A mexikói drogháború egy jelenleg is tartó fegyveres konfliktus, mely a drogkartellek és a kormány erői között folyik Mexikóban. Az ország egyes részein a kartellek gyakorlatilag felülmúlják az állam hatalmát. A kormány a drogkereskedelem irányítói közül kulcsembereket tartóztatott le, ezért a kartellek időnként szétbomlanak vagy vezetők nélkül maradnak. A bandák között erőszakos harc folyik, hogy ki veszi át a helyüket.
Donald Trump amerikai elnök 2025-ben terrorszervezeteknek nyilvánította a drogkartelleket, mely árthat az amerikai gazdaságnak.
A drogháború 2011-ben a mexikói fegyveres erők 50 ezer tagja és a mexikói szövetségi rendőrség 35 ezer tagja harcolt a mexikói drogkartellek és félkatonai egységeik becslések szerint 300 ezer tagja ellen. Az állam többször ért el sikereket, különösen a vezetők letartóztatása révén. A drogkartellek utódai azonban folytatták a drogüzletet és az erőszakot.
A drogháború egyik fő oka az illegális kábítószerekből származó igen jövedelmező bevétel. A latin-amerikai szegénység és nagy munkanélküliség arra ösztönöz sok mexikóit és egyben spanyolul beszélő külföldit, hogy a nagy bevételű bűnszervezeteknek dolgozzanak.
A fő kokain- és más illegális drogszállítmányok útvonala Kolumbiából, továbbá Ázsiából Mexikón át az Amerikai Egyesült Államokba vezet.US anti-drug campaign 'failing'", BBC News, 2004-08-06. A kartellek a legjobb kábítószer-útvonalakért, területekért és piacokért küzdenek.
Ezek a kartellek modern fegyvereket használnak, többek közt félautomata rohampuskákat, mint az AR-15-t és a Kalasnyikov tervezte AKM variánsait, kézigránátokat, melyeket az USA-ból csempésztek Mexikóba.
A háborúzó kartelleket rendkívüli gátlástalanság, erőszakosság és kegyetlenség jellemez. Tekintet nélkül a civil lakosságra folytatják harcukat, s az öldöklésnek a fő szenvedő alanyai a polgári lakosság, akikre a kartellek emberei gyakran ok nélkül rátámadnak. Számos embere a kartelleknek drogfogyasztó, amelynek tulajdonítható ok nélküli erőszakosságuk minden tőlük idegen egyénre. Mára több, a drogkereskedelem által súlyosan érintett területeken a civil lakosság önvédelmi csoportokat (spanyolul: autodefensa comunitaria) hozott létre.http://www.foreignaffairs.com/articles/139462/patricio-asfura-heim-and-ralph-h-espach/the-rise-of-mexicos-self-defense-forces
Drogüzletek áthelyezése Hagyományosan kolumbiai kartellek üzérkedtek a kokainnal. Az 1980-as és a korai 1990-es években a kolumbiai Pablo Escobar volt a fő kokainexportőr. Amikor a büntetőszankciók felerősödtek Dél-Floridában és a Karib-térségben, a kolumbiai drogkartellek társulásokat alapítottak mexikói üzérekkel.
A kartellek
A gyilkosságok száma 2020-ig becslések szerint 300 ezer ember halt meg a drogháborúhoz köthető gyilkosságokban, 2024-re csaknem 450 ezer ember.
+ ''A drogháborúhoz kapcsolható gyilkosságok száma Év Szám2007 2.826 – 12.4842008 6.837 – 14.5952009 9.724 – 17.8822010 15.273 – 22.9432011 12.903 – 25.3532012 18.061 – 24.1152013 10.094 – 20.3372014 7.993 – 17.3662015 8.423 – 17.8892016 10.967 – 22.5672017 12.500 – 25.3392018 29.000 – 36.0002019 34.600 – 35.0002020 34.5152021 33.4102022 31.936
Jegyzetek
További információk
Drogháború Mexikóban – Kisfilm
Kategória:Mexikó háborúi Kategória:Kábítószer Kategória:A III. évezred háborúi Kategória:Konfliktusok 2011-ben