Kornis Mihály (született Kertész) (Budapest, 1949. május 10. –) József Attila-díjas magyar író, drámaíró, rendező és tanár, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi Osztályának tagja 2013-tól

Életpályája Az irodalom már egészen fiatal korában jelen volt az életében, mintegy jelezve, hogy később ez lesz az igazi hivatása. Gimnazista korában Országos Tanulmányi versenyen vett részt, pályázatát Sarkadi Imre drámáiból írta.

1964-ben a pesti Irányi utcában járt általános iskolába. 1967-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban (Reáltanoda utca). Bár a tanulmányi versenyt megnyerte, mégsem vették fel az egyetemre, kultúrpolitikai döntések miatt. Kötelezték egy idegen nyelv megtanulására. Ezt teljesítette is, 1968-ban orosz állami középfokú nyelvvizsgát tett. Ám akkor az egyetem előtt, előfelvételisként egy év sorkatonai szolgálatot kellett volna teljesítenie. Ez alól művészeti főiskolával tudott kibújni, így színész szeretett volna lenni, és jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. A sors különös fintora folytán azonban ekkor újabb rendeletet hoztak és itt is be kellett volna vonulnia katonának. Végül egy év halasztást kapott és elkezdhette az iskolát, ahol aztán a színészet helyett színházrendezést tanult, az 1969–73-as években. 1972–1973 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban rendezett.

Első rendezői munkája harmadéves korában, 1971-ben Kaposvárott (a betegeskedő Komor István helyett ugrott be) Jean Giraudoux Trójában nem lesz háború című darabja volt. Másodikként Jevgenyij Svarc Hókirálynő című darabját rendezte. A művet Romhányi József tréfás-kínrímes, gyermekeknek szóló átiratában ismerte meg a magyar közönség, de ő az eredeti kézirat alapján dolgozta fel. A Hókirálynő ősbemutatóján Lukáts Andor, Koltai Róbert, Vajda László, Verebes István játszott. A díszleteket és jelmezeket Pauer Gyula tervei alapján készítették. Harmadik rendezése, mely egyben a vizsgarendezés is volt, 1973-ban Molière: Tartuffe című darabja. Tartuffe-öt Verebes István játszotta, Dorine-t, a szolgálót Molnár Piroska, Orgont Kun Vilmos,Kun Vilmos Elvirát Olsavszky Éva. A diploma megszerzése után azonban, miután politikai felügyeletet óhajtottak gyakorolni színházrendezői tevékenysége felett, felhagyott a rendezői pályával.

Szerződést bontott a szolnoki és kaposvári színházakkal. Úgy döntött, hogy írni fog, a költő Petri György lett a mestere. Olyan szabadon és politikailag függetlenül akart élni, mint ő. Petrin keresztül kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel. Saját útját járva, magánlakásokon tartott felolvasásokat műveiből 1973–1976 között. A leggyakrabban Kenedi János bocsátotta rendelkezésére cenzúrázatlan és ezért veszélyes felolvasásokra a lakását. Ez egyike volt a demokratikus ellenzék tevékenysége első megnyilatkozásainak. 1974–1978 között megélhetési céllal a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának munkatársaként gyermekműsorokat és mesejátékokat rendezett.

1978-ban alapította első szamizdat újságszerűségét, zártláncban, de szabadon, és a cenzúra megkerülésével terjesztette A Naplót. Még abban az évben elbocsátották a Rádióból, 17 magyar értelmiségivel együtt, azzal a hazug váddal, hogy a Random House kiadónál szovjetellenes írásai jelentek meg, Kenedi János szerkesztésében, Profil címmel. Mindezt Kornis irodalmi formában is megírta 2003-ban megjelent Pestis előtt című művének Civilek a pályán című emlékiratában.

Ezután Horányi Özséb és Bereményi Géza segítségével és közbenjárására a Pannónia Filmstúdióban kapott kisegítő munkatársi állást, 1978–1981 között. Ekkor a Vígszínház sietett a segítségére, Radnóti Zsuzsa drámaírói ösztöndíjat szerzett neki és ajánlására Paál István dramaturgként maga mellé vette a szolnoki Szigligeti Színházhoz, 1981–1983 között. 1984–1989 között Makk Károly közbenjárására a Mafilmben kapott rendezőasszisztensi állást, de valójában éveken át Makk-kal egy filmforgatókönyvön dolgoztak, amelyet Kozma című darabjából írtak – hiába. A forgatókönyv három változatát utasította el a Filmfőigazgatóság. A Kozmát 1986-ban mutatták be Kaposvárott, Ács János rendezésében – a főszerepben Molnár Piroska az évad legjobb színésznői alakítása díját kapta érte a kritikusok szavazásakor, Pogány Judit a legjobb epizódalakítás díját – és 1987-ben a Pesti Színházban Horvai István rendezésében, a főszerepekben Törőcsik Mari, Pap Vera és Eszenyi Enikő alakításával. (Abban az évben Törőcsik kapta a legjobb női alakítás díját.)

A gazdasági és politikai rendszerváltozás döntő fordulatot hozott az író életében és munkáinak fogadtatásait tekintve is. 1990–2002 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem műelemzés tanára, leendő színészeknek, színház- és filmrendezőknek adott elő. 1990 és 1996 között a Katona József Színház dramaturgja, 1996–2003 között a Vígszínház művészeti tanácsadója, 2003-tól a Madách Színház művészeti főtanácsadója, valamint 1994-től a Magyar Lettre InternationaleMagyar Lettre Internationale folyóirat kuratóriumi tagja.

Családja Nős, felesége Göczey Zsuzsa rádiós szerkesztő, a Klubrádió zenei vezetője.

Művei

Köszönöm, Lujzácska – dialógus kitérőkkel In: Főpróba. A Színház- és Filmművészeti Főiskola Kiadványa, 1970, megjelent Kertész Mihály néven. Végre élsz, Szépirodalmi kiadó, Budapest, 1980, novellák. A kötet forgalomba hozatalát 1980-as jelzettel 1981 májusában engedélyezte a Kiadói Főigazgatóság. Halleluja, dráma, 1980, első, könyvdráma-változat, zenés számokkal. KI VAGY TE, Magvető Könyvkiadó, Budapest, dráma, 1986, tartalom: Halleluja (a Fodor Géza által szerkesztett, színházi változatban), Büntetések, Kozma. Utószó: Radnóti Zsuzsa, Chagall a Vitkovics Mihály utcában. A félelem dicsérete, Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1989, próza, esszé, kritika Körmagyar, 1990, komoly bohózat, két részben Végre élsz, Cserépfalvi Könyvkiadó, Budapest, 1992, cenzúrázatlan, bővített kiadás Napkönyv, Pesti Szalon, Budapest, 1994 Sóhajok hídja, Magvető kiadó, Budapest, 1997. Próza, esszé, kritika Színházi dolgok, Tercium kiadó, Budapest, 2003. Szótár, a színházak színfalak mögötti életéről Pestis előtt, Budapest, Novella kiadó, 2005, novella Napkönyv, Tericum Kiadó, Budapest, 2004. Második, átdolgozott kiadás Vigasztalások könyve, Tericum Kiadó, Budapest, 2004 Kádár János utolsó beszéde, Kalligram kiadó, Budapest, 2006 Végre élsz, Pesti Kalligram Kft., Budapest, 2006, novellák, CD-ROM melléklettel Egy csecsemő emlékiratai, Kalligram kiadó, Budapest, 2007 Lehetőségek könyve, Kalligram kiadó, Budapest, 2007. A Vigasztalások könyvének folytatása. Feliratok a fehér égen, Pesti Kalligram kiadó, Budapest, 2008, Válogatott, írások, esszék, blogok. Nekem az ég – Hazafutás, Kalligram Könyvkiadó, Budapest, 2009 Hol voltam, hol nem voltam; a kérdező Révai Gábor; Pesti Kalligram, Budapest, 2011 Egy kisfiúban élek. Válogatott írások; Kalligram, Budapest, 2015 Hol voltam, hol nem voltam; a kérdező Révai Gábor; Pesti Kalligram, Budapest, 2011 Minden ember. I könyv; Prea.Hu.Kft, Bp., 2025

Antológiák

Isten tenyerén ülünk, Magvető Kiadó, Budapest, 1980, Fiatal írók antológiája Dinamit, Magvető Kiadó, Budapest, 1983, Drámaantológia A Napló, Minerva Kft., Budapest, 1990, 1977-1982 válogatás, fotókkal. Itt nincsenek pillangók?, PolgART Kiadó, Budapest, 2000, mai zsidó próza, Für Emil illusztrációival A mi nyelvünk, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003, Íróink és költőink a magyar nyelvről. Vallomások, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009, Íróink és költőink a magyar nyelvről, összeállította Grétsy László dr.

Idegen nyelven megjelent művei

Mihály Kornis: Vater siegt. Übersetz von Hans Skirecki In Erkundungen II, 21 ungarische Erzähler. Verlag Volk und Welt, Berlin, 1983. Petition In The Portable Lower East Side. Eastern Europe. Winter/Summer, USA, 1986 Vater siegt In Liebe. Ungarische Kurzprosa aus dem 20. jahrhundert, Corvina, 1993 Father Makes Good. Translated by Judith Sollosy In Common Knowledge, Spring 1997, V6, N1, Oxford University Press, 1997 Cmentarz In Z wegierskiego na nasze. Fundacja Literatura Swiatowa, 1998 Der Held unserer Geschichte, Rowohlt, Berlin, 1999, Roman, fordította Christina Viragh Le cimetière juif, In: La Nouvelle Revue Française, 2003, fordította Ertl István

Színházi művek

A Kádár házaspár, Új Színház, Budapest, 2000. Rendező Ács János. Körmagyar, író Bemutató: Vígszínház, Budapest, 1989, rendező Horvai István Bemutató: Nemzeti Színház, Pécs, 1993, rendező Ditzendy Attila Bemutató: Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, 1999, rendező Horváth Péter Bemutató: Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 1999, rendező Telihay Péter Bemutató: Pesti Színház, 2007. szeptember 29.

Színházi tevékenységeiből

Shakespeare: Sok hűhó semmiért, bemutató, 1999. szeptember 26. Vígszínház, színpadra alkalmazta

Rádiós rendezéseiből

A rádióban eredeti nevén, Kertész Mihályként dolgozott.

Mesterkurzusai Mit tehetünk magunkért?, PAX Televíziós sorozat Magyar Író Akadémia, előadássorozat az írás mesterségéről Írás és életforma – MÍA Tanterv

Publicisztika

Az Apokalipszis diszkrét bája, Filmvilág folyóirat (1985. június) Zongorista a háztetőn, Filmvilág folyóirat (1985. július) Big Brother – avagy mit nem szabad tudni?, Kritika, 2002, 11. sz. 3-8. o.

Hangoskönyvek Mit tehetünk magunkért? Az ember belső lehetőségei, 2005. A Mesterkurzus anyaga, Balogh Béla, Kornis Mihály, Müller Péter, Popper Péter előadásai Végre élsz, Kalligram Kiadó, Budapest, 2006, novellák, CD-ROM melléklettel Kornis Mihály felolvas, részletek a hangoskönyvekből Kornis Mihály előadásában Vigasztalások könyve, Tericum Kiadó Kft., Budapest, 2005, mp3 melléklettel vagy audio CD-vel, ,könyve (könyv + MP3 CD)

Filmek Kádár János utolsó beszéde , 2005, író, szereplő Poggyászunk Kádár János, 2005, tévéfilm, rendező

Díjai, elismerései

Legjobb magyar dráma díja (1981) Déry Tibor-díj (1986) Az Év könyve jutalom (1987) Színikritikusok díja (1988) József Attila-díj (1989) Soros-életműdíj (1992) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) Soros Alapítvány díja (1995) Szép Ernő-jutalom – Életműdíj (1999) Artisjus Irodalmi Díj (2026)

Interjúk Kornis Mihály három titka A szó hatalma – HETEK, 2007. december 21. A könyv, amivé az életemet formálni szeretném, LETTRE 2009. Ősz Beszélgetés az Istenkérdésről Kornis Mihály íróval II/I , Galambos Ádám interjúja, evangelikus.hu; 2013 Beszélgetés az Istenkérdésről Kornis Mihály íróval II/II , Galambos Ádám interjúja, evangelikus.hu; 2013

Jegyzetek

Források Kornis Mihály rövid életrajz Kornis Mihály honlapja Magyar Irodalom-HUNLIT

További információk Online antikvárium Fotógaléria Strand – Kornis Mihály blogja Rendhagyó irodalomóra Kornissal Kornis Mihály idézetei Kornis Mihály. Válogatott bibliográfia; összeáll. Jószay Zsoltné; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 2008

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar drámaírók Kategória:Magyar színházi dramaturgok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:Déry Tibor-díjasok Kategória:1949-ben született személyek Kategória:Szép Ernő-díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei