Johann Lucas Kracker, magyarosan Kracker János LukácsÍgy szerepel Garas Klára monográfiájában. (Bécs, 1719. március 3. – Eger, 1779. december 1.) Ausztriában, Cseh-Morvaországban és Magyarországon működő, cseh családból származó, a késő barokk festőművészet képviselője.
Életpályája Bécsben élő, cseh származású szobrászcsaládban született. 1733–1744 (1738–1749Antalóczi Lajos, 2001: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793–1996). Főegyházmegyei Könyvtár, Eger kiadványa. 53 o., 12. o.) között a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, és Anton Herzog freskófestő segédje volt.
Legkorábbi festményei Grazban (1742-ből) és Szlovéniában (1744–45-ből) találhatók.
Az 1740-es évek végén Morvaországba települt, ahol Joseph Thadeus Rotter brünni festőnek segédkezett, de 1749-ben már önállóan dolgozott Znojmóban. A város premontrei kolostorának (németül Klosterbruck kolostor, csehül Loucký kolostor) segítségével a helyiek mellett magyarországi megrendelésekhez is hozzájutott. Az ötvenes években készítette el a jászói premontrei prépostság és a varannói pálos templom és kolostor freskóit, valamint a sasvári pálos templom Remete Szent Pál- és Nepomuki Szent János-mellékoltárképét.
1760-ban Prágába hívták, és 1760–61-ben ott alkotta a fő művének tartott Szent Miklós csodái és megdicsőülése című mennyezetfreskót a jezsuiták Szent Miklós-templomában.
1762-ben Sauberer prépost hívására ismét Jászón dolgozott: a templom mennyezetét és oltárképeit, valamint a kolostor oromzatának freskóit festette meg.
1764. szeptember 15-én levélben ajánlotta fel szolgálatait gróf Eszterházy Károly egri püspöknek, aki az ajánlatot elfogadta. Kracker egri freskói közül több elpusztult. 1778-ban készítette el az egri líceum könyvtártermében a tridenti zsinatot ábrázoló freskót, amelyen 150 életnagyságú alak szerepel, közülük 132-en a zsinat résztvevői.
Eszterházy vele akarta megfestetni a Líceum dísztermének freskóit is, de erre a művész betegsége, majd halála miatt már nem kerülhetett sor.
Különböző szenteket ábrázoló vászonfestményei Jászó, Eger, Mezőtárkány, Tiszapüspöki, Feldebrő, Egerszalók, Besztercebánya és Kápolna római katolikus templomaiban vannak.
Emlékezete Síremléke Egerben, a Hatvani temető IV/13/30 parcellájában áll (nem messze a kápolnától, attól északra. Bezegh György apátkanonok állíttatta a festő tiszteletére. Hasáb alakú talapzatába márványtáblát építettek. Fölötte keretelt medalionban virágfüzérrel átkötött paletta ecsetekkel utal a festőművészre. A szobor térdre ereszkedő nőalakja jobbjával stilizált sziklára állított keresztet ölel át, bal kezével pedig egy horgonyra támaszkodik.Magyarország műemlékjegyzéke, Heves megye
Jegyzetek
Források Foltínyi János: Adalékok a magyar képzőművészek sorozatához. Századok, 1874 Jávor Anna: Johann Lucas Kracker. Egy késő-barokk festő Közép-Európában. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2004 Garas Klára: Kracker János Lukács, 1717–1779. Adalék a magyarországi barokk festészet történetéhez = Johann Lucas Kracker, 1717–1779 : Beitrag zur Geschichte der Barockmalerei in Ungarn. 1941 Eger művészetéről: tanulmányok és jegyzetek a hazai barokk történetéhez. 1937 Garas Klára: Magyarországi barokk festészet. Budapest, 1955 Antalóczi Lajos, 2001: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793–1996). Főegyházmegyei Könyvtár, Eger kiadványa. 53 o., 12–13. o. Magyar nagylexikon 11. kötet, 526. o. Magyarország műemlékjegyzéke, Heves megye
Kategória:Osztrák festők Kategória:Bécsiek Kategória:Egriek Kategória:1719-ben született személyek Kategória:1779-ben elhunyt személyek