bélyegkép|Gyurcsány-ellenes tüntető a beszéd szófordulataira („elkúrtuk”, „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk”.) és az MSZP 2006-os kampányszlogenjére („Igen. Megcsináltuk.”) utaló pólóban

bélyegkép|Tüntetők a Kossuth téren 2006. szeptember 20-án Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt. Gyurcsány a frakcióülés után két nappal hozta nyilvánosságra részletes politikai programját.A politika magán kezdi a reformokat: nyilvános Gyurcsány Ferenc első kilenc törvényjavaslata az állam és a politika átalakításáról – a Kormányszóvivői Iroda közleménye (Országos Sajtószolgálat, 2006. május 28.)

A záróbeszéd részletét 2006. szeptember 17-én ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták,Gyurcsány: Ezt nagyon elkúrtuk (Index.hu, 2006. szeptember 17.) és először csak részletei kerültek nyilvánosságra, rövid idő múlva azonban egy hosszabb, 25 perces rész is (pl. Gyurcsány Ferenc blogján); több gondolata és fogalmazásmódja sokakban felháborodást keltett. Többek között beismerte, hogy hibákat követtek el:

A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése bizalmi válságot okozott: Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozat kezdődött. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.

A kormányoldal széles körű népszerűségvesztésétGyurcsány Ferenc népszerűségi indexe már a beszéd nyilvánosságra kerülése előtt, a nyári megszorító intézkedések, az ún. „Gyurcsány-csomag” bejelentésekor nagyot zuhant. Lásd: Legyőzheti-e még valaha Gyurcsány Orbánt? – Hvg.hu, 2014. június 30. meglovagolva az ellenzéki Fidesz erőteljes kampányt indított. Ebben – mivel illegitimnek tekintette a miniszterelnököt – a közelgő önkormányzati választásokat a kormányról szóló népszavazásnak állította be, amelynek sikere után szakértői kormánynak kell irányítania az országot az esetleges előrehozott választásokig.

Az önkormányzati választásokon a Fidesz–KDNP győzelmet aratott. A Fidesz 72 órás politikai „ultimátumot” adott a kormányfőnek,Orbán 72 órás ultimátumot adott a kormánynak – Index, 2016. október 2. de az nem mondott le, hanem bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben,Gyurcsány bizalmi szavazást kér maga ellen – Origo, 2016. október 2. amit a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával megnyert. Ezután a fideszes és KDNP-s képviselők – a frakcióvezetők kivételével – hosszú ideig Gyurcsány Ferenc összes parlamenti felszólalásakor kivonultak az ülésteremből. A folyamatos politikai támadások a miniszterelnököt „hozzáragasztották” a pártjához, ami azután nagymértékben meghatározta a balliberális kormánykoalíció sorsát valamint a 2010-es választás kimenetelét.

A frakcióülés A 2006-os választási győzelem után az MSZP a balatonőszödi kormányüdülőben tartotta a 190 fős parlamenti frakció nem nyilvános alakulóülését. A május 26-iki háromórás eseményen eleinte győzelmi hangulat uralkodott.Legalábbis Hiller István (lásd: Gyurcsány és az őszödi beszéd: Nem kicsit, nagyon – Magyar Nemzet, 2016. szeptember 17.) és Fetser János volt orosházi polgármester szerint (lásd: Vasvillával kellene elzavarni a Fideszt, de Gyurcsány miatt nem lehet – kitálal Őszödről a csalódott MSZP-s – Népszabadság, 2016. szeptember 16.). Géczi József Alajos szerint viszont búskomor volt a hangulat. Lásd: Gyurcsány: "Végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet" – Origo, 2006. szeptember 17. Az ülést Lendvai Ildikó vezette, a téma Gyurcsány Ferenc programbeszéde volt. Ebben a miniszterelnök ismertette, hogy százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazításra van szükség pár hónapon belül, még az önkormányzati választások előtt. A programbeszéd drámaian hatott. Ezután hozzászólások következtek. Többek között felszólalt Gál J. Zoltán, Veres János, Horn Gyula, Kökény Mihály, Vitányi Iván. Sok frakciótagot meglepetésként ért az ország valós gazdasági helyzete. A megszorítások miatt várhatóan bekövetkező népszerűségvesztéstől tartva ellenállás mutatkozott, főleg a vidéki polgármesterek részéről. A hozzászólások után Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. A második felszólalás híresült el azután „őszödi beszéd” néven.

A miniszterelnök mindkét beszédét jegyzetek nélkül, fejből mondta el.

A beszéd üzenete, és utalásai A beszédben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt.

A hazugságokról Kimondta, hogy „változtatni kell, hiszen a politika az elmúlt években hazugságra épült, és ennek a választások előtti másfél évben részesei voltak ők is, mert nem tudtak kitörni”.A Budapest Rádió riportja (2006. szeptember 20.)

Bár utólag a miniszterelnök úgy magyarázta, az elmúlt 16 év hazugságairól beszélt, a beszéd arra tartalmaz világos utalásokat, hogy saját kormánykoalíciója szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről van szó: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.” „Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.”

A reformokról, az ország sorsáról A miniszterelnök sokat beszélt arról, hogy új politikát kell csinálni az országban, bátor és előremutató politikát.„Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot.”„Mi lenne, ha nem az egymás közötti faszkodás miatt veszítenénk el a népszerűségünket, hanem mert csinálunk nagy társadalmi ügyeket. És nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy időre a társadalom, a támogatásunkat. Aztán majd visszaszerezzük. Mert majd megértik. És el lehet majd menni vidékre nyugodtan, hogy megcsináltuk, a hétszázát.”„Erről szól a politika. Nem arról, hogy melyikünkből lesz kerületi polgármester, mégis hány darab helyettese lesz.

Szóval azt tudom nektek mondani, hogy álljunk meg, csináljuk meg.”

Későbbi események A beszédről Őszödön két „hivatalos” hangfelvétel készült a kormányüdülő saját hangrendszerén. Az egyik Gál J. Zoltán akkori miniszterelnöki kabinetfőnökhöz, a másik Butor Klára pártigazgatóhoz került.Avar János:Nincs ok vádolni Gyurcsány ellenlábasait – Vasárnapi HírekŐszöd, "párt-hiénák", provokáció: biztosan nem partizánakció volt – Hírszerző.hu, 2009. december 23. A két felvétel nem azonos, mert eltérő időpontban fordították meg a kazettákat. A felvételeket a hangosítást végző cég, a Frenreisz Károly tulajdonában álló Omega Trading Kft. két technikusa készítette. (Utóbb Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején egy titkosszolgálati vizsgálat megállapította, hogy a miniszterelnökségi változat került napvilágra.)Lendvai Ildikó állítása. Lásd: Titkos társaságok kazettán hallgatták vissza az őszödi beszédet | Interjú Lendvai Ildikóval – Partizán, 2022. szeptember 26. 2:07:51-kor.

Gál J. Zoltán még aznap Vörös T. Károlynak, a Népszabadság akkori főszerkesztőjének elmondta telefonon, hogy „a főnök nagyon jó beszédet mondott”. Vörös arra kérte őt, hogy küldje át a lapnak a szöveget, de az elmaradt.Gyurcsány államtitkára az őszödi beszéd után felhívta a Népszabadságot – Origo, 2014. február 25. Ehelyett Gál a szöveget legépeltette, elolvasás után azonban úgy döntött, megtiltja, hogy azt a pártvezetőkön kívül más is olvashassa. Ennek ellenére később mégis olvasták külsősök a szöveget.Egy vizsgálat ellentmondásai – Tíz éve került nyilvánosságra az őszödi beszéd – 168 Óra, 2016. szeptember 15. A szocialisták nem gondolták, hogy titkolni kellene a beszédet: elkezdtek pletykálni róla.Gyurcsány és az őszödi beszéd: Nem kicsit, nagyon – Magyar Nemzet, 2016. szeptember 17.

MSZP-n kívüli közszereplők először akkor értesültek a beszéd stílusáról és tartalmáról, amikor még a frakcióülés estéjén a miniszterelnök szűk köre beszámolt erről a ülésre eredetileg meghívott, ám azon részt nem vevő szabad demokrata vezetőknek.Hont András: Én is tudom, ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet – Hvg.hu, 2013. május 24.

Kiszivárgás, vizsgálat és találgatások A záróbeszédet 2006. szeptember 17-én délután ismeretlen személy(ek) egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és Weyer Balázsnak, az Origo internetes portál főszerkesztőjének egy CD-n, MP3-as formátumban juttatták el. A rádió 16 órai híreiben és honlapján is közölte a hírt. 17 óra körül az RTL Klub egyik riporterének Gyurcsány Ferenc Győrben elismerte: ő beszél a felvételen.

Nincs konszenzus akörül, hogy a beszéd hogyan szivárgott ki. Gyurcsány Ferenc többször tagadta, hogy az neki állt volna érdekében. Ezután Szilvásy György kancelláriaminiszter utasítására a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdte meg a vizsgálatot, hogy az őszödi védett kormányüdülő további lehallgathatóságát megszüntesse. 2009 decemberében tették közzé a kiszivárgásról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat eredményeit az MTV Híradójában. Ez kizárta, hogy az épületen vagy az üdülőn kívülről történt volna a lehallgatás. Megállapította, hogy a felvétel készítése nem volt jogellenes, nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket.Belső ember szivárogtatta ki az őszödi beszédet – Index, 2009. december 21. Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke azt nyilatkozta a Hírszerző.hu véleményportálnak, hogy "az MSZP vezetésében, méghozzá a hivatalos felvételhez szabályos körülmények között hozzáférők között kell keresni a balatonőszödi hangfelvétel kiszivárogtatóját" Szekeres Imre, akkori MSZP-kampányfőnök nyilatkozata szerint a felvételek őrzői nem jelezték, hogy azok eltűntek volna.Szekeres Imre interjúja az ATV-ben (2013. január 4.) Szilvásy György 2013-ban azt nyilatkozta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértői szerint a kiszivárgott felvétel az MSZP-nél található felvétellel egyezett meg, ám a vizsgálatból nem derül ki, hogy ki felelős a kiszivárgásért.Szilvásy György interjúja az ATV-ben (2013. május 30.) Amikor kiderült, hogy a kiszivárgásért felelőst az MSZP-n belül kell keresni, Gyurcsány Ferenc a párton belüli újabb feszültségek elkerülése érdekében leállíttatta a további vizsgálatot.