Az afrikaans nyelv (vagy régebbi nevén a búr illetve fokföldi holland nyelv), ritkábban használt írásmóddal afrikánsz nyelvA búrok és Dél-Afrika kérdései (Újkor.hu)Búr Gábor: Történelem és irodalom Dél-Afrikában a germán nyelvek nyugati ágába tartozó, a hollandból önállósodott nyelv, amely a 17–18. században Dél-Afrikába kivándorolt németalföldi parasztok, a búrok (boer – paraszt) holland nyelvjárásaiból, valamint a velük együtt érkező francia, német és fríz telepesek, illetve az afrikai bennszülöttek nyelveinek elemeivel keveredve alakult ki. Körülbelül 6 millió ember tekinti anyanyelvének. Hivatalos nyelv a Dél-afrikai Köztársaságban, Namíbiában, Zimbabwéban. Beszélt nyelvként használatos még Botswanában, Lesothóban, Szváziföldön és Zambiában. Kisebb afrikaans nyelvű közösségek találhatóak Londonban, Perthben, valamint Torontóban.
Történet Nyelvtörténeti szempontból az afrikaans a holland származéknyelve, mely Fokföldön alakult ki a 17–18. században. Helyesírását, szókincsét a kor holland köznyelve határozta meg, azonban az idők folyamán számos szomszédos afrikai nyelv, valamint a német, fríz és francia telepesek nyelvjárásai is hatottak rá.
Az első búr közösség létrejöttével alakultak ki a nyelvjárások, de az első írásos búr nyelvű anyagról csak 1795-től van ismeretük a nyelvészeknek. Hosszú ideig mindenhol az éppen adott nyelvjárás dominált, egységes sztenderd nyelvről a 19. század második feléig nem beszélhetünk. A korai írott szövegeket még holland helyesírással írták. 1862-ben tankönyvet, majd 1875-ben a Genootskap vir Regte Afrikaners (Az igazi búrok/afrikánerek társasága) nyelvtant és szótárt jelentetett meg Fokvárosban, ezzel megszületett a búr irodalmi nyelv. A második búr háborúig a két búr állam hivatalos nyelve volt. A búr államoknak Dél-Afrikába való beolvasztásával megszűnt a hivatalos státusza a főbb intézményekben, egészen 1925. május 8-ig, amikor is a Dél-Afrikai Unió egyik hivatalos nyelve lett (előzőleg az ország területén a hollandot használták hivatalos nyelvként).
Szabályozását a Dél-afrikai Nyelvi, Irodalmi és Művészeti Akadémia (Suid-Afrikaanse Akademie vir Taal, Lettere en Kuns) végzi.
Az afrikaans ábécé
A betűk: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z
A betűk nevei: aa, bee, see, dee, ee, ef, gee, haa, ie, jot, kaa, el, em, en, oo, pee, kuu, er, es, tee, uu, vau, wee, ex, y, set
Kiejtés
A hangsúly mindig a tőszótagon van (általában ez az első szótag), az idegen szavak azonban megtarthatják eredeti hangsúlyukat.
Magánhangzók A magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat. Hangsúlyos helyzetben, nyílt szótagban, valamint a kettőzött betűvel írt (aa, ee, oo, uu) hangok hosszúak, egyébként rövidek. a, aa: röviden a palóc nyelvjárás rövid á hangjának [a] felel meg, hosszan a magyar á-nak [aː]: stad [stat], jare ['jaːrə], jaar [jaːr] e, ee: röviden a magyar e-nek [ɛ], hosszan az é-nek [eː] felel meg, hangsúlytalan szótagban rövid, elmosódott ö-szerű hang (nincs hosszú párja!) [ə]: lesse ['lɛsə], weke ['veːkə], week [veːk], lepel ['leːpəl] eu: magyar ö [ø], r előtt megnyúlik [øː]: neus [nøs], deur [døːr] i: rövid, elmosódott ö-szerű hang (nincs hosszú párja!) [ə]: vis [fəs] ie: magyar i [i], r előtt megnyúlik [iː]: diep [dip], dier [diːr] o, oo: röviden nyílt [ɔ], hosszan megegyezik a magyar ó-val [oː]: gefolge [xə'fɔlgə], bome ['boːmə], boom [boːm] oe: magyar u [u], r előtt megnyúlik [uː]: boek [buk], boer [buːr] u, uu: röviden nyílt ö [ɶ], hosszan megegyezik az ű-vel [yː]: put [pɶt], ure ['yːrə], uur [yːr]
Vannak ékezetes betűk is, melyek általában hosszú, nyílt hangokat jeleznek: sê [sɛː], wîe ['vəː.ə], môre ['mɔːrə], brûe [brɶː.ə].
A tréma a magánhangzó-kapcsolat külön ejtésére utal: seë [se:.ə], voël [foː.əl].
A magánhangzók feletti éles ékezet az adott szó érzelmi hangsúlyát jelöli: Dit is jou boek Ez a te könyved: Dít is jou boek Ez a te könyved Dit ís jou boek Ez a te könyved Dit is jóú boek Ez a te könyved Dit is jou bóék Ez a te könyved
Gyenge ékezetet csak a következő szavakban használnak (a jelentés megkülönböztetésére): nòg... nòg... sem…sem…; òf... òf... akár… akár…; appel ['apəl] alma – appèl [a'pɛl] fellebbezés.
A szó végi -ns kapcsolat előtt – ha ez nem többes szám – hangsúlyos szótagban a magánhangzók orrhangúvá válnak: kans [kãːns], mens [mẽːns], ons [õːns].
Kettőshangzók aai: hasonlít az áj kapcsolatra [aːi]: saai [saːi], draai [draːi] ae: egy á és egy rövid, semleges ö-szerű hang egymásutánja [aːə]: daeliks ['daːələks] au, ou: mint az au, csak egy kicsit nyíltabb [ɔu]: Australië [ɔust'raːlə.ə], sout [sɔut] ay: leginkább egy rövid áj hangra hasonlít [ai]: Cayman ['kaiman] eeu: leginkább egy éu hangkapcsolatra hasonlít [eːu]: leeu [leːu], sneeu [sneːu] ei, ey, y: egy ö-szerű hanggal kezdődik, amely átmegy egy rövid i-be [əi]: brein [brəin], Ceylon ['səilɔn], pyl [pəil] ieu: leginkább egy íu hangkapcsolatra hasonlít [iːu]: nieu [niːu] oei: leginkább egy ui hangkapcsolatra hasonlít [ui]: koei [kui] oi, oy: leginkább egy nyílt oi hangkapcsolatra hasonlít [ɔi]: goiingsak ['xɔiəŋsak], Roy [rɔi] ooi: leginkább egy ói hangkapcsolatra hasonlít [o:i]: mooi [mo:i] ui, uy: leginkább egy nyílt öü kapcsolatnak felel meg [ɶy]: huis [ɦɶys], Huygens ['ɦɶyxəns]
Mássalhangzók A f, j, k, l, m, p, r, t, x betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([f], [j], [k], [l], [m], [p], [r], [t], [ks]). Példák: fabriek ['fabrik], julle [jɶlə], volk [fɔlk], voël ['foː.əl], tesaam [tə'saːm], paaie [paːi.ə], brug [brɶx], tand [tant], examen [ɛk'saːmən].
A többi betűt a következő módon ejtjük:
b: általában b [b], de szó végén p-nek [p] ejtjük: boompie ['boːmpi], Job [jɔp] c: e, i, y előtt sz [s], máskor k [k]: Ceylon ['səilɔn], kritikus ['krətəkɶs] ch, sj: magyar s [ʃ]: Chinees [ʃə'neːs], sjieling ['ʃiləŋ] d: általában d [d], szó végén azonban t-nek [t] ejtjük: diepte [diptə], bed [bɛt] dj: mint a j a kapj szóban [ç]: beeldje ['beːlçə] g: általában, mint az Ahmed h-ja [x], l/r és e között, mint a g [g]: goed [xut], burger ['bɶrgər]; de: nege ['neːgə] gh: általában mint a g [g], szó végén mint a k [k]: ghong [gɔŋ], Gogh [xɔk] h: nagy erővel ejtett h (de nem olyan, mint a ch a Bach-ban!) [ɦ]: hand [ɦant] n: c, k, q, x előtt mint a leng n-je [ŋ], egyébkény mint az n [n]: bank [baŋk], ander [andər]; de: 'n [ə] ng: mint a leng n-je [ŋ]: langsaam ['laŋsaːm] qu: egy k és egy félhangzós u kapcsolata [kw]: Quay [kwai] s, z: magyar sz [s]: see [seː], zoo [soː] tj: szó elején mint a cs [t͡ʃ], máskor mint a technika ch-ja [ç]: tjek [t͡ʃɛk], tafeltje ['taːfəlçə] v: magyar f [f]: vee [feː] w: k, s után félhangzós u (angol w) [w], egyébként, mint a v [v]: sware ['swaːrə], wiele ['vilə]
A kettős mássalhangzókat nem ejtjük duplán.
Megjegyzések Az ay, c, ch, ey, gh, oy, qu, uy, x, z csak idegen eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben fordul elő.
Sosem választjuk el a következő betűkapcsolatokat: aa, aai, ae, au, dj, ee, eeu, ei, eu, gh, ie, ieu, oe, oei, oi, oo, ooi, ou, sj, tj, ui, uu.
A hollandhoz kapcsolódóan a következő változásokat lehet levezetni (elöl áll a holland eredeti, majd az afrikaans változat): ct, x – ks, ch – g, ij – y, -lijk – -lik, sch – sk, z – s.
Nyelvtan A nyelv szerkezetét nagy fokú lekopás jellemzi, az afrikaans jutott el legjobban az izoláló típushoz.
A nyelv már nem különböztet meg nemeket, csak a személyes névmás egyes szám harmadik személyében (hy, sy, dit – ő hn/nn/sn).
A megszűnt névszói esetragokat elöljárókkal vagy névmásokkal pótolják: die jas van Jan/Jan se jas János kabátja.
Névelők Határozott névelő a die: die man a férfi, die vrou a nő, die huis a ház. A régi semlegesnemű alak (het) csak kifejezésekben fordul elő: om 't ewe mindegy.
Határozatlan névelő az een egy számnévből alakult ki, alakja 'n [ə]: 'n man egy férfi, 'n vrou egy nő, 'n huis egy ház. Ha mondat elején áll, akkor a következő szó lesz nagybetűs: 'n Grammatikaboek is in die klas. Egy nyelvtankönyv van az osztályban.
Főnevek A főneveket általában többes számuk alapján csoportosítják: -e: tand – tande fog;hangkivetéssel: dag – dae nap; hangkivetéssel és tőváltozással: pad – paaie ösvény; umlauttal: stad – stede város; ennél a típusnál a hosszú magánhangzó vagy kettőshangzó utáni f-ből w lesz: wolf – wolwe farkas; írásképi változások a magánhangzók hosszúságának jelölésében: pal – palle, paal – pale; a -heid -hede-re változik: eenheid – eenhede egység; egyes angol eredetű szavak többes száma -te: toeris – toeriste turista -s: oom – ooms bácsi -(e)ns: hawe – hawens kikötő, wa – waens szekér; hangkivetéssel: brug – brûens (de brûe és brugge is) híd -ere: volk – volkere nép -ers: kind – kinders gyerek; ennél a típusnál a hosszú magánhangzó vagy kettőshangzó utáni f-ből w lesz: kalf – kalwers borjú
Melléknevek A melléknevek egy része megőrizte az erős és gyenge ragozás emlékét: 'n donker nag – donkere nag sötét éj. Egyes mellékneveknél a következő hangváltakozások jöhetnek létre ebben az esetben: d végű melléknevek elvesztik a d-t az e előtt, ha a d előtt hosszú magánhangzó vagy kettőshangzó áll: koud – koue hideg; egyes esetekben a d i-re cserélődik: goed – goeie jó. g végű melléknevek elvesztik a g-t az e előtt, ha a g előtt hosszú magánhangzó vagy kettőshangzó áll: vroeg – vroeë korán; máskor a g és e közé egy t ékelődik: sleg – slegte rossz szó végi f w-re változik (a magánhangzó hosszúsága miatt irásbeli eltérés lehet!): dof – dowwe homályos, doof – dowe süket.
Névmások A névmások egyes számban megőrizték az önálló tárgyesetet: ek, jy, hy/sy/dit; ons, julle, hulle – alanyeset my, jou, hom/haar/dit; ons, julle, hulle – tárgyeset, ezt használják a visszaható névmásokként is: hy gedra hom viselkedik my, jou, hom/haar/-; ons, jul(le), hul(le) – birtokos névmások (birtokszóval) myne, joune, syne/hare/-; ons s'n(e), julle s'n(e), hulle s'n(e) – birtokos névmások (önállóan)
Ige Az igető egyúttal a főnévi igenevet és a jelen idejű alakokat is kifejezi: skryf ír(ni) – ek/jy/hy/ons/julle/hulle skryf írok, írsz, …. A múlt időt egyszerűen a ge- prefixummal képzi: geskryf írt. Ez a hê bír alakjaival képzi a befejezett és a régmúlt igealakokat: ek het geskryf megírtam; ek had geskryf. A jövő idő képzése a sal segítségével történik: ek sal skryf írni fogok; természetesen összetett igealakok képzésére is van mód: ek sal geskryf het.
Szenvedő alakok képzését a word lesz valamivé és a wees van segédigékkel végezhetjük: dit word geskryf ez iratik, dit was geskryf meg volt írva, dit sal geskryf word megírattatik majd stb.
A felszólító mód azonos a tővel: wees! légy! legyen!; de vannak összetett alakok is: laat hom skryf! írjon!'; tagadása: hy moet nie / moenie skryf ne írjon!.Rendhagyó múlt idejű alakok: wees van- was / was gewees (jelen idő harmadik személyben is!) hê bír, birtokol – had / het gehad / had gehad weet tud – wis sal kell – sou kan tud – kon wil akar – wou moet kell – moes mag lehet – mog dink gondol – dog / dag / het gedink
Egyes igék régies, szabálytalan múlt ideje melléknévként használatos: skryf ír – geskryf – geskrewe verbied tilt – verbied – verbode bind köt – gebind – gebonde inneem bevesz – ingeneem – ingenome lees olvas – gelees – geleseMegjegyzés: a ge- prefixum az elváló igekötőknél az igekötő és az ige közé kerül, a nem elváló igekötőknél pedig elmarad.
A feltételes mód a sou segédige és az igető kapcsolata: As ek jy was, sou ek dit koop. A helyedben megvenném.
A főnévi igenév teljes alakja om te + az igető: om te wees lenni.Egyes igéknél elegendő a te + szótő: te begin kezdeni. Ritkán maga a tő a főnévi igenév: kom jönni.
Mondattan Az afrikaansban kötelező a kettős tagadás: staan nie op nie ő nem kel fel.
A eldöntendő kérdő mondatban az alany és az állítmány sorrendje megcserélődik, segédigés állítmányi szerkezetben azonban csak a segédige kerül az alany elé: Sally sit. Sally ül. – Sit Sally? Sally ül?, Sally sal sit. Sally ülni fog. – Sal Sally sit? Sally ülni fog?