Károlyfa (korábban Korosecz, , vendül régen Korošci, ) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik.
Fekvése Muraszombattól 18 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, közvetlenül a stájer határ mellett fekszik. Károlyfa házai sűrűn, egymás mellett állnak, közvetlenül a Vashidegkút-Görhegy út mentén. Szomszédai: Görhegy, Lendvakirályfa, Királyszék, Jegenyés, Vashidegkút, Ausztriában pedig Goritz bei Radkersburg és Pölten.
A falunak dűlői: az egyik Királyszék felé a Klavzel, neve német eredetű, amely feltehetően hasadékot akar jelenteni. A másik dűlő Görhegy felé pedig a Kotrman. Az északi oldalon csoportokban állnak az erdők, amelyekben több különféle fafaj van. Közismert, hogy a károlyfai erdő igen gazdag gombában és vadban is. A vashidegkúti vadászegyesületnek ma is kedvelt vadász területe. A középső területen található öt dülő (Kosmatice, Pod goro, V tali, Pod ogradi, Dolenja Poula) művelt területek. A Kučnica patak mellett rétek vannak. A házak mellett gyümölcsösök állnak.
A falu lakossága ma is foglalkozik mezőgazdasággal és különféle kis parcellákban műveli a földjét. Károlyfának, ahogy a legtöbb szlovéniai településnek is van önkéntes tűzoltó egyesülete.
Története Területén már a rézkorban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt 1988-ban feltárt leletek.
A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között "Villa seu poss. Grofenyk" alakban szerepel.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. A Grofenik név ami annyit tesz a Grófok faluja. Feltehetően sok kisnemes élhetett a területen.
1499-ben „Korosecz” néven említik. Napjainkban is feltünően sok a Korošec család a környéken, ennek Korosecz nevű változata Magyarországon is előfordul. Kétségtelenül a Korosecz család fészke Károlyfa volt. Szerepel a falu az 1627-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben is mint a muraszombati protestáns egyházközséghez tartozó település. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt. 1778-ban a vashidegkúti katolikus plébániához tartozott, 162 katolikus lakosa volt, evangélikus nem volt. 1858-ban a vashidegkúti iskolába 12 károlyfai gyerek járt, 8 fiú és 4 lány. 1886-ban külön temetőt is kialakítottak a faluban, egész addig a lakosok Vashidegkútra temetkeztek.
Vályi András szerint " KOROSECZ. Kárlszdorf. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hidegkúthoz közel, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító."
Fényes Elek szerint " Korosecz, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 211 kath. lak."
Vas vármegye monográfiája szerint " Károlyfa, stájer határszéli község, 52 házzal és 310 r. kath. vallású vend lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat." Vas vármegye
A kiegyezés után modósították nevét Károlyfára. 1910-ben 308, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre csökken. 2002-ben 209 lakosa volt. Lakosainak egy része ma is evangélikus vallású.
Nevezetességei Határában rézkori lelőhely található Szentlélek-kápolna Kulturális műemlék a faluban álló 1863-ban készített kőkereszt a tűzoltóság épülete mellett
További információk Szlovénia műemlékei Károlyfa Szlovénia térképén
Források Krajevni leksikon Slovenije IV. knjiga Podravje in Pomurje VASVÁRMEGYE KÖZSÉGEI
Ivan Zelko, Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982 Jože Sraka, Prekmurci in Prekmurje. Chicago, 1984.
Jegyzetek
Kategória:Muravidék települései Kategória:Vas vármegye települései