Csád (, ), hivatalos nevén Csádi Köztársaság,https://www.kormany.hu/download/9/70/61000/orsz%C3%A1gn%C3%A9vjegyz%C3%A9k%20201701219.pdf egy közép-afrikai ország. Északról Líbia határolja, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger.
Területileg Magyarországnak közel 14-szerese. Az országnak nincs tengerpartja.
Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: az északi, Szaharához tartozó sivatagos terület, középen elterülő száraz éghajlatú száhili terület, délen a szudáni szavannás terület.
Hivatalos nyelve az arab és a francia, de több mint kétszáz különböző etnikai és nyelvi csoportnak ad otthont. Az iszlám (kb. 55%) és a kereszténység (kb. 41%) a fő vallások.
1920-ra Franciaország teljesen meghódította a területet, és hozzácsatolta a Francia Egyenlítői-Afrikához. 1960-ban François Tombalbaye vezetésével az ország elnyerte függetlenségét. A muszlim északi terület a Tombalbaye által folytatott politika hatására fellázadt, 1965-ben hosszan elhúzódó polgárháború kezdődött. 1979-ben a lázadók meghódították a fővárost, ezzel megtörve a déliek uralmát. A siker után a lázadók tábornokai egymás ellen fordultak, amiből Hissène Habré emelkedett ki győztesen. Az ő hatalmát 1990-ben tábornoka, Idriss Déby döntötte meg. A 2000-es években a dárfúri konfliktus átterjedt a határon, több ezer szudáni menekült él menekülttáborokban Csád keleti részén.
Az országban gyakoriak az összecsapások és a puccskísérletek. A nominális GDP-t tekintve Csád egyike a világ legszegényebb országainak. A hivatali korrupció igen magas. A csádiak döntő többsége igen szegény, akik földművelésből és pásztorkodásból önellátásban élnek. 2003-tól kezdve az ország fő exportcikke a kőolaj.
Etimológia Az ország a Csád-tó után kapta a nevét, amely a legnagyobb tava és amely a kanuri törzs nyelvének "tó" szavából ered.Kperogi, F.A. (2015) Glocal English: The Changing Face and Forms of Nigerian English in a Global World. Peter Lang, , p. 59.
Történelem
Mivel az ókorban a szaharai terület nem volt teljesen száraz, Csád lakossága egyenletesebben oszlott el, mint ma. évvel ezelőtt a Szahara még nedves éghajlatú volt. A Borkou és Ennedi sziklarajzai elefántokat, orrszarvúkat, zsiráfokat, szarvasmarhákat és tevéket ábrázolnak; ma csak a tevék élnek már meg ott. Az i. e. első évezred végére számos állam és birodalom jött létre és tűnt el, mindegyik igyekezvén a Szaharán keresztülvezető kereskedelmi útvonalakat ellenőrzése alá vonni. A régiót pontosabban viszont csak a középkor óta ismerjük.
A középkorban a mai Csád területén egykori virágzó muszlim szultánságok (Vadai, Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavánutak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.
Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált.
1960-ban elnyert függetlenség után az északi muszlim állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott (Csádi–líbiai konfliktus), megszállva az ásványi kincsekben gazdag, vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek. thumb|220px|Menekülttábor Dárfúr övezetében (2005) Dárfúr tartomány, amely Szudán része, szomszédos Csáddal. Az ottani konfliktus kihatott Csádra is. Egyrészt sok menekültet kellett ellátnia az egyébként is szegény országnak. Másrészt a csádi kormány fegyveres ellenzéke is bázisul használja Dárfúr területét, onnan indítja ismétlődő kormányellenes támadásait.
2021. április 20-án megölték Idriss Déby elnököt. A parlament azonnal feloszlatta magát,Megölték Csád elnökét a lázadók 24.hu, 2021. április 20. valamint lemondott a kormány is. Az országot a tervek szerint 18 hónapig egy átmeneti katonai tanács vezette volna, ennek ellenére még abban az évben Déby fia, Mahamat Déby lett az államfő, akit 2024-ben egy nemzetközi megfigyelők szerint sem tiszta választáson is újraválasztottak.Orbán Viktor gratulált Csád elnökének, ahova magyar katonákat terveznek küldeni Telex, 2024. május 13.
Még 2023 végén az ötödik Orbán-kormány döntött határozati javaslatban, hogy katonai kontingenst küld az országba, elsősorban „tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében 2025. december 31-ig.” A magyar kormány szerint a Száhel-övezetben próbálják elejét venni az onnan kiinduló migrációs hullámoknak.A rejtélyes katonai misszió, amelyről Orbán Viktor tárgyalhatott Index, 2024. szeptember 10. Az Orbán Gáspár, Orbán Viktor miniszterelnök fia közreműködésével kísért, alig kommunikált katonai szerepvállalás valódi céljairól ugyanakkor feltételezik, hogy amögött Csád ásványkincseinek részleges megszerzése áll, de esetlegesen orosz hírszerzői tevékenységet sem zártak ki a magyar katonák megjelenése mögött.Csád egy puskaporos hordó, ahol Magyarországnak nincs múltja, helyismerete Telex, 2023. december 11.Mit keresnek a magyarok Csádban? Index, 2024. október 1.Putyin térnyerését szolgálhatja a csádi magyar katonai misszió - állítják szakértők Euronews, 2024. szeptember 9.
Földrajz Az ország területe Franciaországnak mintegy kétszerese, de átlagos népsűrűsége igen alacsony.
Az országnak 5968 km hosszú határa van (növekvő sorrendben):
87 km Nigériával (nyugat) 1055 km Líbiával (észak) 1094 km Kamerunnal (DNy) 1175 km Nigerrel (nyugat) 1197 km Közép-afrikai Köztársasággal (dél) 1360 km Szudánnal (kelet)
Domborzat Északon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara terül el, amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi szigethegység töri meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének lefolyástalan, mocsaras vidékébe megy át.
Az Afrika belsejében fekvő ország a Szahara és a Szudán nagytájak területén helyezkedik el. Északi harmadán a Szahara homoksivatagjai uralkodnak, amelyek közül az Ennedi (1450 m) homokkő fennsíkjai és a Tibeszti vulkáni eredetű vonulatai (Emi Koussi, 3415 m; Pic Tousside, 3315 m) emelkednek ki. Az ország nagy részét a két folyó (Chari, Logone). táplálta, változó területű, sekély Csád-tó medencéje foglalja el.
jobbra|bélyegkép|524x524px|Műholdas kép. Az ország északi része sivatag, délnek haladva egyre zöldebb a táj
Vízrajz jobbra|bélyegkép|210x210px|A Csád-tó zsugorodása 1973 és 2001 között
Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Ezek és mellékfolyóik az ország déli, csapadékosabb vidékén folynak a Csád-tóba, mely még pár évtizeddel ezelőtt is sokkal nagyobb volt, mint ma. Hatalmas mocsárvidék maradt a visszahúzódó tó nyomán.
Éghajlat Éghajlata három részre osztható: északon sivatagi: egész évben nagyon száraz; a központi síkság (Száhil öv) forró és száraz, rövid esős évszakkal június közepétől szeptember közepéig; a déli alföld meleg és nedvesebb, szezonális esőkkel május végétől október elejéig.US Department: Chad
A csapadék a Szaharában nem éri el az évi 50 millimétert sem. A középső, Száhil övben 300–600 mm között változik. Az ország déli részén az éves csapadékmennyiség 1000 mm körüli. Errefelé a december-januári középhőmérséklet 25 °C, míg az áprilisi 31 °C.
Éghajlatváltozás A Notre Dame-i Egyetem kutatói alapján a klímaváltozás miatt globálisan az egyik legsebezhetőbb ország és ilyen téren az egyik legfelkészületlenebb ország.
Élővilág jobbra|bélyegkép|185x185px|Viola turákó az ország déli részén Északról délnek haladva, a csapadékmennyiségnek megfelelően, sivatagi, oázisoktól tarkított félsivatagi, tüskés és száraz szavannás (Szahel), nedves szavannás területek követik egymást. Délen a kiadósabb nyári esők lombos fákat táplálnak.
A Tibeszti jellegzetes állata a gazella, a sivatagi róka, a hiéna, a gepárd. A déli területek állatvilágának gazdagságát a viszonylag háborítatlanul élő antilopok, zsiráfok, páviánok, leopárdok, oroszlánok, elefántok, varacskos disznók, a folyókban a vízilovak jellemzik.
Nemzeti parkjai
Aouk Nemzeti Park Bahr Salamat Állatrezervátum Goz Beïda Nemzeti Park Manda Nemzeti Park Zakouma Nemzeti Park: 1963-ban alapították, Csád első nemzeti parkja. Elefántok, oroszlánok... Sok kárt tett benne a polgárháború, de nagyjából túlélte az állatállomány.
Természeti világörökségei Az UNESCO világörökségi listáján jelenleg két helyszín van, valamint további hét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma Csád államformája köztársaság. 2021-ben katonai junta irányítja az országot.
Az alkotmányát 1996. április 14-én kapta. Az államfő a hadsereg parancsnoka.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Törvényhozó hatalom: egykamarás nemzetgyűlés.
Jogrendszer: polgári és szokásjog vegyes jogrendszere.
Politikai pártok
Mouvement patriotique du Salut (MPS) Parti libéral du Tchad (PLT) Rassemblement pour la démocratie et le progrès (RDP) Union des écologistes tchadiens/Les Verts (UET/Les Verts) Action tchadienne pour l'Unité et le Socialisme (ACTUS)
Elnökök 1960 – 1975 François Tombalbaye 1975 – 1979 Félix Malloum 1979 Lol Mohammed Chawa 1979 – 1982 Goukouni Oueddei 1982 – 1990 Hissène Habré 1990 – 2021 Idriss Déby 2021 – Mahamat Idriss Déby
Közigazgatási beosztás
Védelmi rendszer
Emberi jogok Független államként való fennállása óta Csád a nem szabad országok között szerepel, sőt ezen belül is rossz besorolással bír, a legkevésbé szabad országok kategóriájába tartozik.
Erőszakot és visszaéléseket nemcsak a központi hatalom, de a Szudánból betörő fegyveres milíciák is elkövettek már, sőt követnek el, melyek közül a legkiemelkedőbb a nők elleni nemi erőszak.
Csádban is mindennapos bevett szokás a női nemi szervek csonkítása (körülmetélése). A Szudánnal (Darfúrral) való konfliktus során itt is általános gyakorlat lett gyerekeket besorozni a fegyveres (reguláris vagy paramilitáris) erők közé.
Dokumentáltak továbbá emberi jogvédő csoportok és újságírók elleni zaklatások. Ezenfelül Csád a világ legkorruptabb országai közé tartozik, rosszabb besorolása csak az alábbi államoknak van, mint Tonga, Üzbegisztán, Irak, Haiti, Mianmar és Szomália. Idriss Déby rezsimje alatt szinte már-már abszolút előnyöket élvezett a Zaghawa törzs, amelyből Déby is származott.
Népesség bélyegkép|Vízhordó asszonyok. A tiszta ivóvízhez való hozzáférés az ország nagy részén nehézséget okoz.
Általános adatok A főváros N’Djamena lakossága mintegy 1,1 millió fő (2013). Az ország teljes népessége 2018-ban mintegy 15,5 millió fő.
A népesség nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. Az északi, sivatagos részek népsűrűsége igen alacsony, pl. 0,1 fő/km² a szaharai Borkou-Ennedi-Tibeszti régióban, de délen, a Nyugati Logone régióban (Logone Occidental) 55 fő/km² körüli. A főváros környékén ez még magasabb. Csád lakosságának zöme az ország déli részén él.
Népességének változása
Legnépesebb települések A fővároson, N’Djamenán kívül nincsenek jelentős nagyvárosai.
Vallási megoszlás thumb|220px|Abéché mecsete Eltérő becslések vannak. Megközelítő adatok szerint a lakosság 52-58% -a muszlim, míg 39-44% -a keresztény.Tchad
2014-15-ös CIA becslés alapján : muszlim 52,1%, protestáns keresztény 23,9%, katolikus 20%, animista 0,3%, egyéb keresztény 0,2%, egyik sem 2,8%, meghatározatlan 0,7%
Az országban élő muszlimok többsége a misztikus iszlám (szúfizmus) mérsékelt ágának híve. Leggyakoribb kifejeződése a tidzsanija , amelyet a csádi muszlimok 35% -a követ, és amely néhány helyi afrikai vallási elemet is tartalmaz.
Etnikai megoszlás Az országban rendkívül sokféle etnikai csoport él, több mint kétszáz.