Az Indycar a világ legrégebbi és egyben leggyorsabb autóverseny sorozatának jelenkori leszármazottja. Az NTT IndyCar Series bajnokságban nyitott karosszériájú, együléses, turbófeltöltővel működő belső égésű motor által hajtott autók vehetnek részt, amelyek végsebessége elérheti a 390 km/órát is. A versenysorozat több állomásból áll, melyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított ovál, vagy épített pályákon, továbbá városokban kialakított ideiglenes pályákon rendeznek. A versenyek közül kiemelkedő jelentőségű az Indianapolis 500, melyet 1911 óta, a világháborúkat leszámítva minden évben megrendeznek, 2016-ban pedig már a 100. versenyt rendezték meg.
Története
Korai évek
Az amerikai nyílt-kerekes versenyzés története egészen 1902-ig nyúlik vissza, amikor is az első versenyeket szervezték. 1905-ben az American Automobile Association (AAA) szervezésében kiírják az első National Track Championship szezont, amit több verseny alkotott de a versenyeket külön értékelték és összetett bajnokot az első szezont leszámítva amikor is Barney Olfield győzedelmeskedett, nem avattak.
1909-ben felépül az Indianapolis Motor Speedway ami még ebben az évben vendégül látja a National Track Championship-et.
1911-ben megrendezik az első Indianapolis 500-at, amely ezután a bajnokság legfontosabb versenye lesz.
1916-ban az AAA változtatott a bajnokság szerkezetén. Innentől National Championship néven futott a bajnokság és már avattak bajnokot is, és a korábbi szezonokban is utólag bajnokot hirdettek.
Az I. világháború alatt is rendeztek versenyeket, de a bajnoki szezont 1917-1919 között nem írtak ki. 1920-ban a bajnokságot újra kiírták, és folyamatosan zajlottak a versenyek a gazdasági válság ellenére is.
A II. világháborúban a Pearl Harbor után nem sokkal a kormány betiltott minden autóversenyt. 1946-ban indult újra a bajnokság.
1955-ben az AAA a sorozatos autósportban bekövetkezendő tragédiák (Manuel Ayulo az Indy 500 edzésén, Bill Vukovich az Indy 500-on, Alberto Ascari az Olasz Grand Prix-n, Le mans-i katasztrófa) hatására úgy döntött, hogy nem rendeznek tovább autósport eseményeket.
1956-tól a helyét a United States Auto Club vette át, amelynek egyik alapító tagja és vezetője volt az Indianapolis Motor Speedway tulajdonosa, Tony Hulman. A bajnokság az ötvenes években komoly fejlődésnek indult, és komoly népszerűségnek örvendett az Egyesült Államokban.The '50s golden era
A sorozat a 60-as évek közepére olyan sikeres lett világszinten is, hogy az európai Grand Prix versenyzés legjobbjai is gyakori résztvevői voltak a versenyeknek.A time of change
Modernkori történelme
1971
A sorozat a hatvanas években komoly fejlődésnek indult. A versenynaptár egyre inkább bővült, de mivel a legtöbb ovál pálya a NASCAR érdekeltségi köreibe tartozott így a széria inkább az épített pályák felé nyitott. Emellett megmaradtak a tradicionális salak oválok és a burkolt oválok is. A 70-es évek elején egyre több superspeedway épült, amelyek függetlenek voltak. Ez teret adott arra, hogy a sorozat egy csak burkolt ovál pályán versenyző sorozattá váljon. 1971-ben elindult a Marlboro főszponzorálásával az akkor már csak burkolt oválpályákon zajló bajnokság.CART vs. IRL: Who Won the War? caranddriver.com Ezt a csapatok is támogatták, mivel ekkoriban már két teljesen eltérő autót kellett fejleszteni a salak ovál versenyekre és az összes többire. A salak ováloknak egy külön bajnokság indult, az épített pályákat pedig teljesen kihagyták a naptárból. Ugyanebben a szezonban hozták létra a Triple Crown-t. Ez három 500 mérföldes futamot jelentett amit az Indianapolis Motor Speedwayen, Az Ontario Motor Speedwayen és a Pocono Racewayen rendeztek meg.
1979
1977-ben meghal az USAC alapítója és vezetője Tony Hulman. Egy évvel később egy helikopter balesetben meghalt az USAC igazgatóbizottságának 8 tagja.Indiana plane crashes indystar.com A csapatok ezt a tragikus alkalmat használták ki hatalmi törekvéseik érvényesítésére és megalapították az F1-es FISA mintájára saját érdekvédelmi szervezetüket, és helyet követeltek maguknak az USAC igazgatótanácsában. Ezt az USAC nem engedélyezte.
1979-ben a sorozatban részt vevő csapatok és más sorozatok csapatai közül 18-an, többek közt a Team Penske, a Patrick Racing, a Mclaren és az All American Racers szembefordultak a sorozatot akkor felügyelő, USAC-kel, és önállóan szervezték meg a bajnokságot az SCCA közreműködésével. 1979 és 1981 között párhuzamosan rendezett az USAC és a CART is bajnokságot. A USAC és a CART közti sportpolitikai csata következtében a legendás Indy 500 1981-ben és 1982-ben nem volt része a hivatalos bajnokságnak. 1984-től 1995-ig a USAC (Indy 500) és a CART (többi verseny) együtt rendezték a bajnokságot. A sorozat ebben az időszakban fejlődött nemzetközi sorozattá. Ez egészen 1995 végéig tart ekkor több ok miatt is kettészakad a széria. Lényegesebb okai, hogy több csapatvezető szeretne saját részt a bevételekből, illetve Tony George (aki az indianapolisi pálya tulajdonosa) aki többször is megpróbálta felvásárolni a CART-ot. Miután ez nem sikerült, kivette az Indianapolis Motor Speedwayt a versenynaptárból, és egy új sorozatot szervezett köré Indy Racing League néven.
1996
Ekkor az Indianapolis Motor Speedway élére a ’90-es évek elején megválasztott Tony George, kivette az Indy 500-at a bajnokságból és önálló új sorozatot hozott létre Indy Racing League néven. 1996-ban az utód szervezetet C.A.R.T.-nak hívják (Championship Auto Racing Teams) a szériát CART World Series-nek míg a másikat IRL-nek (Indy Racing League). Egy bírósági ítélet szerint (1998) egyik széria sem használhatja a Champ Car illetve az IndyCar elnevezést 5 évig. A két sorozat a ’90-es évek végéig jól működött egymás mellett. A 2000-es évek elejére a CART problémái egyre elhatalmasodtak, aminek az lett a vége, hogy a nagyobb csapatok és a gyártók sorra átpártoltak a rivális Indy Racing League-be. A likviditási problémái miatt 2003-ban csődbe ment a CART.
2003
2003-ban a CART megváltoztatja a nevét Champ Carra, míg az IRL felveszi az IndyCar nevet. Magát a C.A.R.T.-ot mint céget 2003 végén csődbe viszik, hogy a részvények olyan mélypontra kerüljenek, hogy az amerikai törvények szerint a tőzsdéről ki lehessen vonni és fillérekért felvásárolhassa 3 ember (Paul Gentilozzi, Kevin Kalkhoven, Gerald Forsythe) akik csapatfőnökök is egyben. Miután felvásárolták a részvényeket a C.A.R.T. mint cég csődbe ment, ők hárman létrehozzák egy újat melynek a neve O.W.R.S. (Open Wheel Racing Series) a széria neve pedig Champ Car World Series lett.
2008
2008-ban bejelentik (több hetes tárgyalások után) hogy a Champ Car World Series beolvad az IndyCarba – ezzel a szurkolók, szponzorok és versenyzők régi óhaja vált valóra, újra egy nyíltkerekes bajnokság van az USA-ban.
Az IndyCar főszponzora 2006-ban a Simmons-Abramson Marketing lett. A 2008-as és 2009-es szezonban a DIRECTV az IndyCar legfőbb támogatója. 2010-től kezdve az IZOD az IndyCar Series névadó szponzora. A sorozat neve is megváltozott: IZOD IndyCar Series
2011
2011. október 16-a, a bajnokság zárófutama az autósport egyik fekete napja lett, mely alapjaiban változtatta meg a biztonságról való vélekedést az IndyCarban. Az IZOD IndyCar World Championship 12. körében a Las Vegas Motor Speedwayen 15 versenyzőt érintő baleset történt. Ennek következtében elhunyt a 2-szeres Indianapolis 500 győztes, 2005-ös IndyCar világbajnok Dan Wheldon.
2012
Az előző évi haláleset miatt a Dallara új, biztonságosabb kasztnikat tervezett (ezek Dan Wheldon után a DW12 nevet kapták), melyek meggátolják, hogy kerék a kerékkel ütközzön, és az autók a levegőbe emelkedjenek. Az autók ettől az évtől 2.2 literes, V6-os turbófeltöltésű, 700 lóerős motorokkal rendelkeznek, a fordulatszám 12000-re lett korlátozva.
A Chevrolet visszatért a szériába, így ismét két motorgyártó autói versenyeznek egymással. Az utcai pályák kiemelkedő népszerűségnek örvendenek Amerikában, így az ovál versenyek száma 5-re csökkent.
2014
2014. március 14-én érkezett a bejelentés, hogy a sorozat névadó szponzora mostantól a Verizon Wireless.
A szezon ugyan 18 futamból állt, de március 30-án kezdődött St. Petersburgben, és már augusztus 30-án véget is ért a kaliforniai Fontanában, és mindössze két versenyt rendeztek az Államokon kívül, egy dupla forduló keretében (ahogy egyébként Detroit és Houston esetében is), Torontóban. A mezőnybe 14 év után visszatért a korábbi bajnok, a Formula 1-et is megjárt Juan Pablo Montoya.
2015
A nemzetközi álmok idén sem teljesültek, Brazília szezonnyitóként szerepelt az előzetes naptárban, de az Autódromo Internacional Nelson Piquet felújítási munkálatai nem fejeződtek be időben. Március 29. és augusztus 30. között 15 helyszínen rendeznek 16 versenyt, Detroit utcáin dupla forduló volt.
Az egységes Dallara kasztni mellett a csapatok választhattak a Honda és a Chevrolet által tervezett aero-csomagok közül is, így azt várták, hogy egy-egy autó között nagyobb lesz a különbség.
A nagy balesetekkel tarkított 99. Indy 500-on 15 év elteltével Juan Pablo Montoya diadalmaskodott a Team Penske csapatával. James Hinchcliffe, a Schmidt Peterson Motorsports versenyzője az utolsó IndyCar szabadedzésnapon csaknem végzetes balesetet szenvedett, mikor a falnak csapódás után az egyik felfüggesztés elem átszúrta a versenyző combját, és jelentős mennyiségű vért vesztett.
Pocono-ban, a szezon 15. versenyen Justin Wilson súlyos balesetet szenvedett, miután Sage Karam autójának egyik leszakadó első szárnydarabja fejen találta. Másnap végül belehalt fejsérüléseibe. Ezzel a 2011-es szezonzárón elhunyt Dan Wheldon óta ő volt az első, aki életét vesztette egy IndyCar versenyen.
A bajnokságot végül Scott Dixon nyerte meg, aki ezzel megszerezte a 4. bajnoki címét az Indy 500 győztes Montoya előtt.
Televíziós közvetítések
Az IndyCar televíziós jogait az USA-ban az ESPN, az ESPN2 és az ABC birtokolják. A 2009-es szezontól kezdve az NBC Sports Network lépett a felsorolt 3 tévécsatorna helyébe, és a következő 10 évben minden szezonban legalább 13 versenyt fog közvetíteni, az Indianapolisi 500-at 2018-ig az ABC közvetíti.
Magyarországon eleinte a Eurosport adta a versenyeket (miután a Formula–1 átkerült az RTL Klubra), majd 2013-ig a Sportklub közvetítette a futamokat. 2014-ben 3 évre a DigiSport vásárolta meg a jogokat. 2020-től az Arena4-en láthatók a sorozat küzdelmei.
Az autók felépítése Kasztni Kasztni: Dallara DW-12 Gyártó: Dallara Automobili, Italy Típus: Open Wheel, együléses nyitott cockpit Anyaga: Szénszál, kevlár Tömeg: minimum 658 kg Szélesség: 193,04 cm Magasság: 102,87 cm Tengelytávolság: 304,8 cm Gumi típusa: Firestone Firehawk Első kerék méretei: 38.1 cm átmérőjű, 25.4 cm széles Első kerék tömege: min. 6.06 kg Hátsó kerék méretei: 38.1 cm átmérőjű, 35.56 cm széles Hátsó kerék tömege: min. 6.61 kg Váltó típusa: 6 fokozatú XTRAC # 295 sebességváltó
Üzemanyag E85
Motor Gyártók: Honda HPD, Chevrolet-Ilmor Típus: 2.2 L V6 turbó Fordulatszám: max. 12.000 (fordulat limitált) Teljesítmény: 550-750 LE + 50 LE Push To Pass Befecskendezés: Direkt
Abroncs Firestone Firehawk
Pályatípusok Az IndyCarban mindig is változatos pályatípusokon versenyeztek. Jelenleg csak burkolt felületű oválpályákon, épített, utcai és reptéri pályákon rendeznek versenyeket, de korábban többféle pályatípus is megfordult a versenynaptárban.
Jelenlegi pályatípusok Burkolt felületű ovál (pl.: Indianapolis Motor Speedway) Épített pálya (pl.: Mid-Ohio Sports Car Course) Utcai pálya (pl.: Long Beach) Reptéri pálya (pl.: Edmonton)
Korábbi pályatípusok Burkolatlan felületű ovál (pl.: DuQuoin State Fairgrounds) Fával borított ovál (pl.: Altoona Speedway) Ponttól-pontig versenyek (pl.: Los Angeles-Phoenix) 1947–1955 és 1965–1969 között a legendás Pikes Peak Hillclimb hegyi verseny is része volt az IndyCar versenynaptárának.
Nemzetközi versenyek