Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília és Bolívia, délen Chile és nyugaton mintegy 2000 km hosszan a Csendes-óceán határolja.
Azon országok egyike, ahol rendkívül magas a természetes biológiai sokféleség; zoológiai és botanikai élőhelyei a csendes-óceáni régió száraz síkságaitól az Andok magas hegyvidéki területein át a trópusi Amazonas-medencéig terjednek.
Az országnak gazdag kulturális öröksége van, és óriási változatosságú természeti környezete.
Hajdan az Inka Birodalom központja volt. A Spanyol Birodalom a 16. században hódította meg a régiót, és alkirályságot hozott létre, amely a dél-amerikai területek jó részét magába foglalta, a fővárosa pedig Limában volt. Peru 1821-24-ben kikiáltotta a függetlenségét. A 20. században az ország puccsokat, társadalmi zavargásokat és belső konfliktusok időszakát élte át.
A 21. század elején a régió egyik legvirágzóbb gazdaságával rendelkezik. A politikai válság, a korrupció és az egyenlőtlenség azonban komoly kihívások. A lakosság 1%-a birtokolja az összvagyon 30%-át. 2022 végétől országos politikai tiltakozásra és zavargásra került sor Dina Boluarte elnök kormánya és a perui kongresszus ellen.
A fő beszélt nyelv a spanyol, bár a peruiak jelentős része egymás között őshonos nyelveket (ajmara, kecsua stb.) beszél.
Etimológia Feltételezések szerint Peru neve egy 16. századi indián uralkodó, Birú nevéből származhat, aki a mai Panama területén uralkodott.Porras Barrenechea, Raúl (1968): El nombre del Perú. Lima: Talleres Gráficos P.L. Villanueva. 83. o. Amikor a spanyolok meghódították Panamát és környékét, úgy vélték, hogy elérték az Újvilág legdélebbi részét. Francisco Pizarro expedíciójának azonban sikerült délebbre jutnia, de azokat a területeket is Birúként vagy Peruként kezdték emlegetni. A spanyol korona pedig az Inka Birodalmat Peru tartományaként nevezte meg.Raúl Porras Barrenechea, El nombre del Perú (1968), p. 87.
Természeti földrajza
Peru Dél-Amerika nyugati részén húzódik az Egyenlítőtől a déli szélesség 18°-áig.
Domborzata, éghajlata
Három egymástól meglehetősen jól elkülönülő tájra oszlik: Parti síkság – Costa Középső-Andok vonulatai (Sierra: Cordillera Central, Occidental, Oriental) Amazonas-medence – Selva
Parti síkság – Costa A Costa az ország területének 10,6%-át, azaz 136 300 km²-t foglal el. Egy „sivatagos” sáv, amely 3080 km hosszú és 5–170 km széles.
A hideg vizű, délről észak felé haladó Humboldt-áramlat miatt a partvidék kopár, sivatagos jellegű. Az egyhangú felszínből csak helyenként emelkednek ki homokdűnék. Délebbre a síkság keskenyedik, de változatlanul száraz marad. A szárazság mellett a Humboldt-áramlat azt is eredményezi, hogy az éghajlat itt lényegesen hűvösebb, mint földrajzi helyzetéből következően várható lenne.
Északon a Pariñas-foknál kezdődik, délen Földünk legszárazabb sivatagában, az Atacamában folytatódik tovább, s fokozatosan beleolvad az Andok nyugati, szárazabb lejtőibe. Nyugati határa a Mar de Grau, a keleti a szárazföld 800–1000 méteres magasságában húzódik.
Legszélesebb pontja a déli szélesség 6°-a mentén az északi Sechurai-sivatagban található, míg a legkeskenyebb délen Arequipa tartományban, Punta Lobosnál. Piurától Icáig és Arequipáig homokkal borított sivatagos szakaszok foglalják el: Sechurai-sivatag: Piurától Chiclayóig északon, Pisco- és Ica-sivatag délen.
Paracastól a chilei határig a Cordillera de la Costa parti hegylánca húzódik.
A nyugati tengerparti síkságot (costa) a keleti Amazonas-medence alföldjétől (selva) az Andok hegyvonulata (sierra) választja el.
Középső-Andok vonulata
A Középső-Andok Földünk leghosszabb összefüggő lánchegységének törzse, s egyben Peru legmagasabb pontjának, a 6768 m-es Huascaránnak az otthona. 250px|bélyegkép|Az Altiplano Az Andok három vonulata a Nyugati-, a Középső- és a Keleti-Kordillerák érkezik Ecuador felől, ám Chile és Bolívia felé már csak a két ágban fut tovább. Ahol a Középső-Kordilleráknak vége szakad, ott kezdődik az Altiplano 4000 m magasan elterülő fennsíkja, valamint itt, a bolíviai határon, 3821 m magasan található a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, a Titicaca-tó.
A hőmérséklet itt hűvösebb, átlaga 9 és 18 °C közötti. Az októbertől áprilisig tartó téli időszak csapadékos, a nyár száraz.
Amazonas-medence
Az ország keleti fele az Amazonas-medencéhez tartozó, kelet felé lealacsonyodó dombsági, majd trópusi őserdővel fedett alföldi terület. Az országnak több mint a felét elfoglalja, de a területet csupán a peruiak kis töredéke lakja.
Itt trópusi időjárás uralkodik, nem ritkán 40 °C-ot is meghaladó hőmérséklettel és magas páratartalommal.
Vízrajza Az ország három vízgyűjtő területen fekszik: a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és a Titicaca-tó vízgyűjtőjén. A Csendes-óceánba rövid, nagy esésű időszakos folyók ömlenek. A Titicaca-tóba ömlő folyók szintén rövidek, de bővizűek. Az Atlanti-óceánba az Amazonas és mellékfolyói: Ucayali, Marañón, Napo, Putumayo, Yavarí, Huallaga, Urubamba, Mantaro szállítják a vizet. Ezek a folyók nagyon bővizűek, a sierra elhagyása után esésük csekély.
Élővilága, természetvédelme Jellegzetes élővilága A Csendes-óceán állatvilága: rákfélék, kék bálna, delfin, legyezőkagyló, fejlábúak (polipok, tintahalak). A Parti síkság – Costa növényvilága: szárazságtűrő fák és cserjék, kaktuszfélék.
A Parti síkság – Costa állatvilága: gyíkfélék, ragadozó madarak (a gyíkokkal táplálkoznak), pingvinfélék
Az Andok növényvilága: kaktuszfélék, cserjék, kis termetű fák, fűfélék
Az Andok állatvilága: puma, róka, szarvas, pápaszemes medve, láma, alpaka, guanakó, vikunya, csincsilla, vad tengerimalac, andoki kondor, bóbitás karakara, dél-amerikai fogoly, kolibri (120 faj)
Az őserdő növényvilága: gumifa, fojtófüge, orchidea, páfrány, bromélia
Az őserdő állatvilága: rovarok, jaguár, pekari, papagáj, tukán, gém, kócsag, szultántyúk, majmok, vízidisznó, tengeri tehén, fekete és pápaszemes kajmán, kígyók, szárazföldi teknősök, vaddisznó, tapír, piranha
Bolívián kívül Peru az egyetlen olyan ország, ahol a kokalevél (a Coca-Cola alapanyaga) termesztését nem tiltják.
Nemzeti parkjai A 21. század elején az ország területének közel 2,3 %-a nemzeti park. Cutervo Nemzeti Park fő témája egy hatalmas barlang és annak élővilága. Tingo Maria Nemzeti Park hegyvidék, ritka állatok, madarak és halak a patakokban. Manu Nemzeti Park világörökség és bioszféra-rezervátum, különösen az itt élő fák érdekesek. Huascaran Nemzeti Park természeti világörökség, bioszféra-rezervátum, e tájon vannak a világ legmagasabb trópusi hegyei. Amotape Nemzeti Park aránylag kicsi területén négy különböző ökoszisztéma található. Río Abiseo Nemzeti Park magas hegyek lábánál trópusi erdő. Yanachaga-Chemillen Nemzeti Park élővilága mellett az itt található régészeti lelőhelyek is fontosak. Bahuaja-Sonene Nemzeti Park határos Bolívia Madidi Nemzeti Parkjával. Trópusi folyók élővilága. Alto Purus Nemzeti Park az ember és természet harmonikus együttélését, egyes indián csoportok védelmét kívánja biztosítani.
Természeti világörökség
Machu Picchu inka város egyszerre kulturális és természeti világörökség Huascarán Nemzeti Park Manu Nemzeti Park Ríó Abiseo Nemzeti Park egyszerre kulturális és természeti világörökség
Történelme
Az ország történelmét hagyományosan a következőképpen osztották fel: A spanyolok előtti korszak: Ez a perui történelem leghosszabb időszaka, amely az első ember Kr. e. 11 000 körüli megérkezésétől az 1532-es spanyol hódításig tart. Inka korszak Spanyol hódítás: A spanyolok általi felfedezésével kezdődik, és az azt követő hódítási folyamat 1532-től 1572-ig tart. Perui Alkirályság: az alkirályi kormányzat 1542-es megalakulásával kezdődik és 1824-ben ért véget, a királyi hadsereg Ayacuchónál elszenvedett vereségével. Függetlenség: a 19. század elején a Tacna-lázadással kezdődött folyamat. A Spanyolországtól való függetlenségért folytatott küzdelem időszaka és 1824-ig tartott. Köztársasági korszak: 1821-ben kezdődött a Perui Köztársaság megalapításával, párhuzamosan a függetlenségi küzdelemmel. A korszak a mai napig tart.
Az Inka Birodalom volt az utolsó indián állam, amely a 15. századra Dél-Amerika nyugati részének nagy részét uralta. A 16. században a spanyolok meghódították Perut, majd a területet a Spanyol Birodalom alkirályságává alakították, amely gazdasága az ezüst és az arany kiaknázására szerveződött. 1821-ben a terület kikiáltotta a függetlenségét, majd az ayacuchói döntő csatát követően 1824-ben el is nyerte azt.
Az 1990-es években egy neoliberális gazdasági modellt vezettek be, amelynek alapjai ma is működnek. Az elfogadott gazdaságpolitikának köszönhetően a 21. század elején az ország jelentős gazdasági növekedést és szegénységcsökkenést mutatott fel, de a 2010-es évek feltárta a régóta fennálló társadalmi-politikai sebezhetőségeket, amelyeket súlyosbított a Kongresszus és a COVID-19 világjárvány által kiváltott politikai válság és ez a 2022-ben kezdődő nyugtalanságok időszakát idézte elő.
Politika és közigazgatás bélyeg|A parlament épülete bélyeg|Az elnöki palota, Lima Az ország politikája félelnöki rendszerű, képviseleti demokratikus köztársaság keretében zajlik. Peru elnöke az államfő és a kormányfő is, egy többpártrendszer mellett.
A végrehajtó hatalmat az elnök és a kormány gyakorolja. A törvényhozó hatalom mind a kormánynál, mind a Kongresszusnál van. Az igazságszolgáltatás elvileg független a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól.
Az Economist Intelligence Unit 2022-ben Perut „hibrid rezsimnek” minősítette.
Elnökök Peru elnökeinek listája
Az elmúlt három évtizedben kivételesen sok perui elnököt meneszettek vagy börtönöztek be korrupciós vádakkal az elmúlt három évtizedben. Alberto Fujimorit 25 éves börtönre ítélték. Alan García volt elnök (1985-1990 és 2006-2011) 2019 áprilisában öngyilkos lett, amikor a perui rendőrség megérkezett, hogy letartóztassa. Alejandro Toledo volt elnököt azzal vádolták, hogy a hivatali ideje alatt (2001-2006) kenőpénzt fogadott el a brazil Odebrecht építőipari cégtől. Ollanta Humala volt elnök (2011-2016) ellen szintén folyik vizsgálat, mert állítólag szintén kenőpénzt fogadott el. Humala utódja, Pedro Pablo Kuczynski (2016-2018) házi őrizetbe került. Martín Vizcarra volt elnököt (2018-2020) a Kongresszus menesztette, miután médiaértesülések szerint évekkel korábban kenőpénzt fogadott el, amikor regionális kormányzó volt.
Politikai pártok A 2020-as évek elejének jelentősebb politikai pártjai: Szabad Peru - szélsőbaloldali Népi Erő - jobboldali Népi Megújulás (Renovación Popular) - jobboldali Hajrá ország! (Avanza País – Partido de Integración Social)
A 2021-es választáson Pedro Castillo került ki győztesen s lett az ország elnöke, aki a Szabad Peru jelöltje volt.
Közigazgatási rendszer Peru területe 25 régióra oszlik, ebből 24 megye (departamento) és egy úgynevezett alkotmányos tartomány (Callao). Ezeket tartományokra (provincia) osztják, amelyek körzetekből állnak. Összesen 196 tartomány és 1874 körzet van Peruban. bélyeg|500px|Peru régiói és tartományai
Régió Székhelye Amazonas megye Chachapoyas Ancash megye Huaraz Apurímac megye Abancay Arequipa megye Arequipa Ayacucho megye Ayacucho Cajamarca megye Cajamarca Callao tartomány El Callao Cusco megye Cuzco Huancavelica megye Huancavelica Huánuco megye Huánuco Ica megye Ica Junín megye Huancayo La Libertad megye Trujillo Lambayeque megye Chiclayo Lima megye Huacho Loreto megye Iquitos Madre de Dios megye Puerto Maldonado Moquegua megye Moquegua Pasco megye Cerro de Pasco Piura megye Piura Puno megye Puno San Martín megye Moyobamba Tacna megye Tacna Tumbes megye Tumbes Ucayali megye Pucallpa
Védelmi rendszer
Népesség
bélyeg|Népsűrűség régiónként
Általános adatok A lakosság több mint fele a part menti sávban él, kb. harmada a hegyekben és az ország több mint a felét elfoglaló amazóniai részen a lakosság alig több mint 12%-a lakik.