Falk Zsigmond Károly (Pest, 1870. március 30. – Budapest, Kőbánya, 1935. február 15.)Halálesete bejegyezve a Budapest, X. ker. állami halotti akv. 190/1935. folyószáma alatt. magyar író, szerkesztő.
Családja
Szülei Falk Zsigmond (1831. április 27.Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. Élet- és jellemrajzok. Budapest, 1887. 209. oldal – 1913. március 9.) nyomdaigazgató, udvari tanácsos és Dirnhuber Leopoldina (1836–1903), apai nagybátyjai Falk Miksa és Falk Henrik voltak.Idősebb „Falk Zsigmond is egyike volt azoknak a nyomdászoknak, kik a bécsi hatalom üldözése elől - Bécsbe menekültek. Bátyja, Miksa is ott volt, akinek támogatására föltétlenül számíthatott.” Lovag Falk Zsigmond élete és működése
Felesége Czipszer Julianna volt, akivel 1933. december 4-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot. bélyegkép|270px|jobbra| A három Falk testvér: Falk Miksa, a nagybátyja (1828–1908), Falk Zsigmond, az apja (1831–1913); Falk Henrik, a nagybátyja (1840–1918).
Pályafutása Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Munkatársként a Pesti Könyvnyomda Rt.-nél a nyomdászmesterséget is elsajátította, apja halála után a nyomda elnök-igazgatói székét foglalta el. Tanulmányúton járt Európa több országában és Amerikában. Ő hozta be Magyarországra az első szedőgépet és ő honosította meg a hangjegymetszést és a zeneművek nyomtatását. Zenekritikusként több napi- és hetilap írója volt, Váradi Antallal az Ország-Világ című hetilap szerkesztői munkakörét is betöltötte egészen haláláig. Az Országos Magyar Dalárdaegyesületnek egy évtizeden át titkára, majd főtitkára volt, megalapította és 10 éven át szerkesztette a Magyar Dal című zenei szaklapot. Több útirajzot is írt. Halálát bal oldali „alszártörés” (sípcsont, szárkapocscsont-törés) szövődményei okozták.
Szerkesztői, írói és kritikusi munkáiban leginkább dr. Falk Zsigmond formában használta a nevét.
2004 óta védett sírja a Farkasréti temetőben található (41. parcella 12. sírbolt), ahol apjával, idősebb Falk Zsigmonddal együtt nyugszik.A Farkasréti temető 2003-ban (adattár). Budapesti Negyed 11. évf. 2−4. (40−42.) sz. (2003. nyár − ősz − tél)
Művei
A sokszorosító ipar Magyarországon (Budapest, 1896) Sok mindenről (elbeszélés, Budapest, 1902) Mindennapi történetek (elbeszélés, Budapest, 1903) Mozgó fényképek (elbeszélés, Budapest, 1904) Az énekesnő (elbeszélés, Budapest, 1905) Repülünk (elbeszélés, Budapest, 1910) Paula gondjai (novellák, 1917) A söntéstől a rivaldáig (regény, Budapest, 1912) Egy kis zugból (Budapest, 1921) Leveles láda (elbeszélések, útirajzok, megemlékezések, Budapest, 1921). bélyegkép|160px|balra|Sírja a Farkasréti temetőben, 2019 Jegyzetek
Források
Révai nagy lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927), 216. o.
Kategória:Magyar írók Kategória:Pestiek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek Kategória:A francia Becsületrend magyar kitüntetettjei Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Az Ország-Világ (1879–1938) vezetői, újságírói Kategória:Magyar folyóirat-szerkesztők