majom (8) Néma vallomás (közjáték) (9) Az ezüstkanál (10) Röpke találkozás (közjáték) (11) Hattyúdal
III. A fejezet vége (ford. Bálint György)
(12) Várakozó (13) Virágzó vadon (14) Túlsó parton
Művei nyomán készült filmek A The Forsyte Saga alapján több film is készült: Az a Forsyte nő (That Forsyte Woman) (1949), rendező Compton Bennett, Soames szerepében Errol Flynn. A Forsyte Saga, 26 részes BBC tv-sorozat (1967), rendezte James Cellan Jones, David Giles, a fő szerepekben Eric Porter (Soames Forsythe), Nyree Dawn Porter (Irene Forsythe), Kenneth More, Susan Hampshire (Fleur Forsythe) és Joseph O'Conor. A Forsyte Saga, 13 részes Granada tv-sorozat (2002), rendezte Christopher Menaul, a fő szerepekben Gina McKee, Damian Lewis, Rupert Graves, Corin Redgrave, Ioan Gruffudd
A The Skin Game-ből 1931-ben Alfred Hitchcock rendezett filmet VC France, Helen Haye, Jill Esmond, Edmund Gwenn, John Longden szereplésével,
Az Escape-ből két film készült, 1930-ban és 1948-ban. Az utóbbit Joseph L. Mankiewicz rendezte, a főbb szerepeket Rex Harrison, Peggy Cummins és William Hartnell játszották.
Az One More River (az Over the River filmváltozata) 1934-ben készület James Whale rendezésében.
A The First and the Last, egy rövid darab, 21 Days'' címen került filmre, Vivien Leigh és Laurence Olivier alakításaival.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Angol írók Kategória:Angol Nobel-díjasok Kategória:Brit Nobel-díjasok Kategória:Irodalmi Nobel-díjasok Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:A Highgate temetőben nyugvó személyek