A Petőfi Rádió a Duna Médiaszolgáltató magyar zenét játszó könnyűzenei rádiója, amely az ország teljes területén elérhető FM-en, valamint fogható műholdon és az interneten is. Zenei kínálata a magyar mainstreamtől az undergroundig terjed. Korábban Európa és a világ minden tájának legfrissebb és legsikeresebb zenei anyagát mutatta be, külön súlyt helyezve a fiatal hazai, illetve kárpát-medencei tehetségekre, sőt, hallhatóak voltak R'n'B, urban, hip-hop felvételek is, amelyeket a Petőfin kívül Magyarországon más rádiók nem játszottak. A zene mellett életmóddal kapcsolatos, valamint kulturális és közéleti információk is helyet kapnak a rádióadó műsorában. A rádió műsorait és az M2 esti sávjának, az M2 Petőfinek a tartalmait az MTVA az IKO Broadcast Centrum Kft-vel közösen gyártja.
Története
Kezdetek A rádió kísérleti adása 1932. február 14-én indult el a csepeli 3 kW-os adóról, 210 m-es hullámhosszon (1427,5 kHz), eleinte heti 2-3 óra hanglemezműsorral, nagyrészt azonban Budapest I. műsorát ismételve. 1934. december 16-tól már a korábban a Budapest I. által használt 20 kW-os adóról szólt tesztjelleggel, 834,5 m-es hullámhosszon (359,5 kHz), december 22-től már végleges műsorrenddel sugárzott.
A háború után 1946. június 24-én kezdte meg újra adását 1,25 kW-os, majd november 22-étől 8 kW-os, 1948. november 13-tól 50 kW teljesítménnyel.
1947 márciusában önálló gyermekműsor indul a Rádió Gyermekújsága címmel. Júliustól elindul a Rádióiskola adása is. Ezek tekinthetőek az első ifjúsági műsoroknak a rádióban. A Budapest II. 1949. február 1-jén felvette a Petőfi Rádió nevet.
1949–2007 A Petőfi Rádió történetének legfontosabb állomása a szolnoki nagyadó megépítése volt 1949. augusztus 27-én 135 kW teljesítménnyel az 1040 kHz frekvencián, 126 m magas anti-fading antennával (MÁVAG). 1950. március 15-én az adás frekvenciája 1187 kHz-re változott. Balatonszabadi-Sóstó 1951-ben épült meg, a lakihegyi adótorony anyagának felhasználásával, 146 m magas MÁVAG gyártmányú antennával. Ez az adó 1953. október 24-étől 135 kW teljesítménnyel a 872 kHz frekvencián, majd az 1250 kHz-en sugárzott. Az adót később (1989) a Juventus Rádió kezdte használni (810 kHz), és jelenleg a Kossuth Rádió tartalékaként üzemel a solti adó karbantartásai alatt. A Petőfi sugárzása 1986-tól az újonnan elkészült marcali adóról történt az 1251 kHz-en 500 kW teljesítménnyel, a teljes Dunántúlt lefedve. A marcali adó jelenleg a Nemzetiségi adások műsorait sugározza 300 kW teljesítménnyel az 1188 kHz-en.
Az 1950-es években a Világifjúsági Találkozóról és a Főiskolai Világbajnokságról hallható közvetítés, 1954-ben megalakul a Rádió gyermekkórusa. Az 1956-os forradalom után az adás csak 1957. február 11-én indult újra, kezdetben napi 8 órában.https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/504.html Magyarország a XX. században.
Később, 1958-ban indul a Varázsszem című gyerekműsor. 1959-ben napi egy órával nő a Petőfi Rádió műsorideje és folytatódik a Rádióiskola is. Az 1960-as években kezdetén hangzik el először a fiataloknak szóló, vasárnap délutáni ifjúsági magazinműsor, a Táskarádió. 1962-ben a Rádióiskola mellett Rádióegyetem is indul irodalmi, tudományos-ismeretterjesztő és zenetörténeti tagozattal. 1965-ben elindul a Húszas Stúdió című riportműsor 14-20 éveseknek.
Az 1970-es és az 1980-as években a Petőfin volt hallható az ifjúsági műsorok mellett a hetente egyszer sugárzott három órás kívánságműsor, és ugyanitt vált ikonikussá a délben kezdődő egyórás nótaműsor, mely cigányzenei hagyományokat ápolt. A Petőfi akkori műsorstruktúrája nem volt következetes, ezáltal célcsoportja sem volt meghatározható: a legnagyobb probléma az volt vele, hogy ugyanazon az adón kaptak helyet a fiataloknak szánt műsorok és az idősebb korosztálynak szóló és egyéb, szűk rétegnek szóló programok (pl. nótaműsorok, népzenei-, és egyéb rétegműsorok), továbbá itt ment a hétvégi élő körkapcsolásos közvetítés az NB I-es labdarúgó-mérkőzésekről, ami a korban nagy népszerűségnek örvendett, valamint B. Tóth László népszerű könnyűzenei műsora, a Poptarisznya.
1975-ben tovább bővül az ifjúsági műsorok kínálata, megvalósul a délutáni ifjúsági műsorsáv, majd 1976-ban Ötödik sebesség címen egyesítik a Petőfin az ifjúsági magazinműsorokat. A korszakosnak számító műsor hirtelen hatalmas népszerűségre tesz szert. A korszerű hangzású zenés magazinműsor számos későbbi ifjúsági műsor elődjének számít.
A sportműsorok 1982-ig a a Magyar Rádió aktuális főszerkesztőségéhez tartoztak, a Politikai Adások egyik rovataként. Még ebben az évben az Irodalmi főosztályból kivált a Szórakoztató osztály, amelyet a politikai adásoktól elkülönített sportrovattal összevontak. A sportrészleg végül 1994-ben önállósult a Petőfi Rádió Adófőszerkesztőségének részeként.[ Sportműsorok]
A '80-as, '90-es években, egészen a 2007-es átalakításig itt futott a heti Kabarécsütörtök.
1984-től a Petőfi Rádió már 24 órában ad műsort. Éjszaka zene szól, és óránként híreket is adnak. A bővülő műsoridővel új műsorok is indulnak, a Gondolat-jel című vasárnap délelőtti kulturális hetilap, a Péntektől péntekig zenés ajánló, és az éjszakai Bagoly című műsor. 1986 augusztusától Reggeli csúcs címmel tizenéveseknek szóló szórakoztató-tájékoztató műsor indul. 1988-tól 1992-ig itt futott Nagy Feró Garázs című rádióműsora, amely a problémákkal küszködő fiatalok számára nyújtott segítséget, valamint amatőr zenekarok számára is bemutatkozási lehetőséget kínált a nagyközönség előtt. 1989-ben elindul a Gordiusz című, fiataloknak szóló ismeretterjesztő műsor.
1996-ban elindul a kísérleti sugárzás Budapesten a 94,8 MHz-es nyugati normás URH frekvencián. 1998-ban megtörténik a keleti URH (OIRT) sávról történő átállás a nyugati normás, CCIR URH sávra, majd 1999 elején megszűnt a középhullámú adás is. 1998-ban itt futott Csiszár Jenő műsora, az Apukám világa.
Az ezredfordulóra annak ellenére, hogy a Petőfin több ifjúsági műsorsáv is helyet kapott, már sokkal inkább az idős korosztály rádiójának számított. Gyökeres változást 2007 hozott, amikor addigi vegyes programozású adón egy főként fiataloknak szóló, a hazai és külföldi könnyűzene legígéretesebb tehetségeit bemutatni kívánó 24 órás zenés műsorfolyam vette át.
Nagyon zene (2007–2016) 2007. június 1-jén a Magyar Rádióban történt reformintézkedéseknek köszönhetően a rádió stílust váltott és felvette az MR2-Petőfi Rádió nevet, továbbá a "Nagyon zene" szlogent. Az új stílus a fiatalabb korosztályt szólította meg, amivel már a kereskedelmi rádiókkal is versenybe tudott szállni. A rádió vezetése fontosnak tartotta, hogy széles körben hozzáférhetővé váljon az a korszerű zenei kínálat, amelynek nagy része eddig többnyire rejtve maradt a nagyközönség előtt. A fiatal felnőtteket célozták meg, akik fogékonyak az új, a magyar rádiós piacon zenei alternatívát nyújtó, minőségi zenére. A változatos zenei összeállítással, Európa és a világ minden tájának legfrissebb és legsikeresebb zenei kínálatát mutatta be, külön hangsúlyt fektet a fiatal hazai tehetségekre. Több könnyűzenei és kulturális műsor is ebben az időszakban indult, köztük az Akusztik, a Selector, a Kultúrfitnesz és az Eleven, de hallható volt a régi Petőfiről egyetlen megmaradt műsor, a Netidők (korábban Modem idők) is.
Magyar Rádió–ORTT-per Az ORTT szerint a rádió nem teljesíti közszolgálati kötelezettségét, így eljárást indított a rádióval szemben.Origo – Az ORTT kevesli a közszolgálatiságot a Petőfin Egy 2009. márciusi közvélemény-kutatásban a megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy szükség van egy ilyen profilú állami rádióra.Szükség van az új Petőfire – Index, 2009. március 20. Az MR2-Petőfi Rádió 2009. június 1-jén ünnepelte kétéves megújulását, és eddig minden a terv szerint sikerült a rádiónak."Eddig minden a terv szerint halad" - Két éve született újjá az MR2-Petőfi Rádió A Magyar Rádió az ORTT-vel szemben első fokon pert nyert 2009. június 17-én: a fővárosi bíróság szerint az ORTT olyan kérdésben foglalt állást, amelyben nincsen hatásköre. A bíróság azt is kifogásolta, hogy a határozat egyetlen napra állapította meg a szabályszegést. Ezzel szemben az iratokból az derült ki, hogy az ORTT több hónapnyi műsort vizsgált meg. A bíróság helyt adott a Magyar Rádió érvelésének, hogy nem az egyes adókon, hanem a műsorszolgáltatás összességében kell az intézménynek megfelelnie a sokszínűség követelményének. Az ítélet kihirdetése után a Magyar Rádió elnöke, Such György a józan ész és a jogszabályok győzelmének értékelte a döntést.MR1-Kossuth Rádió: Pert nyert a Magyar Rádió első fokon a médiahatóság ellen
A 2010-es kormányváltás után A 2010-es kormányváltás után sok finomhangoláson ment keresztül a rádió, de a zenei repertoárban még mindig az alternatív/urban vonal maradt a meghatározó. 2011-ben az MTVA megalakulásával összevonták a négy állami közszolgálati médiumot (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió, Magyar Távirati Iroda) és még ez év májusában fokozatosan kivezették a "MR2" szócskát a szignálokból és megszólalásokból, így a rádió hivatalos neve újra Petőfi Rádió lett. 2012-ben új műsorstruktúrát vezettek be, a műsorok címei pedig valamilyen módon Petőfi Sándor nevéhez voltak köthetők: Talpra Magyar, Egész úton – hazafelé, Ej, mi a COOL? (Anyám tyúkja c. vers alapján). 2013. március 15-én a Magyar Rádió összes csatornája új hangzásvilágot kapott, amelyek dallama megegyezett a közszolgálati tévécsatornák által 2012 óta használt dallamokkal. 2014-ben a rádió elindította saját könnyűzenei ún. „tehetségmutató” programsorozatát, a -ot, amelynek nyertese fellépési lehetőséget kaphatott az akkoriban gyarapodásnak indult hazai fesztiválpiac nagyszínpadain. Még abban az évben a VOLT produkcióval karöltve megalkották a Strand – Nagyon zene fesztivált, amely Zamárdiban a Balaton Sound helyén kerül megrendezésre minden augusztus végén. A fesztivál fő fellépői a rádió által játszott, sokak által kedvelt magyar és nemzetközi zenekaraiból kerülnek ki. 2015. március 15-én elindították a rádió munkatársainak segítségével a fiataloknak szóló M2 Petőfi TV-t, amely a 2012 óta meséket sugárzó M2 este 8 óra utáni váltótársa. A műsort riportok, koncertek, sorozatok és vasárnaponként filmek alkotják. 2015. július 1-től az önálló Magyar Rádió megszűnésével a Duna Médiaszolgáltató csatornája lett.
A rádió folyamatos átpozicionálása (2016–2023)
Életed ritmusa 2016 február közepén az addigi, főleg alternatív zenei kínálatot fokozatosan feltöltötték a mainstream rádiókból ismert pop és dance dalokkal, az alternatív kínálat a hajnali és esti órákra korlátozódott, a műsorstruktúrában még 3 hónapig nem történt komolyabb változás. (Ekkor kezdett el meredeken csökkenni a rádió hallgatottsága.Sajó Dávid - Életed ritmusa a többiek halála (Index.hu, 2016.05.30.)Bicsérdi-Fülöp Ádám - Három év alatt a felére zuhant a Petőfi Rádió hallgatottsága, most kívánságműsorral hoznák vissza a fiatalokat (Telex.hu, 2023.10.30.)) 2016. május 27-én jelentették be, hogy május 30-ától, hétfőtől jelentősen átalakul a rádió arculata. Új műsorokkal, új műsorvezetőkkel, új szignálparkkal és új szlogennel jelentkezett a május 30-án éjfélkor átalakult Petőfi Rádió. Az új szlogen az Életed ritmusa lett, mely Pető Zoltán, akkori csatornaigazgató szerint azt hivatott kifejezni, hogy a műsorokat igyekeztek a hallgató bioritmusához igazítani. Több régi műsorvezető is távozott a stábból, köztük Horváth Gergely (aki évekig főszerkesztője is volt a rádiónak), Buda Márton és Juhász Bálint. Szabó Tamás, Babucs Kriszta, Leirer Tímea és Popovics László a Kossuth és a Dankó Rádiónál kaptak műsort. Juhász Bálint jelenleg a Next FM és a Rádió 7 munkatársa. Leirer Tímea később az országos Retro Rádióhoz igazolt.