Magyaralmás község Fejér vármegyében, a Móri járásban.Móri Járási Hivatal - Kormányhivatalok

Fekvése A A Móri-árok délkeleti végénél, a Sörédi-háton helyezkedik el, a megyeszékhely Székesfehérvár és Mór között nagyjából félúton, az utóbbihoz valamivel közelebb.

A közvetlenül határos települések: észak felől Csákberény, kelet felől Zámoly, délkelet felől Sárkeresztes, nyugat felől Fehérvárcsurgó, északkelet felől pedig Söréd. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Mohával is.

Megközelítése Közúton egyedül a 81-es főútvonalról való kettő bekötőúttal érhető el a község, Magyarországon ritka, hurokszerű közlekedésföldrajzi helyzete van a településnek. A falu főutcája ugyanúgy a 81-es főúton ér véget, ahonnan kezdődik. A 81-es főút a község délnyugati határszéle mellett húzódik végig, de központját nem érinti, azon csak a 81 116-os számú mellékút halad végig.

Vasútvonal nem érinti, bár a nyugati határszéle közelében húzódik a .

Története A falu az Árpád korban már lakott település volt. Első írásos említése egy 1193-as oklevélben található, ebben Almas néven szerepel. Legközelebb 1304-ben “almas” alakban bukkan fel egy oklevélben. “Magyar-Almás” formában 1851-ben, a jelenlegi Magyaralmás elnevezést – nem hivatalosan – 1897-ben olvashatjuk. Ezt a névalakot 1903 óta tekinthetjük hivatalosnak.

A hagyomány úgy tudja, hogy Árpád vezér után nyerte ez a völgy a nevét, amely déli irányban húzódik Almástól, s valaha itt lehetett egy település, esetleg egy nomád hagyományoknak megfelelő nyári szálláshely. Tény, hogy a falu eredetileg királyi birtok volt, lévén Fejér vármegye területe a fejedelmi törzs szálláshelye volt, s később, ajándékozás útján került ki a királyi család kezéből.

Magyaralmás a magyar hadtörténelemben több ízben is szerephez jut, így a török korban 1593-ban, majd 1601-ben és 1602-ben. Wathay Ferenc fehérvári várkapitány is megemlékezik a településről históriás énekében. Az 1593-as ütközet, amely a török és a keresztény hadak között zajlott a városért, Almás és Zámoly között dúlt, s korábban – tévesen – pákozdi csataként emlegették.

A második világháború magyarországi eseményei során, az utolsó hónapokban, 1944 karácsonya és 1945. március 18. között igen súlyos harcok dúltak a faluban illetve annak határában. Határában, a Zámoly felé eső területen volt a világháború második legnagyobb tankcsatája a debreceni tankcsata után. Emiatt manapság is kerülnek elő háborús lövedékek. A falu világháborús halottainak, illetve a harcokban elesett katonáknak a nevei a temetőben lévő emlékműveken feltüntetésre kerültek.

A község felszíni vizekben viszonylag szegény, tó, nagyobb patak nincs a területén. A falut szinte minden oldalról szántóföldek veszik körbe. Területén egy 1950-es években ültetett fenyőerdő található. Épített öröksége, és a látnivalók kevésbé jellemzőek, ennek ellenére a község lakossága növekszik, Székesfehérvár és Mór közelsége miatt.

Gazdasága

A község területén dolomit bánya , valamint a rendszerváltást túlélt termelőszövetkezet is működik.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Sántha Elek (független) 1994–1998: Sántha Elek (független) 1998–2001: Sántha Elek (Fidesz-FKgP-MDF-MKDSZ) 2001–2002: Szilassy László (Fidesz)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Szilassy László (Fidesz) 2006–2010: Vas Istvánné (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Vas Istvánné (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Vas Istvánné (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Pap Tibor (független) 2024– : Pap Tibor (független)

A településen 2001. december 2-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,5%, református 23,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,8% (19,9% nem nyilatkozott).Magyaralmás Helységnévtár

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, cigánynak, ruszinnak és szlováknak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26% volt római katolikus, 20,4% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).Magyaralmás Helységnévtár

A településen a lakosságszámhoz viszonyítva a Németh, Alföldi vezetékneveket sokan viselik.

Nevezetességei A római katolikus templom, amely provinciális barokk stílusban épült 1787 és 1791 között. (Műemléki védelem alatt áll.) A templomot Áron Nagy Lajos festőművész 1940-41-ben készített alkotásai díszítették, azonban ezek a front alatt aknatalálat következtében megsemmisültek. A település legrégebbi épülete a katolikus paplak, nagy valószínűséggel 1760-ban már létezett. A "kastélyként" emlegetett bérlőlak 1910-12 között épült. Bronzkori leletek

Ismert lakói Itt született és egész életében itt is élt Auszmann György (1894–1969) magyarországi német származású gazdálkodó, kommunista párti országgyűlési képviselő. Itt született Schmidt Gábor (1944–2014) kertészmérnök, dendrológus, növénynemesítő, egyetemi tanár.

Jegyzetek

További információk

Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései