A Geregye (Geregen) nemzetség ősi, Árpád-kori nemzetségeink egyike. Ősi birtokai Vas, Kraszna és Szolnok vármegyében voltak.
Története
A nemzetség nevét Vas vármegyében, a Sorok-patak mellett fekvő Geregye község neve őrizte meg.
Itt Vas vármegye déli részén, Egervár mellett, voltak ősi birtokai, később Kraszna és Szolnok vármegyékben szerzett még birtokokat.
A Geregye nemzetségből származó Egerváriak, Vas és a szomszédos Zala vármegyében is birtokosok voltak. Az Egervári család felemelkedése Mihály nevéhez köthető, aki Zsigmond király familiárisa volt. Az ő leszármazottai közül László katonai érdemei révén Mátyás királyt szolgálva jutott be a nagybirtokosok közé: 1475 és 1478 között Zala vármegye főispáni tisztét is viselte. Mátyás király halála után, a Jagellók idejében tárnokmester volt. Mihály unokaöccse, Bereck pedig egyházi pályán vitte tovább a család hírnevét: a szomszédos Horvátországban volt Knin püspöke.
A Geregye nemzetségnek két ága ismert:
Pál országbíró ága Egervári ág
Pál országbíró ága
Pál országbíró ága már a 13. században elhagyta a nemzetség ősi Vas vármegyei fészkét, magasra emelkedett, azután hamarosan elbukott és megsemmisült.
Ennek az ágnak első ismert őse Pál országbíró apja I. Écs (Echy) erdélyi vajda volt, akinek a Berettyó bal partján fekvő Micske (Mikcse), Poklostelek, Láz, Sánc (ma Micske melletti puszta) és Dénes (ma már nem létező helység) voltak birtokai. Ez az Écs valószínűleg azonos Ecce comes-szel, aki 1215-ben kolozsi ispán volt.
Geregye nembeli Écs (Ecce comes) erdélyi vajda (1200), kolozsi ispán (1215 körül) Birtokai a Berettyó bal partján fekvő Micske (Mikcse), Poklostelek (Vámos), Sáncz: mely ma Micske mellett fekvő puszta, valamint Láz és az ismeretlen helyen fekvő Dénes nevű települések voltak. Fia Pál országbíró volt. Geregye nembeli Pál (országbíró) országbíró, királyi udvarbíró (a forrásokban 1224–1264-ig fordul elő), Écs ispán fia Geregye nembeli Miklós országbíró, erdélyi vajda (a forrásokban 1257–1278-ig fordul elő), Pál országbíró fia Geregye nembeli István pozsonyi ispán (a forrásokban 1257–1278-ig fordul elő), Pál országbíró fia Geregye nembeli Geregye, Pál országbíró fia Fischos (a forrásokban 1277–84 szerepel), Pál országbíró fia Geregye nembeli Ágnes (Annus) (†1266), Pál országbíró lánya. Előbb Nagymihályi Turulhoz ment feleségül, majd annak halála után 1258-ban a margitszigeti apácák közé lépett. Geregye nembeli Barnabás, (a forrásokban 1255–1270-ig fordul elő), Pál fia Geregye fia
Egervári ág
Az Egervári ág sohasem hagyta el az ősi birtokot. Ebből származott az Egervári és a Geregyei család.
Egervári család
Az Egervári család első ismert őse II. János volt, aki 1325 és 1355 között élt. A nemzetség egyik ágából származott Geregyei Kalmer, aki a ma is virágzó Egervári családot alapította. A család legkiemelkedőbb tagja, Egervári László horvát bán volt Mátyás király korában.
Geregyei Kalmer Egervári Mihály vasi alispán Egervári istván vasi alispán Egervári Balázs Egervári László horvát–dalmát és szlavón bán Mátyás király korában, Egervári Balázs fia
Geregyei család
A Geregyei család első ismert őse Geregyei Mihály volt, aki 1325–1355 körül élt.
Geregyei Mihály (a forrásokban 1325–1355 között fordul elő)
Források
Karácsonyi János: Magyar nemzetségek