Kanizsamonostor (szerbül Банатски Моноштор / Banatski Monoštor) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben. Közigazgatásilag nem önálló település, hanem a feketetói Helyi Közösséghez tartozik. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.
Fekvése Nagykikindától északra, Csókától keletre, az Aranka folyó közelében, Feketetó, Egyházaskér és Mokrin közt fekvő település.
Története Kanizsamonostor (Kanizsa monostora), a Csanád nemzetség monostora volt, mely már a tatárjárás előtt fennállt.
1247-ben a Csanád nemzetségbeli Kelemen fia Pongrác ispánnak telke volt itt.
A területet 1256-ban Kelemen és Waffa utódai két részre osztották a hozzá tartozó falukkal együtt.
1274-ben részben a Makófalviak őseié volt, 1337-ben pedig déli része a Makófalviaké, az északi rész pedig a Telegdieké lett.
1337-ben a nemzetségi monostort a Makófalviak és a Telegdiek közösen használták.
Egy ekkor tett megállapodás alapján, ha a nagy út egyik oldalán falut vagy jobbágyokat telepít, az út másik oldalán a másik fél szintén telepíthet.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Magyarok 128 94,81 Szerbek 6 4,44 Horvátok 1 0,74
Jegyzetek
Források Györffy György: Csanádvármegye
További információk Kanizsamonostor története
Kategória:Az Észak-bánsági körzet települései Kategória:Torontál vármegye települései