Mátrai Sándor sz. Magna Sándor (Nagyszénás, 1932. november 20. – Budapest, 2002. május 29.) atléta, rövidtávfutó, labdarúgó.
1952-ben az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett. Az FTC-ben középhátvédként, a válogatottban jobbhátvédként játszott. Orosházán a stadiont róla nevezték el Mátrai Sándor Stadionnak, valamint szobor őrzi ugyanitt emlékét.
Pályafutása Atlétika Nagyszénáson kezdett atletizálni. 1949 és 1952 között Orosházán sportolt. A rövidtávfutás mellett távolugrás és magasugrás tartozott a számai közé.Az Orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumba járt ebben az időben. Nevelő tanára Glózik Pál/ "papírfülűek"/ volt. Szerepelt is az 1952-es helsinki olimpián, a 4×100-as váltó tartalékaként. Ezután egy évet a Ferencvárosban (Bp. Kinizsi) szerepelt és itt váltott a labdarúgásra
Ferencváros Először gyorsasága révén középcsatárt játszott, majd hamar megtalálta helyét a védelemben. Az ő neve fémjelezte az úgynevezett Mátrai-féle "becsúszó szerelés" perfekt alkalmazását a labdarúgásban, ami abban az időben fogalom volt. Azóta sem látni ezt oly formában, mint ahogyan ezt ő tudta. Rendkívüli gyorsasága réven az egyedül a kapura törő csatárt utolérve, hátulról az egyik lába előretolásával, "halálos" biztonsággal rúgta el a labdát a csatár elől anélkül, hogy az ellenfél lábát érintette volna.
1953 és 1968 között összesen 554 mérkőzésen szerepelt a Fradiban (356 bajnoki, 173 nemzetközi és 25 hazai díjmérkőzés). Góljainak száma: 50 (32 bajnoki, 18 egyéb). Háromszoros magyar bajnok és egyszeres MNK győztes.
1965-ben ő volt az év játékosa, és csapatkapitányként ő emelhette magasba a VVK-serleget. Tagja az 1962-1963-as VVK elődöntős és 1967-1968 döntős csapatnak.
1968-1969-ben az Egyetértés csapatában fejezte be az aktív sportot. Fenyvesi Mátéval együtt búcsúzott a Fraditól 1969 augusztusában az FC Vienna ellen. Budapesten a Népstadionban 2:0, Bécsben 3:1 volt az eredmény.
Válogatott 1956 és 1967 között összesen 81 alkalommal játszott a válogatottban. Háromszor szerepelt világbajnokságon (1958, 1962, 1966). 1962-ben ötödik, 1966-ban hatodik helyezést ért el a csapattal. 1964-ben a spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmes lett.
Emlékezete bélyegkép|250px|jobbra|Emléktáblája a nagyszénási iskola falán bélyegkép|250px|jobbra|Újbudai emléktáblája Nagyszénáson emléktáblát avattak tiszteletére. Orosházán névét őrzi a Mátrai Sándor Stadion, illetve ugyanitt mellszobrot állítottak emlékére. Újbudai volt lakóházának falán emléktábla őrzi emléket.
Sikerei, díjai
Magyar bajnok: 1962–1963, 1964, 1967. MNK győztes: 1958 VVK győztes: 1964–1965, 2. 1967–1968, 3/4: 1962–1963. Világbajnoki 5. (1962, Chile), 6. (1966, Anglia). Európa-bajnoki 3. (1964, Spanyolország) Az év labdarúgója (1965) az FTC örökös bajnoka (1974) az MLSZ centenárium emlékérme (2001)
Statisztika Klubcsapatban
Mérkőzései a válogatottban
Források
Elhunyt Mátrai Sándor
További információk Lelkes Péter: A nevető ötödik. Mátrai Sándor élete; Sportpropaganda Vállalat, Bp., 1987
Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2002-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar labdarúgók Kategória:Labdarúgóhátvédek Kategória:A Ferencváros labdarúgói Kategória:Az év magyar labdarúgói Kategória:A VM Egyetértés labdarúgói Kategória:Az 1958-as világbajnokság labdarúgói Kategória:Az 1962-es világbajnokság labdarúgói Kategória:Az 1964-es Európa-bajnokság labdarúgói Kategória:Az 1966-os világbajnokság labdarúgói Kategória:Nagyszénásiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar bajnok labdarúgók Kategória:Az Óbudai temetőben eltemetett személyek