bélyegkép|jobb|200px|<center>Back Bernáth leányának lakóháza, Szeged, Dózsa György u. 6.Tervezte: Sebestyén Endre Begavári Back Bernát (Szeged, 1871. november 4. – Gyón, 1953. január 7.) zsidó származású üzletember, politikus, műgyűjtő. A magyar malomipar egyik prominens személye, Szeged mecénása, a városi Rotary Club alapító tagja és első elnöke.
Élete Gabonakereskedő és malmos családban született, amelyben földbirtokosok is voltak. A Vidéki Malomiparosok Orsz. Egyesületének alapítója és három évtizeden át társelnöke. Elnöke volt a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak, a Közraktár és Malomipar Rt.-nak, a Szegedi Kenderfonógyár Rt.-nak és az Orion Bőrgyár Rt.-nak. 1907-ben adományt tett az Erzsébet királyné szobor terveinek megvalósítására, melyhez a Szegedi Hiradó meginduló gyűjtése is kapcsolódott, 1909-ben pedig katolizált.Szegedi Napló 1907. szeptember 29. 3. old. 1919-ben mint az Antibolsevista Comité tagja részt vett a szegedi ellenforradalmi akciókban, és tetemes anyagi támogatásban részesítette Horthy Miklós altengernagy Nemzeti Hadseregét. 1924-ben kormányfő tanácsosi címet kapott és németalföldi konzul lett. 1927-től 1939-ig Szeged képviselője a felsőházban.
Vállalkozását a legnagyobb vidéki malommá tette, számos fióktelepe és egyéb vállalkozása volt. A vállalkozásban további családi tagjai: Back Alfréd, (Back Bernáth bátya) Back Ernő (az apja), Eisenstádter Nándor, (az apósa) Back Herman, a (nagybátya) König Jenő, Back Viktor (a testvére), és Engelsmann Mór is részt vettek. A Tisza-parti Back-malom 1930-ban részlegesen beszüntette munkáját, és főtevékenységük a közben megvásárolt Tisza-malomra tevődött át. A Tisza-parti malomépületet közraktárrá alakították át. A bank- és pénzvilágban is igen járatos iparmágnás volt, aki a begavári nemesi előnevet is megkapta.
A második zsidótörvénynek megfelelően 1939. október 15-én a 39 zsidó származású törvényhatósági közgyűlési képviselő közül húsz főt kizártak, de egy ideig Lőw Immánuellel maradhattak a szegedi plénumban, mivel ők még felsőházi tagságukat sem veszítették el.
Back Bernát 1953. január 7-én hunyt el, és a szegedi Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírja 2022 óta védelem alatt áll, és a Nemzeti sírkert része.
A malomipar Back Bernát nagyapja alapította Bécsben a Back Bernát és fiai céget. 1868-ban vásárolták meg a vasúti híd szegedi hídfője tövében a Jordan-féle kis teljesítményű malmot, amelyet óriásmalommá fejlesztett a Győrből – ahol nagybátyjánál tanult – hazaérkező Back Bernát. 1870-ben megvásárolta a Kiviteli Gőzmalom Részvénytársaságot, amely megépítette a városnak egy kisebb részét behálózó első vízvezetékét. Malmai a századfordulón 500 000 mázsa lisztet termeltek évente, amely közel hasonló teljesítményt jelentett a budapesti nagy malmokéhoz. A két világháború közötti malomipari válság a Back malmot sem kerülte el, 1939-ben Közraktár és Malomipari Rt-vé alakult. A malmot 1944-ben bombatámadás pusztította el.
A műgyűjtő és mecénás
Szegedi háza zsúfolva volt mindenfajta műkinccsel, s 1917-ben megtekinthetővé tette a nagyközönség számára is. Kollekciójából teljesen hiányoztak a gyengébb képek, s ez elsősorban vásárlási módszerének volt köszönhető. Minden beszerzését jelentős műkereskedőkön keresztül bonyolította, közülük is elsősorban a máig fennálló és prosperáló müncheni Böhler-házat részesítette előnyben. A vétel véglegesítése előtt számos levélváltás történt Back és a neves kereskedők között, az iratokat a család leszármazottai szerencsére megőrizték. Ezekben alapos referenciákat, származási adatokat, műtörténeti feldolgozottságot kívánt látni. Európai műveltségű ember volt, hatalmas festészeti gyűjteményében óriási értékeket gyűjtött. Holland festők, modern francia piktúra és új magyar festészet egy-egy remeke tulajdonában állt. Szegedi festőktől Korányit, Joachimot és Nyilasyt gyűjtött. Házában külön múzeumot nyitott. Adakozott a szegedi hadiárvák és rokkantak javára, adományaiból népkonyhát nyitottak. Szoborhagyatékának egy része ma a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének része.
Szegednek számos adományt, jótéteményt tett. Támogatta a fogadalmi templom építését, a Szent Kereszt-oltár az ő megrendelésére készült. 1937-ben a felső-ásotthalmi erdőben a bajai út mellett kápolnát építtetett Szent Erzsébet tiszteletére, és fiatalon, kórházban műtét közben, fel nem fedezett vérzékenység miatt elhunyt fia, dr. Bégavári Back Ottó emlékére.
Jegyzetek
Irodalom Back Bernát és fiai Szegedi gőzmalma és vízvezetéke
Források Bátyai Jenő: Szegedi malomhistória Kristó Gyula : Szeged története I. Szeged, 1983 Péter László: Szeged, 1986
Kategória:Piarista diákok Kategória:Magyar bankárok Kategória:Magyar mecénások Kategória:Magyar műgyűjtők Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Szegediek Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar gyáralapítók, gyártulajdonosok