bélyegkép|Borovszky Samu sírja Budapesten a Fiumei úti temetőben (18-5-13) bélyegkép|Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Élete A német többségű Bácsordason született régi evangélikus nemesi családban. Édesapja, adamóci és vittenci Borovszky Pál (1826–1891) a Duna-szabályozási munkálatok mérnöke volt. A család 1870-ben Nagyszalontára költözött, ő maga ott kezdte gimnáziumi tanulmányait, melyeket 1873-tól Békésen folytatott. 1876-tól Budapesten a református főgimnáziumban tanult. 1879–1883 közt a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt és ösztöndíjban is részesült.
1880-tól Lukács Móricnak, 1882-től pedig Lónyay Menyhértnek, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnökének titkára lett. 1884-ben akadémiai irattárnokká léptették elő. 1889-ben a Történelmi Társulat igazgatói választmányának, 1899-től pedig az Akadémia levelező tagja lett.
Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és városai (1896–1914) című sorozat I–IV. kötetét. Ő volt A Nagy Francia Forradalom és Napoleon című, több kötetes mű szerkesztője is.A mű szerzőinek és szerkesztőjének adatai a WorldCat oldalán. 1909–1912 közt a Magyar Történelmi Társulat titkára és a Századok szerkesztője volt. A népvándorlás korával, a magyar őstörténettel foglalkozott, a finnugor nyelvrokonság kutatója volt.
Művei 1883 A dákok. Ethnographiai tanulmány, Budapest REAL-EOD 1884 A longobardok vándorlása, Századok 1885 Martyrologium, Egyet. Phil. Közlöny 1889 Vita Scti Severini, Egyet. Phil. Közlöny 1894 A honfoglalás története, Budapest 1896–1897 Csanád vármegye története 1715-ig. Budapest, I-II. 1899 A Szirmay család czímeres levele. Turul, 17. (Varjú Elemérrel) 1900 A nagylaki uradalom története, Budapest REAL-EOD 1901 Egy alajbég telepítései: adatok az Alföld XVII. századi történetéhez, Budapest REAL-EOD 1900/1931 A népvándorlás kora. Nagy Képes Világtörténet 1903 Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom (Karácsonyi Jánossal) Online 1908 Szendrő vára MEK 1909 Borsod vármegye története, Budapest REAL-EOD 1911 A Nagy Francia Forradalom és Napoleon. I–V. szerk.
Magyarország vármegyéi és városai sorozat bélyegkép|200px|jobbra|Hont vármegye és Selmecbánya – könyvborító
Közreműködésével készült el a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat 26 részéből 25. Halála miatt nem vett részt a Somogy kötet szerkesztésében. A sorozat a rendszerváltás környékén reprint kiadásban is megjelent. A sorozatot később több bírálat is érte főként üzleti jellegű, sorozatgyártású volta miatt,Mályusz Elemér 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518) mégis az idők folyamán megkerülhetetlen alapmunkává vált, mivel a korban hasonló monográfia vállalkozások csak elvétve születtek.
A sorozat kötetei a megjelenésük sorrendjében: 1896 Abaúj-Torna vármegye és Kassa 1897 Fiume és a magyar-horvát tengerpart 1898 Vas vármegye 1899 Nyitra vármegye 1900 Szabolcs vármegye 1901 Bihar vármegye és Nagyvárad 1903 Bars vármegye, Gömör és Kishont vármegye 1904 Pozsony vármegye és Pozsony 1905 Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely 1906 Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város 1907 Komárom vármegye és Komárom 1908 Esztergom vármegye, Győr vármegye, Szatmár vármegye, Szatmárnémeti 1909 Bács-Bodrog vármegye I.–II. kötet 1910 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. kötet 1911 Nógrád vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. kötet 1912 Torontál vármegye 1914 Somogy vármegye, Temes vármegye, Temesvár
Jegyzetek
Források B. S. l. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVI.)
További információk
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002 Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918 Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993 Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar helytörténészek Kategória:Magyar genealógusok Kategória:Magyar heraldikusok Kategória:MTA-tagok Kategória:1860-ban született személyek Kategória:1912-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek