Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az összetett mondattal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a nem határozói mellékmondatokat (románul propoziții subordonate necircumstanțiale) tárgyalja, a hagyományos nyelvtan szemlélete szerint. Ezek fajtáival, bevezetőivel, helyével a főmondathoz képest, állítmányuk igemódjával és más szerkesztési jellegzetességekkel foglalkozik.Avram 1997, 422–434. o. nyomán szerkesztett szócikk.

Terminológiai pontosítások

A román nyelv mondattanát a román hagyományos nyelvészet magyarra átültetett terminológiájával írjuk le. A magyar nyelv nyelvészetében nem használt szakszavak a következők:

Román terminus Román terminus fordítása Megfelelő magyar terminus Példa propoziție predicativă suplimentară állítmány-kiegészítői mondatAnalógia útjan Farkas 2007 által használt „állítmány-kiegészítő” terminussal. Más szerzők, pl. Ádám 1971, az „állítmányi kiegészítői mellékmondat” terminust használják (lásd (Tartalom) (Hozzáférés: 2017. május 3). állapothatározói mellékmondat Am lăsat frigiderul cum l-am găsit ’Úgy hagytam a fridzsidert, ahogy találtam’ propoziție completivă directă közvetlen-tárgyi mondatAnalógia útján a „közvetlen tárgy” terminussal. tárgyi mellékmondat Cred că a plecat ’Azt hiszem, elment’ propoziție completivă indirectă közvetett-tárgyi mondatAnalógia útján a „közvetett tárgy” terminussal. részeshatározói mellékmondat Am scris cui trebuia ’Annak írtam, akinek kellett’ állandó/kötött határozói mellékmondat Se miră cum nu înțeleg ’Azon csodálkozik, hogy lehet az, hogy nem értem’ propoziție completivă de agent cselekvőt jelölő mondatÁdám 1971. A fost lăudat de cine l-a văzut ’Megdicsérte, aki látta.’ (szó szerint ’Meg lett dicsérve az által, aki látta’)

Közös vonásaik

Tartalmi (mondattani funkcióik és elvontságuk foka) és formai (szerkezetük) szempontból a nem határozói mellékmondatok jellegzetessége a határozóiakhoz (propoziții subordonate circumstanțiale) képest az, hogy tartalmuk inkább elvont és csaknem az összes szerkesztési eszközeik közösek. Ilyenek az alanyi, az állítmányi, az állítmány-kiegészítői, a jelzői, a közvetlen-tárgyi, a közvetett-tárgyi és a cselekvőt jelölő mellékmondat. Ezeket a mondattípusokat aszerint lehet csoportosítani, hogy lehetnek-e közvetett kérdő mondatok vagy sem:

Lehet kérdő mondat az alanyi, az állítmányi, a jelzői, a közvetlen-tárgyi és a közvetett-tárgyi mondat. Nem lehet kérdő az állítmány-kiegészítői és a cselekvőt jelölő mondat.

Alárendelési eszközök

A mellékmondat kötődhet az őt alárendelő főmondathoz egyrészt kötőszóval vagy kötőszói szerepet betöltő más szóval, másrészt közvetlenül. Ezeket a nyelvi eszközöket kiegészítheti a ragozás, a hanglejtés és a beszédszünet.

Az alárendelés fő eszköze, amely minden mellékmondat esetében előfordul, a bevezető szó vagy szókapcsolat. Ez lehet kötőszó, kötőszó értékű szókapcsolat vagy más hasonló funkciót ellátó szó: vonatkozó névmás, kérdő névmás, határozatlan névmás vagy ezek determináns megfelelői; névmási vonatkozó határozószó, kérdő határozószó vagy határozatlan határozószó. A kötőszó csak bevezető elem, de a többi ugyanakkor mondatrész is a mellékmondatban. A ragozás másodlagos eszköze az alárendelésnek. A mellékmondatokat bevezető névmások és névmási determinánsok ragozásáról van szó. A szünet többnyire jellegzetes hanglejtéssel társul. Fő szerepe az elszigetelt és a nem elszigetelt mellékmondatok megkülönböztetése.

A nem határozói mellékmondatok fajtái

Az alanyi mondat (propoziția subiectivă)

Ennek a mondattípusnak alanyi funkciója van a főmondatbeli igéhez vagy igenévhez viszonyítva:

az állítmány alanya: A sosit cine era așteptat ’Az jött, akit vártak’; igenév alanya: Sosind cine era așteptat, n-a mai fost nevoie de tine ’Mivel eljött az, akit vártak, nem volt szükség rád’ (szó szerint ’Eljövén az, akit vártak, …’).

Az alanyi mondatot bevezetheti:

vonatkozó, kérdő vagy határozatlan névmás/determináns: Cine nu muncește nu mănâncă ’Aki nem dolgozik, ne is egyék’; Se știe câți turiști sosesc ’Tudni, hány turista érkezik’. A bevezető névmás esete a mellékmondatban betöltött funkciótól függ: az első példában alanyeset, a Cui nu-i place, să plece ’Akinek nem tetszik, menjen el’ mondatban részes eset. vonatkozó vagy kérdő határozószó vagy határozószó értékű szókapcsolat: Se știe unde vom fi cazați ’Tudni, hol leszünk elszállásolva’; kötőszó: – că: E clar că nu știe ’Világos, hogy nem tudja’; – să: S-a întâmplat să afle ’Úgy adódott, hogy megtudta’; – dacă: Nu se știe dacă vine ’Nem tudni, eljön-e’.

Az alanyi mondat állítmánya akármelyik igemódban állhat (a felszólító módon kívül), attól függően, hogy mi az alárendelő ige jelentése. A bizonyosságot kifejező igék kijelentő módú vagy feltételes módú állítmányt vonzanak az alanyi mondatban, a kívánságot, a kötelességet, a szükségességet, a lehetőséget és ezek tagadását kifejezők pedig a kötőmódot. Feltételes módban álló alárendelő ige esetében a mellékmondat állítmánya lehet kötőmódban, de feltételes módban is, mint a magyarban. Egyes igék esetében ennek az igemódnak a magyar személyragos főnévi igenév felel meg, amikor pedig a mellékmondat alanya általános, a rag nélküli főnévi igenév. Példák:

Se știe la cine este cheia (kijelentő mód) ’Tudni, kinél van a kulcs’; Bine ar fi să vină / dacă ar veni mai repede (kötőmód vagy feltételes mód) ’Jó lenne, ha hamarabb jönne el’; Trebuie să plec (kötőmód) ’Mennem kell’; Să știi advărul și să nu-l spui nu e corect (kötőmód) ’Tudni az igazat, és nem megmondani nem helyes’;

Ha egyik mondat sincs kihangsúlyozva, az alanyi mondat helye a főmondathoz viszonyítva a bevezető szótól függ. Ha ez névmás, akkor az alanyi mondat az első, kivéve a közvetett kérdő alanyi mondatot, ha pedig kötőszó, akkor a főmondat áll az első helyen (lásd az eddigi példákat). Ha a beszélő szándéka kihangsúlyozni az alanyi mondatot, ennek akármelyik típusa az első helyre kerül: Cine a făcut asta, nu se știe ’Ki tette ezt, nem tudni’; Că s-a întâmplat așa, e foarte trist ’Hogy így történt, az nagyon szomorú’.

A román nyelvben előfordul az is, hogy a főmondat és az alanyi mondat összefonódnak, éspedig akkor, amikor az utóbbi alanyát névszó fejezi ki: Voi se cuvine să ascultați de părinți ’Nektek illik a szüleitekre hallgatnotok’ Az alanyi mondat alanya a főmondat elé kerül, a többi része pedig mögé.

Az állítmányi mondat (propoziția predicativă)

Ez a mondatfajta névszói állítmány névszói részét helyettesíti. A kopula állhat valamelyik igemódban (El este ce pare ’Ő olyan, amilyennek tűnik’), de lehet igenév is: Fiind ce pare, nu poate fi acuzat de ipocrizie ’Olyan lévén, amilyennek tűnik, nem lehet képmutatással vádolni’.

Az állítmányi mondat bevezetői:

vonatkozó, kérdő vagy határozatlan névmás/determináns: Problema este cine vine ’Az a kérdés, ki jön el’; a cum ’hogyan’, oricum ’akárhogy’, precum ’amint’, cât ’mennyi’, oricât ’akármennyi’ vonatkozó, kérdő vagy határozatlan határozószók: Orașul este cum îl știi ’A város olyan, amilyennek ismered’; a ca și cum ’mintha’, după cum ’amint’ hasonlító kötőszó értékű szókapcsolatok: Totul este ca și cum nu s-ar fi întâmplat nimic ’Minden olyan, mintha semmi sem történt volna’; a că, să, dacă kötőszók: Necazul este că vine și el ’Az a baj, hogy ő is eljön’, Intenția sa este să ajute ’A szándéka az, hogy segítsen’, Întrebarea este dacă vine ’A kérdés az, hogy eljön-e’;

Az állítmányi mondat helye a főmondat mögött van. Csak ha kihangsúlyozzák, ami ritkán fordul elő, akkor kerül az első helyre: Ce am fost nu mai pot fi ’Ami voltam, már nem lehetek’.

Az állítmány-kiegészítői mondat (propoziția predicativă suplimentară)

Ez a mellékmondattípus az egyszerű mondatbeli állítmány-kiegészítőnek felel meg. A főmondatbeli igének van közvetlenül alárendelve, és ezzel többnyire egyidőben történő cselekvést fejez ki. Ugyanakkor a főmondat egy másik mondatrészére is utal, például:

az alanyra: Se aude apa cum clipocește ’Hallatszik a víz csobogása’ (szó szerint ’Hallatszik a víz, amint csobog’); a közvetlen tárgyra: Aud apa cum clipocește (szó szerint ’Hallom a vizet, amint csobog’);

Ennek a mondatfajtának a leggyakoribb bevezetője a fenti példákbeli cum határozószón kívül a să kötőszó: L-a făcut să înțeleagă ’Megérttette vele’ (szó szerint ’Megcsinálta őt, hogy értse’).

Az állítmány-kiegészítői mondat helye általában a főmondat mögött van, de olykor előtte, kihangsúlyozás céljából: Cum au fost le-am lăsat ’Ahogy voltak, úgy hagytam őket’.

A jelzői mondat (propoziția atributivă)

Ez a mondattípus többnyire egy, a főmondatbeli névszó jelzőjeként működik (Noi, care i-am fost colegi, îl cunoaștem ’Mi, akik kollégái voltunk, ismerjük’), de alárendelheti egy egész mondat is: Vorbește urât, ceea ce mă supără ’Csúnyán beszél, ami bosszant engem’. Két fő fajtája van: tulajdonképpeni jelzői mondat (az első példa) és értelmezői mondat (a második).

A tulajdonképpeni jelzői mondat (propoziția atributivă propriu-zisă)

Ennek főbb bevezetői a következők:

a care ’aki’, ’amely(ik)’, ’ami’; ce ’amely(ik)’, ’ami’ vonatkozó névmások: Este un om pe care te poți bizui ’(Ő) olyan ember, akire lehet számítani’; Anul ce vine va fi mai bun ’A jövő év (szó szerint ’az év, amelyik jön’) jobb lesz’. A drept, după, la, pentru elöljárószókkal ellátott care vonatkozó névmás egész mondat jelzője lehet: S-a închinat, după care s-a așezat la masă ’Keresztet vetett, minekutána asztalhoz ült’. a când ’amikor’, cum ’amilyen’, unde ’ahol’ vonatkozó határozószók, elöljáróval vagy anélkül: ziua când ne-am cunoscut ’az a nap, amikor megismerkedtünk’; E un eveniment cum n-a mai fost ’Ez olyan esemény, amilyen még nem volt’; orașul unde m-am născut ’az a város, amelyben születtem’. A de elöljárós unde által bevezetett mellékmondat egész főmondat jelzője is lehet: A plecat fără să mă anunțe, de unde am înțeles că s-a supărat ’Anélkül ment el, hogy jelezte volna nekem, amiből arra következtettem, hogy megharagudott’. az oricare ’akárki’, ’akármelyik’ határozatlan névmás/determináns, és az oricine ’akárki’ határozatlan névmás, csak birtokos esetben: Datoria oricui întâlnește un accidentat este să-l ajute ’Akárki olyan, aki balesetben sérültre bukkan, köteles segíteni rajta’. a că, să, dacă kötőszók: Faptul că vine și Paul le poate influența hotărârea ’Az a tény, hogy Paul is eljön, befolyásolhatja az elhatározásukat’; Și-au exprimat dorința să încheie un contract ’Kinyilvánították azt a kívánságukat, hogy szerződést kössenek’; Întrebarea dacă hotărârea e justă rămâne deschisă ’Az a kérdés, hogy az elhatározás helyes-e, nyitott marad’.

Néhány szerkezeti jellegzetesség:

A care vonatkozó névmás nemben és számban azzal a főmondatbeli szóval egyezik, amelyikre utal, esete viszont a jelzői mondatbeli funkciójának felel meg: Tânărul căruia i-am dat cheia este fiul meu ’A fiatalember, akinek a kulcsot adtam, a fiam’, de Fata căreia i-am dat cheia este nora mea ’A lány, akinek a kulcsot adtam, a menyem’. Amikor a care vonatkozó névmás közvetlen tárgy vagy a részeshatározónak megfelelő közvetett tárgy, ezek a mondatrészek hangsúlytalan alakú személyes névmás formájában is megjelennek. A fenti példákban ugyanazt a részeshatározót a căruia, illetve căreia vonatkozó névmás, és az i- személyes névmás is kifejezi. Példa közvetlen tárgyra: Fata pe care ai văzut-o este prietena mea ’A lány, akit láttál, a barátnőm’. Ugyanazt a közvetlen tárgyat a pe care vonatkozó névmás is, meg az -o személyes névmás is kifejezi. Az oricare ’akárki’, ’akármelyik’; oricine ’akárki’ határozatlan névmások esete a főmondattal való viszonytól függ, és nem egyezik a mellékmondatbeli funkciójával. A Datoria oricui întâlnește un accidentat este să-l ajute ’Akárki olyan, aki balesetben sérültre bukkan, köteles segíteni rajta’ mondatban oricui birtokos esetű, mert a datoria birtokosa, mégis a jelzői mondat alanya.