A Vágtázó Halottkémek 1975-ben alakult, a zenéjét életközpontú kozmológia alapján értelmező magyar együttes. A zenei kategóriákat áttörő stílusukat leginkább a „sámán punk”, etnopunk vagy az együttes által használt „mágikus népzene” kifejezéssel írható le. A Grandpierre Atilla által vezetett VHK a punk mozgalomnál előbb indult, attól függetlenül, indulása időben egybeesett a progresszív rock német hullámával, a népzenei, világzenei és mitikus hatásokat szívesen magába fogadó krautrockkal, amelynek meghatározó formációi (Amon Düül II, Popol Vuh, Ash Ra Tempel) a VHK-ra is bevallottan hatást gyakoroltak.Archie Patterson:Atilla Grandpierre interview. (Az Eurock nemzetközi netes zenei magazin interjúja Grandpierre Attila zenekarvezetővel, angol nyelven). Hozzáférés: 2022-08-24.
Zenéjük a Világegyetem örök alkotóerejéből, az ősi népzene elemi erejű ősforrásából született. Rendkívüli energiájuk és a népzenei indíttatás miatt gyakran etno-punk zenekarnak tekintik őket. Nevük angolul Galloping Coroners, németül Rasende Leichenbeschauer.
Története A VHK 1975-ben alakult meg,https://adt.arcanum.com/hu/view/Volt_1992/?pg=273&layout=s (2011), 15. old.; (2011), 18. old.;Egyes forrásokban szereplő állítások szerint az alapítás éve 1976 volt. amikor Grandpierre Atilla elfogadta a baráti köréhez tartozó Ipacs László és Czakó Sándor által alapított, frissen országos rockzenei hadseregbajnokságot nyert Denszesz zenekar meghívását. Ipacs harmadikos gimnazistaként ismerte meg Grandpierre-t, aki fizikából korrepetálta. Miután összebarátkoztak bemutatta Czakónak. (2011), 19–20. old.;[Seszták Ágnes: Hová vágtáznak a Halottkémek? Mozgó Világ interjú Grandpierre Attilával – grandpierre.hu] Első koncertjüket 1976 őszén adták az I. István Gimnáziumban. Kezdettől fogva ösztönös zenét játszottak, teljesen szokatlan, ősi zeneértelmezésben. A zenekar tagjai elektromos gitárokkal is át tudták adni rendkívüli élményeiket egy bennük égő világról.
1986-ig be voltak tiltva, mégis gyakran léptek fel, mert olyan rendkívüliek voltak, hogy sok szervező vállalta a fellépésükkel járó kockázatot. A legtöbben minden előzetes várakozástól eltérő, hihetetlen eseményként élik át az együttes fellépéseit. Ezt leginkább azok érzik így, akik életükben először vettek részt a Halottkémek koncertjén. thumb|balra|300px|Koncertfelvétel 1987-ből: Soós Lajos (Szónusz), Grandpierre Atilla, Balatoni Endre (Boli) A zenekar „a jövő mágikus népzenéjét” játszotta, amit jobb híján gyakran olyan új kategória megalkotásával írtak le, mint a sámán-punk, vagy olyan szokásos skatulyával, mint a pszichedelikus hardcore.
Az együttes tagjai a különböző változásokkal együtt: a MANCS „az év legjobb koncertzenekara” szavazásán a VHK rendre az első három hely egyikén szerepel.Magyar Narancs, 1995. február 16, 25. oldal Németországban a VHK egyike volt a legismertebb kultikus zenekaroknak. Olyan klasszikusokat alkottak, mint a „Hunok csatája”, „Aláírhatatlan történelem”, vagy a „Pótolhatatlan halhatatlanság”. Lemezeik San Francisco-tól Tallinnig szerepeltek a rádiók játszólistáin, itthon a MAHASZ listák élvonalaiban tűntek fel. Sokak szerint a VHK „minden idők legjobb sámán-punk bandája”.
Az együttes 2001 januárjában megszűnt. Grandpierre Attila 2005-ben megalapította a Vágtázó Csodaszarvas zenekart. 2009. április 25-én a Vágtázó Életerő formáció „VHK idéző” címmel koncertet adott a VHK tiszteletére, a fellépés anyaga lemezen is megjelent. A Vágtázó Életerő zenekar tagjai: Grandpierre Attila (VHK, VCSSZ), Németh László Fritz (VHK, Yava), Mestyán Ádám (VHK, Yava), Molnár Lujó (VHK, Világfa), Király Zoltán (Akela), Köles Vazul.
Az együttes (immár ismét VHK név alatt) 2012-ben új lemezt adott ki Veled haraptat csillagot címmel. Barcsik Géza szerint a lemez nagyon friss és erős, a VHK korai, sokak számára legfontosabb időszakát idézi.VHK a Fekete Zajon – Interjú Grandpierre Atillával 2016-ban megjelent A lélek mélyén című EP, majd 2019-ben az Életzuhatag című nagylemez. A VHK továbbra is folyamatosan koncertezik.
Tagjai thumb|jobbra|300px|1995-ös felállás: Ipacs László, Sidoó Attila (Kisfidó), Grandpierre Atilla, Soós Lajos (Szónusz), Németh László (Fritz), Balatoni Endre (Boli) ének: Grandpierre Atilla (1975–) (2011), 16. old.; dobok: Ipacs László (1975–2001), Szabó Kristóf (2008–2010), Király Zoltán (2010–) üstdobok: Árvai Viktor (1983–1986), Balatoni Boli Endre (1986–2012; elhunyt 2012. február 26-án, Szumátra szigetén),Helyi Téma, Budapest I. kerület, 2012. március 6., 4. oldal. Köles Vazul (2012–) gitár: Czakó Sándor (1975–1990), Balázsfalvi Gábor (1990), Sidoó Béla (1988–1989), Sidoó Attila (1990–1995), Molnár Lajos Lujó (1996–2017), Földi Tamás (2016–), Szűcs Antal Mór (2017–) szólógitár: Molnár György (1975–1980), Németh László Fritz (1982–2016; elhunyt 2016. július 21-én) basszusgitár: Simon Miklós (1975), Pócs Tamás Tompox (1978–1981), Soós Lajos Szónusz (1980–1995, 2009–), Mestyán Ádám (1996–2015), Tóth Csenge (2015–2018), Sánta Kristóf (2018 –)
Diszkográfia A Halál móresre tanítása – 1988, Sonic Boom (Németország), Ring (Magyarország) A világösztön kiugrasztása – 1990, Sonic Boom A halál móresre tanítása / A világösztön kiugrasztása – 1991, Alternative Tentacles (CD, USA) A világösztön kiugrasztása (Jumping Out The World-Instinct)A lemezborítón a "Jumping Out The World-Instinct", a betétlapon "Jump Out The World Instinct" szerepel, míg a dalcím fordítása "Spinning In The World-Instinct". – 1991, Alternative Tentacles (LP, Anglia) A semmi kapuin dörömbölve (Hammering On The Gates Of Nothingness) – 1992, Sonic Boom, Alternative Tentacles (LP, Anglia) Óriás tér – élő, 1994, Rockland (Magyarország) Az Éden visszahódítása I. – 1997, VHK Az Éden visszahódítása II. – 1998, VHK Naptánc – 1999, VHK, Magyarország/Neurot Recordings, USA Veled haraptat csillagot – 2012, VHKA lemez megjelenéséről. A lélek mélyén – EP, 2017, VHK Életzuhatag – 2019, VHK Végtelenből Kilőtt Nyilak – 2023, VHKhttps://kultura.hu/grandpierre-attila-interju-vagtazo-csodaszarvas/ Fellázad a Semmibe Vett Öröklét... – 2025, VHKhttps://grundrecords.hu/hireink/vhk-fellazad-a-semmibe-vett-oroklet-bloghttps://zenehaza.hu/esemeny/vagtazo-halottkemek-lemezbemutato
Fellépések, koncertek 1976-ban az I. István gimnáziumban léptek fel egy rockfesztiválon. Rendkívüli hatása miatt a koncert 20. percében a szervezők leállították. 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Ezres Klubjában léptek fel. A koncertre az egész országból jött össze a legkülönlegesebb öltözékű és viselkedésű hallgatóság. A VHK rendkívüli előadásáról Szőnyei Tamás, a később ismertté vált zenekritikus az egyetemi lapban azt írta: a Vágtázó Halottkémeknek be kellene futniuk.http://www.artpool.hu/muzik/magvhk.html 1980-ban a Beatrice meghívja őket a Bizottság társaságában az E-klubba (1980. november 8.). 1980-tól rendszeresen fellépnek a Közgazdasági Egyetem Közgáz Kísérleti Stúdiójában, egyetemi klubokban, művelődési házakban. 1981-ben felléptek a MAFILM K-csillag szekciójának Bódy Gábor által szervezett Smink-fesztiválján. A VHK az URH, a Bizottság, a Kontroll Csoport és a Neurotic zenekarok előtt nyerte el az első díjat. A koncert felvételét többször sugározzák a nyugatnémet televízióban, ahol nagy feltűnést kelt. 1982-ben az IKARUSZ Művelődési Központban készülnek el Bódy Gábor „Kutya éji dala” c. filmjének koncertfelvételei. 1983-ban fellépnek az Egyetemi Színpadon. A Bercsényi Klubban meghirdetett koncertjüket a rendőrség kezdés előtt egy órával tiltja be. 1984-ben az Ifjúsági Magazinban megjelent felmérés szerint minden második budapesti középiskolás kedvenc zenekara a VHK. 1984-ben a Ganz MÁVAG Művelődési Házban adtak koncertet, augusztusban felléptek a punk zenekarok koncertjén a Budai Ifjúsági Parkban.http://www.artpool.hu/kontextus/kronologia/1984.html Ebben az évben adták első nyugati koncertjeiket is Nyugat-Berlinben és Koppenhágában,http://www.artpool.hu/muzik/magnemze.html és ezután gyakran koncerteztek külföldön. Ugyanekkor a BM III/III-as ügyosztály összefoglaló jelentést készített tevékenységükről, majd az akkori belügyminiszter-helyettes utasítást adott az együttes működésének korlátozására, fellépéseinek akadályozására. 1985. szeptember 24-én fellépnek a Petőfi Csarnokban. 1985-ben Hoppál Mihály „Sámán-utak” c. tanfolyamán adnak koncertet. A koncertfelvételt az Institute for Shamanic Studies (ISS) amerikai igazgatója, Michael Harner kérésére kiadják kazettán az ISS tagjai részére. 1986-ban a VHK Rituális Színházával lépnek fel a Petőfi Csarnokban (szeptember 19) és Hamburgban (december 12). 1987-ben az amszterdami Magyar Kulturális Hónap keretében a Melkweg-ben adnak koncertet. A VHK kiutazását a hatóságok eleinte nem akarták engedélyezni. Végül Beatrix holland királynő személyes kérésére tudott a VHK kiutazni.Pop-Expressz, 1989/2. VHK. A királynő hívta őket. Ettől kezdve rendszeresen szerepelnek Nyugat-Európában a magyar kultúra hivatalos képviselőiként. 1988-tól kezdve többször játszottak a Fekete Lyukban. Első nagylemezeiket Hollandiában és Németországban vették fel. Ezekre felfigyelt a legendás amerikai punk-hős, Jello Biafra, a Dead Kennedys énekese, és a Nyugat-Európában kiadott lemezeket Amerikában az Alternative Tentacles is megjelentette. A zenekar Németországban meghatározó, kultikus zenekarrá vált. 1989-ben a VHK angliai turnén vesz részt a Henry Rollins Band vendégeként. 1990-ben a VHK New Yorkban lép fel a „New Music Seminar”-on. A VHK zenéje alapvető, elementáris, telített megszállott, felvillanyozó szenvedéllyel.New York Times, 1990. február 28. 1991-ben a zenekar holland, német, francia turnén vesz részt. 1992, finn turné. 1992, Köln, Pop-Komm. A VHK aratja a legnagyobb sikert (augusztus 22). 1992 a VHK Rituális Színházával lép fel Wangenben a Sporthalle-ban a „Nice Noise Festival” fővendégeként 1993. augusztus 25-én a Diáksziget-fesztiválon 18 órától 30 perces műsort engedélyeznek a VHK-nak. A több tízezer fős rajongótábor a VHK koncertjének rövidségétől felháborodva a koncert után 90 percen keresztül minden lehető módon követeli vissza a színpadra kedvenc zenekarát. A szervezők megijednek, fűt-fát ígérnek. Ettől kezdve a VHK nagyszínpadi, fő műsoridős helye kétségtelenné válik. 1995-ben a VHK nyitja meg a felújított Műcsarnokot. 1996-ban a VHK a berlini Akademie die Künste színpadán ad nagy sikerű koncertet. 1995–2001-ig a VHK rendszeresen turnézik Európában és itthon, majd 2001-ben megszűnik. 2009-ben Grandpierre Attila vezetésével a Vágtázó Életerő formáció ad koncertet VHK idéző címen, a műsor anyaga lemezen is megjelenik. 2015-ben a Barba Negra Trackben 40 éves jubileumi koncertre kerül sor. A VHK a mai napig aktívan koncertezik Magyarországon és Európában.
Egyéb események 2019 novemberében az M2 Petőfi TV Akusztik című műsorában szerepeltek. Az előadók a következőkből állt össze: Grandpierre Atilla, Földi Tomy, Szűcs Antal Mór, Soós Lajos Szónusz, Sánta Kristóf, Király Zoltán, Köles Vazul továbbá F. Irtl Melinda, Makó Dávid és Sápi Viktor. A műsort Gyöngyösi Szabolcs rendezte.https://www.youtube.com/watch?v=K_qblZxKcvM
Filmek az együttesről A Filmmúzeum 2006-ban induló ötven részes sorozatának, a Gellért Gábor szerkesztésű Privát rocktörténetnek negyvenhetedik része szól az együttesről.
2012. május 31-én került bemutatásra az Akik móresre tanították a halált című zenés dokumentumfilm.A filmről a mozinéző.hu-n Rendezője az elsőfilmes Nagy Júlia. Riporterként feltűnik Dudich Ákos, a Pótolhatatlan Halhatatlanság könyv szerzője. Az együttes tagjai közül pedig Grandpierre Attila, Soós Lajos „Szónusz”, Mestyán Ádám, Balatoni Endre „Boli”, Németh László „Fritz”, Molnár Lajos „Lujó”.A film adatlapja a port.hu-n
Kritikák 250px|thumb|jobbra|A Pótolhatatlan halhatatlanság! című könyv dolgozta fel az együttes történetét