Ez a szócikk a kötőjelnek a magyar helyesírásban való szerepét ismerteti.

A kötőjel a magyar helyesírásban szavak, szórészek összetartozásának jelölésére szolgál; rendszerint az egybeírás alternatívájaként szolgál bizonyos speciális esetekben. Kötőjel használatos a szótagolásnál és a sor végi elválasztásnál is.

Megjegyzés: az alábbi eseteknek egy eltérő szempontú felsorolását az és . pontja közli. – A zárójeles számok a szabálypontokat jelölik.

Kötőjel alárendelő összetételekben Az alárendelő összetételeket általában egybeírjuk, ha nem jelölik a kapcsolat viszonyát, ha jelentésváltozás történt, vagy olykor a hagyomány miatt (l. ). Kötőjelet használunk azonban az alábbi esetekben: A szótagszámlálás szabálya esetén: Ha 2-nél több tagú és 6-nál több szótagú (, ). Megj.: a ragok és jelek nem számítanak szóelemnek; a képzők – a szabályzat 12. kiadása alapján már az -i melléknévképző kivételével –, az egynél több szótagos igekötők és az önálló idegen előtagok viszont igen. békeszerződés-tervezet: 2-nél több elemű és 6-nál több szótagú, ezért kötőjellel írjuk DE: nitrogénasszimiláció: hosszú szó, de csak 2 elemű, ezért egybeírandó DE: ivóvízellátás: sok tagú, de csak 6 szótag, ezért egybeírandó Ha egyik tagja egy (máskülönben különírt) szókapcsolat (). Megj.: a különírt tagok ilyenkor egybevonódnak hidegvíz-csap, hajlítottbútor-gyár: kötőjellel írandó, mialatt tagjaik alkalmilag összevonódnak DE: hideg víz, hajlított bútor: ezek különírandóak Ha az utótaghoz két, egymásnak mellérendelt előtag kapcsolódik (). Megj.: a kettős előtag ilyenkor különválik a közös utótagtól ajak-fog hang, szövő-fonó ipar, kutya-macska barátság Ha egymás után következő, összetett szavak esetén a közös elő- vagy utótag egy másik szónál van kitéve (, ) cipő- és ruhavásár, bükk-, mogyoró- és nyírfafélék Ha tulajdonnév áll benne (nem minőségjelzőként), azaz ha az összetétel utótagja közvetlenül hozzá kapcsolódik (, , , ) József Attila-díj, Mátyás-templomi, Windows-adatbázis, Raiffeisen-kölcsön DE: Mátyás király, Kovács család, Windows rendszer, Raiffeisen bank; valamint Kászim pasa bástya (a magyarázó szerepű jelzői utótag miatt, l. , , illetve ) Ha a tagok határán három azonos betű kerülne egymás mellé (, , , , ). Megj.: a kettősbetűk és a dzs is egy betűnek számít, tehát sz+sz-re nem vonatkozik a szabály, ssz+sz-re igen. sakk-kör, balett-táncos, ott-tartózkodás, össz-szövetségi DE: tollal, szebből (ragos, jeles szavakra nem vonatkozik a szabály) Ha valamely tagjuk rövidítés () mm-beosztás, fszla.-kivonat Ha valamely tagjuk betűszó vagy tulajdonnévi szóösszevonás () MTI-hír, OTP-kölcsön, AIDS-kutatás, tv-közvetítés; Ofotért-üzlet, Alitalia-iroda DE: HPV-vírus, CIB-bank (a szabályzat 2015-ben kiadott 12. kiadása szerint a betűszókhoz az értelmező utótagot is kötőjellel kapcsoljuk) DE: Ofotért vállalat, Alitalia légitársaság (nem alárendelő összetétel, hanem csupán értelmezésként van hozzáfűzve egy köznév, vö. ) Ritka, alkalmi, egyedi összetételek esetén () rőzse-dalok, gyémánt-hitemet, köd-gubában, bogáncs-szívem, kő-iszonyatját, rokon-őrtüzek

Kötőjel mellérendelő összetételekben Szóismétléseknél, ha tagjai azonosak () alig-alig, ki-ki, más-más, már-már, messze-messze, sok-sok, néha-néha Szóismétléseknél, ha tagjai különböző ragúak, de egyik tagjuk nem él önállóan () réges-régen, körös-körül, nőttön-nő DE: szemtől szembe, háztól házig, napról napra; fej fej mellett A mellérendelő szókapcsolatoknál () és az ikerszóknál (), ha tagjaik együttesen ragozódnak süt-főz (> sütnek-főznek), apraja-nagyja (> apraját-nagyját); izeg-mozog (> izegnek-mozognak), irul-pirul (> irult-pirult) DE: rúgkapál (> rúgkapálnak), búbánat (> búbánatos); mendemonda (> mendemondát), terefere (> tereferét) Némely további mellérendelő szókapcsolatnál () és ikerszónál () is, amelyeknek csak az utótagja ragozódik édes-bús, piros-fehér-zöld, sakk-matt, szoba-konyha; piff-puff, csinn-bumm, csihi-puhi Azokat a mellérendelő szókapcsolatokat és ikerszókat, amelyek – azonos vagy eltérő jelentésben – csak a végükön vagy mindkét tagjukon is ragozódhatnak, csak az utóbbi esetben írjuk kötőjellel (, ) gizes-gazos, híres-neves DE: gizgazos, hírneves (csak utótagjukon ragozódnak) csúszó-mászó [kisgyerek], szántó-vető [emberek] DE: csúszómászók [hüllők], szántóvetők [földművesek] (csak utótagjukon ragozódnak)

Kötőjel képző előtt Több különírt tagból álló személynevek (, ) és földrajzi nevek után () Széchenyi István-i, Leonardo da Vinci-s, Victor Hugó-i; New York-i, Frankfurt am Main-i, San Franciscó-i DE: Széchenyi Istvánt, Leonardo da Vincit, Victor Hugót; New Yorkot, Frankfurt am Maint, San Franciscót (nem képző) DE: eötvösi, petőfis; debreceni, londoni (csupán egytagúak) DE: erdey-grúzi, rippl-rónais; új-dél-walesi (nem különírtak, hanem kötőjelesek) -féle, -szerű, -beli utótagok előtt bármely személynév (, ) vagy egyéb tulajdonnév esetén (), címek esetén (), valamint egyéb szavak esetén is, ha kettősbetűre végződnek (, ) Petőfi-szerű, Jedlik Ányos-féle, Szinyei Merse Pál-szerű; Vág-szerű [folyó]; Népszabadság-beli, Mai Nap-szerű, Éjjeli menedékhely-beli DE: Petőfit, Jedlik Ányost, Szinyei Merse Pált; Vágot; Népszabadságból, Mai Napban, Éjjeli menedékhelyet (a szabály csak képzőkre vonatkozik) dzsessz-szerű, puff-féle észszerű, mészszerű, viaszszerű (a szabályzat 2015-ben kiadott 12. kiadása szerint a -szerű mint utótag előtt már nem érvényesül az egyszerűsítő írásmód)

Kötőjel mindegyik toldalék előtt Ha egy idegen szó néma betűre vagy bonyolult betűkapcsolatra végződik (, ). – Megjegyzés: Ehhez tudni kell, hogy az illető nyelv írásában mely betűk felelnek meg az egyes kiejtett hangoknak, és hogy hagyományosan mit tekintünk betűkapcsolatnak. A magyarban az alábbi betűkapcsolatokat többjegyű idegen betűknek tekintjük, így a toldalékokat közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: ae, ee, ii, oo, ou, sch, sh, th (l. OH. 275–276.). (Az ae nem mindig tartozik ide, például az angol reggae szónál már kötőjelet használunk.) A ch közkeletű magyar szavakban is előfordul, így hagyományosan a fentiek közé sorolható. Shakespeare-t, voltaire-es, joliot-curie-s: néma hang miatt kötőjel Peugeot-t, bordeaux-i, Glasgow-ból, sydney-i: bonyolult betűegyüttes miatt kötőjel DE: Goethét, Balzackal, Andrićtyal, coventryi: kiejtjük az utolsó betűt, ezért egybeírjuk DE: Bachot, greenwichi, Sopianaeról, Tennesseeről, Kleenek, Hawaiin, Dawootól, Ouagadougouban, Boschsal, Macintosht, Smithszel, Bayreuthban: a megadott betűkapcsolatokat egynek vesszük, és egybeírjuk velük a toldalékot Ha magyar vezetéknév vagy idegen tulajdonnév kettősbetűre végződik (, , , , ) Széll-lel, Kiss-sel, Mann-nal, Scott-tól, Falstaff-fal, Tallinn-nál (a magyar és idegen családneveknél, valamint az idegen tulajdonneveknél, mivel írásmódjuk egyedi, az összevont alakból nem lehetne egyértelműen visszakövetkeztetni az eredetit) Mariann-nal, Bernadett-tel (a szabályzat 2015-ben kiadott 12. kiadása szerint a magyar utóneveknél sem érvényesül az egyszerűsítő írásmód) DE: füttyel, tollal (köznevek esetén az egyszerűsítő írásmód érvényesül, mivel azokat egyértelműen vissza lehet következtetni) Rövidítések () és betűszók () esetén ÉK-en, ker.-nek, °C-on; MÁV-ot, MTA-nak, ELTE-n Számjegyek (például sorszámnevek: , dátum éve és napja: ), írásjelek () esetén () 2005-ben, 1-jén, 2.-at, 3-as, 4-féle, 5-en, 6-szor; 10%-os, 6. §-sal, 3°-kal DE: 2005 folyamán, 1 napig, 2 éves, 3 kg, 5 percnyi, 20 Ft (nem toldalékok, hanem önálló szavak)

Kötőjel egyéb esetekben A földrajzi nevek számos típusánál (176–178.) Szabadság-hegy, Holdvilág-árok; Balaton-felvidék, Duna-part; Dél-Kína, Nyugat-Dunántúl; Nagy-New York, Keleti-Sierra Madre; Új-Dél-Wales, Dél-kínai-tenger, Sebes-Körös-dűlő (a vastag betűk a tulajdonneveket jelölik, amelyek megőrzik nagy kezdőbetűjüket, amíg nem kerülnek melléknévi alakba) DE: Németalföld, Elefántcsontpart; Békásmegyer, Fokváros, Alsóbélatelep () DE: Északnémet Szövetség, Nyugatrómai Birodalom (mert az első tag önálló értelmű, állandósult kifejezés) DE: Szörényi bánság, Baranya megye; Váci utca, Erzsébet híd; Gyöngyös város, Mátra hegység () DE: Budapest–Bécs, Győr–Sopron–Ebenfurt, Duna–Majna–Rajna-csatorna, Cseh–Morva-dombság () DE: bizonyos földrajzi neveknél, amely önállóan, típusjelölő köznév nélkül jelölik a földrajzi fogalmat, l. alább Igekötőknél: ha ismételve szerepelnek (), vagy ha két ellentétes kerül egymás mellé (). Megj.: az igekötő az utóbbi esetben különválik az igétől ki-kinéz, meg-megállt, vissza-visszatérés; oda-vissza utazni, ki-be járkál, előre-hátra pillantva Hozzávetőleges mennyiség jelzésére () 2-3 ember volt ott, nyolc-tíz napra utaztak el, 10-12 éves lehetett DE: 40–45 év közötti, 1848–49-ben, a 60–65. oldalon, Üllői út 40–42. alatt (nem hozzávetőleges mennyiség, hanem pontos -tól/-ig viszony, ) Számneveknél, kétezren fölül, három nagyságrendenként, ha az ezres után más szám is következik () kétezer-négyszázötven, hárommillió-száztizenkétezer-negyvenhét Arab számjeggyel és -szeres, -szoros mennyiséghatározóval kifejezett mennyiség esetén () 1,2-szeres, 18,56-szoros Kettős családnév esetén () Rippl-Rónai, Bajcsy-Zsilinszky, Konkoly-Thege, Gay-Lussac DE: Csokonai Vitéz, Baróti Szabó, Tótfalusi Kis (régi családnevek írásmódját megőrizzük) DE: a Hadrovics–Gáldiban [szótárban], Bolyai–Lobacsevszkij-geometria, Myers–Briggs-típuselmélet (ha több különböző személy nevét említjük együtt, közéjük nagykötőjelet teszünk, ) Történelmi uralkodóházak, dinasztiák nevében, a ház, család, dinasztia szavak előtt () Habsburg-ház, Rákóczi-család, Tudor-dinasztia DE: Kovács család, Kiss család, Tóth család () Az -e kérdőszócskánál () Megjöttek-e Pistáék? DE: e házban lakott, e mellett a fa mellett (egyiknél sem kérdőszó) Az elválasztás jelölésére () Veszp-rém, lajst-rom; Ba-bi-tsé, Ba-lo-ghék; Ljub-lja-na, Bo-lo-gna; vas-út, rend-őr; gép-elem és gé-pelem; fotog-ráfia vagy foto-gráfia; kilo-gramm

A kötőjel elmaradása

A földrajzi nevek többségében kötőjel kapcsolja össze a voltaképpeni tulajdonnevet a földrajzi köznévvel, például Szabadság-hegy – l. fent, a Kötőjel egyéb esetekben pont alatt. Bizonyos földrajzi tulajdonnevek azonban önállóan jelölik a földrajzi fogalmat, ezért ha magyarázó jelleggel mégis kitesszük melléjük a földrajzi köznevet, az csak kötőjel nélkül állhat, például Mátra, Tisza (l. , OH. 204.).

Kapcsolódó szócikkek nagykötőjel

Külső hivatkozások Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok – DonB olvasószerkesztő korrektorblogjának cikke az Index.hu-n. Kiskötőjel, nagykötőjel, gondolatjel – Fejes László cikke a Nyelv és Tudomány weboldalon

Kotojel