Gorka Lívia (Nógrádverőce1965-től Verőce 1925. március 5. – Diszel,Tapolcához tartozó falu 2011. augusztus 4.) Munkácsy Mihály-díjas magyar keramikus, érdemes művész. Gorka Géza leánya.

Életpályája Nógrádverőcén született Gorka Géza és Kovács Irén gyermekeként. Szakmai és művészeti képzését édesapja műhelyében szerezte meg. Már hat-nyolcéves korában megszokta a komoly munkát, mivel az iskolai szünetekben apja műhelyében dolgozott. További tudáshoz önképzés és külföldi utazásai során jutott (Finnország). 1948-ban tett fazekas mestervizsgát. Vélekedése szerint apja: „Legendás anyagismerettel rendelkezett. Felhalmozott tapasztalattal és intuícióval dolgozott. A kezében volt minden. Csak következtetni tudtam munkamódszerére.” 1954-ig a verőcei Gorka-műhelyben dolgozott, így volt kitől elsajátítania a szakma rejtett titkait. Focht Gézával kötött házasságából 1952-ben fia született, aki Gorka-Focht Géza néven szintén neves keramikus. 1954-től saját műhelyében alkotott, 1962-től Budapesten. 1996-tól Szentendrén, majd Tapolca-Diszelen élt.

„Gorka Lívia képes volt kilépni apja árnyékából, és kerámiáival saját stílust kialakítani. Mindig kézműves technikával dolgozó művész, saját technikát dolgozott ki a máz elkészítésére is, ezért művei mindig felismerhető, egyedi forma- és színvilágot képviselnek”.Idézet Bodor Kata Iparművészeti kalandozás cikkéből Kerámiáinak jellegzetessége az is, ahogy fémmel ötvözi a gyakorta saját készítésű alapanyagait.

Hasonlóképpen keveredik nála a kő, a fém és a kerámia. Gorka Lívia művei már többnyire elszakadnak a gyakorlati funkcióktól, s önálló szobrokként képviselik a kerámiaműfajban rejlő sokirányú lehetőségeket. (Köztéri alkotásai: Gödöllőn: Zodiákus, 1966; az Agrártudományi Egyetemen, a tatabányai kórháznál: Sejt nagyító alatt, 1979 és a Madarak 1975-ben a washingtoni magyar nagykövetségen.)

Művészetének forrása a természet, jellemző tárgyai a nagyméretű, aszimmetrikus edények, az idolok, halak, madarak, kövek. A korongolás előtti ősi agyagalakítást követte. Egyedi tárgyakat hozott létre, szeretett sorozatban, tárgycsoportban gondolkozni. „Szeretem a munkámat. Egyáltalán szeretem, amikor magamnak dolgozom. Szeretem a kis műhely szabadságát és rendjét. Egyszerűen azért, mert a kezdetektől a befejezésig mindenért felelős vagyok, közöm van a jóhoz, rosszhoz. Formát adni az alaktalan szürkeségnek: a semmiből teremtek, néha úgy érzem. A régi »nagyok« tisztelete mellett és nyomán van lehetőség új anyagok eredetének, tulajdonságainak kézben és tűzben való megismerésére.”Idézet: Gorka Lívia: Corvina Műterem, Urbán Nagy Rozália előszavával. 1979. Vallomások. 47. old.

A verőcei Gorka Múzeum állandó kiállítása 1994-től Gorka Géza leánya, Lívia és unokája, Gorka-Focht Géza anyagával bővült, így a híres keramikusdinasztia művészetét egy múzeumban ismerheti meg a látogató.

Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ) 1956-tól, a Művészeti Alapnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) 1955-től, és az Association Internationale de la Couleur nemzetközi szervezetnekNemzetközi Szín Egyesület (AIC), és 1970-ig a Nemzetközi Kézműves Csoportnak is.

Kitüntetései Nemzetközi Kerámia Biennále, Prága., aranyérem. (1962) Munkácsy Mihály-díj (1964) Érdemes művész (1975) Verőce díszpolgára (1994) Négy Faenzai diploma

Néhány alkotása 1950-1960 körül. Vázák és kaspók festett spirális mintával Jelezve a talprészen festve és bekarcolva: Gorka Lívia Magasság: 8 – 22 cm Festett hamutálak 1950-1960 körül Jelezve a talprészen festve és bekarcolva: Gorka Lívia M: 14 x 22 cm Váza pozitív-negatív körbefutó mintával 1950-60 körül Jelezve bekarcolva Gorka Lívia Magasság 22 cm Vázák madár és hal motívumokkal 1950 körül Jelezve a talprészen: Gorka Lívia M: 26 – 28 cm Madár figura 1950 körül Jelezve: Festve a talprészen Gorka Lívia M: 15 cm Váza festett fekete-piros mintával 1960 körül Jelezve: Talprészen Gorka Lívia M: 22 cm Vázák sárga-fehér és fekete mintával 1950-1960 körül Jelezve: Festve és bekarcolva Gorka Lívia M: 20 – 32 cm Hamutartók sárga –fekete és fehér mintával 1950-1960 körül Talprészen festett és bekarcolt Gorka Lívia szignó M: 12 x 23 cm Vázák és tálak festett halas motívumokkal 1950-60 körül A tárgyak talprészén festett, és bekarcolt Gorka Lívia szignó Madárplasztika 1950-60 körül Talprészen festve: Gorka Lívia szignó M: 22 cm Sárga madárplasztika 1950-1960 körül Talprészén bekarcolva: Gorka Lívia M: 22 cm Fali tál két szembenéző madár figurával 1950-60 körül Talprészén festve: Gorka Lívia Hungary M: 24 x 37 cm Nagyméretű vázák 1960 körül Jelezve: Festve és bekarcolva Gorka Lívia M: 32 – 48 cm Narancs és fekete csíkos vázák 1960 körül Jelezve: Bekarcolva és festve Gorka Lívi M: 15 – 26 cm Zöld sárga stilizált motívumos vázák 1950-60 körül Jelzett: Talprészen festve Gorka Lívia M: 15 – 30 cm Nagy kínáló tál 1960-70 körül Jelzett: Festve Gorka Lívia M: 11 x 34 cm Fekete-fehér vázák 1950-60 körül Jelzés: Talprészen festve Gorka Lívia M: 24 – 28 cm Halplasztika 1960 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M: 19 x 25 cm Legelésző zebra 1960 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M:11 x 20 cm Rákos fali tál 1960 körül Jelzett: Festve Gorka Lívia M: 38 x 31 cm Meteorit 1970 körül Jelezve: Talprészen festve Gorka Lívia M: 49 cm Druidák 1970 körül Jelezve: Talprészére festve Gorka Lívia M: 28 – 35 cm Kagyló 1970 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M: 8 x 45 cm Fali tál halakkal 1970 körül Jelzés: Festve Gorka Lívia M: 37 x 18 cm Madaras Fali tál 1970 körül Jelzés: Festve Gorka Lívia M: 36 x 30 cm Andromeda. Magános samott. 1972 Napkelte. Samottos agyag. 1972 Csiga. Samottos agyag. 1972 Kapu. Samottos agyag. 1974 Három nő. Samottos agyag. 1974 Paraszt madonna négy nézetben. 1974 Kagyló. Samottos agyag. 1974 Hasadás. Samottos agyag. 1974 Lapított ikerforma. Kőagyag. 1977 Testvérformák. Kőagyag. 1977 Gyűrt forma. Kőagyag. 1977 Madár. Kőagyag. 1977 Sejt. Kőagyag. 1977 Vasfoltok. Kőagyag. 1977 Nap. Kőagyag. 1977

Egyéni kiállítások 1958. Csók Galéria, Budapest 1964. Csók Galéria, Budapest. Festőterem, Sopron.Janus Pannonius Múzeum, Pécs. Savaria Múzeum, Szombathely 1965. Balatoni Múzeum, Keszthely. Bakony Múzeum, Veszprém. Drámai Színház, Varsó 1966. Szőnyi István Terem, Miskolc 1968. Genf, 1968. Képcsarnok, Szeged 1969. Los Angeles 1971. Liszt Ferenc Művelődési Központ, Sopron 1973. Tihanyi Múzeum, Tihany. 1973. Műcsarnok, Budapest 1974. Hannover. 1974. Vármúzeum, Esztergom 1977. Műcsarnok, Budapest 1979. Gulácsy Terem, Szeged 1983. Gülbaba köz 25. 1985. Szőnyi Terem, Miskolc 1986. Blaskovich Múzeum, Tápiószele 1987. Vigadó Galéria, Budapest 1994. Három nemzedék, Gorka Múzeum, Verőce.

Válogatott csoportos kiállítások 1955. Fiatal iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1958. Nemzetközi kerámia kiállítás, Gmunden 1959. Negyedik Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1962. Ungerskt Konsthantverk, Stockholm 1962, 1964. Nemzetközi Kerámia Biennálé, Prága 1963. Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1964. Kortárs magyar művészek, Neue Galerie der Stadt, Linz. 1964. Nemzetközi kerámia kiállítás, Washington 1965. Ötödik. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968. Mai magyar kerámia, Vár, Siklós 1968-1972, 1976, 1980-1988 VI-X. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1969. Palm Springs, Desert Museum, Los Angeles 1970, 1975. Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Magyar kerámia és textil, Moszkva • Nemzetközi kerámia kiállítás, Faenza 1986. Haus Lauschen in Baden. Galerie für Kunsthandwerk, Werkhof Bissendorf 1995. XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az Iparművészeti Múzeum, Budapest gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum, Budapest.

Köztéri művek Zodiákus jegyek (samottos agyag, 1966, Gödöllő, GATE) Madarak (kőagyag, 1975, Washington, Magyar Nagykövetség) Sejt nagyító alatt (kőagyag, 1979, Tatabánya, Kórház) Mázas kerámia (1979, Washington, Magyar Nagykövetség) Kerámiakompozíció (1983, Tatabánya, Megyei Kórház).

Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen Iparművészeti Múzeum, Budapest Janus Pannonius Múzeum, Pécs Kecskeméti Képtár Nemzetközi Kerámia Múzeum, Faenza Victoria and Albert Museum, London.

Képgaléria

Külső hivatkozások Vallomás, Budapest, 1979 Focht G.: Három nemzedék. A Gorka Múzeum Verőcén, Budapest, 1994 Domanovszky Gy.: Fiatal iparművészek, Szabad Művészet, 1955/9. Révész Zs.: Gorka Lívia, Művészet, 1960/4. Frank J.: Gorka Lívia, Élet és Irodalom, 1964/5. Major M.: Gorka Lívia kiállítása elé, Magyar Építőművészet, 1964/6. Koczogh Á.: Gorka Lívia kiállításán, Művészet, 1964/10. Domanovszky Gy.: (kat., bev. tan., Ungarische Künstler der Gegenwart, Linz, 1964) Hetteš, K.-Roda, P.: Moderne Keramik, Prága, 1965 Szelesi Z.: Gorka Lívia kiállítása Szegeden, Művészet, 1968/12. Dvorszky H.: Gorka Lívia, Művészet, 1970/3. Koczogh Á.: Párbeszéd ~val, Műgyűjtő, 1970/2. Koczogh Á.: Gorka Lívia, Umeni Remesla, 1971/1. N. Dvorszky H.: Gorka Lívia, Művészet, 1973/3. P. Brestyánszky I.: Gorka Lívia kiállítása, Ipari Művészet, 1973/3. Vadas J.: Kiállítások, Élet és Irodalom, 1973. március 27. Domanovszky Gy.: Forma Hungarica, Budapest, 1974 Koczogh Á.: Kerámia, porcelán, üveg, Magyar Iparművészet, 1975 Vadas J.: Küklopsz edényei, Élet és Irodalom, 1987. október 9. Frank, J.: Livia Gorka Ős pottery, New Hungarian Quarterly, 1988/3. Lovag Zs.: Három nemzedék. Gorka Géza, ~, Focht Géza, Magyar Iparművészet, 1994/5.

Válogatás az Internetről: Gorka Lívia kerámiák - Galéria Savaria Ernst Galéria Magyarország a XX. században. Kerámiaművészet Gorka Géza kerámia múzeum Gorka Múzeum Dunakanyar MKISZ. Magyar Keramikusok Társasága

Források

thumb|left|100px|G.L.jelzés Gorka Lívia: Szentendrei arcképcsarnok: Urbán Nagy Rozália: Gorka Lívia (Corvina Kiadó 1979. Corvina Műterem sorozat) Laczkó Ibolya: Gorka Lívia (HIK , ARTPORTAL ) Gorka Géza Kerámiamúzeum (Verőce)

Kategória:Verőceiek Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar keramikusok Kategória:Magyar nők Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok