Perényi Gábor (Gábriel) (1532. október 19. – 1567. június 7. vagy 28.) országbíró, a reformáció elkötelezett híve, számos országos tisztség viselője.
Származása Édesapja Perényi Péter, erdélyi vajda és koronaőr volt. Édesapjának két felesége volt (Thurzó Margit, Székely Klára); Perényi Gábor testvérei és féltestvérei: Ferenc, akit 8 évesen török fogságba hurcoltak, Miklós váci püspök, Erzsébet, Drugeth Ferenc/György felesége és Borbála.
Pályafutása Apja halála után, öröklés útján 1548-banfőispáni kinevezése 1548. szeptember 6-án kelt Királyi Könyvek - 2.327 lett Abaúj vármegye örökös főispánja és már 20 éves korában felső-magyarországi főkapitány. 1554. november 5. – 1557 között tárnokmester, majd 1563. december 27-én országbíró lett.
Perényi Gábor fejezte be 1563-ban a Pataki vár és a Füzéri vár építését, amit még apja Péter kezdett el. Életét a köszvény keserítette meg,Füzér község, Magyarország természeti csodája 1560-ban hazahívatta Balsaráti Vitus Jánost,Tankönyvtár | Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I. - HALOTTI BESZÉD BALSARÁTI VITUS JÁNOS ÉLETÉRŐL ÉS HALÁLÁRÓL aki magánorvosa lett. Sárospatakon, a Szent Mihály-templomban helyezték örök nyugalomra. Felesége Ország Ilona volt,eljegyzési gyűrűjük http://varwebaruhaz.blogter.hu/253371/perenyi_gabor_es_orszagh_ilona_eljegyzesi_gyuruje gyermekeik nem lévén, benne halt ki a Perényiek nádori ága. Ország Ilona telepítette a sárospataki Gombos-kertet.Gombos-kert, melyet Perényi Gábor felesége, Országh Ilona telepített. Szikszay Fabricius Balázs prédikátor Perényi Gábor özvegyéről gyászbeszédében így emlékezik meg: „Otthona falai közül alig mozdult ki, ha ugyan nem kertjeit látogatta, amelyek a legszépségesebben és a gyönyörűségek minden fajtájával ékesen virultak.”
A korabeli rossz nyelvek szerint, rendkívül féltékeny volt feleségére és rendkivüli hatalomvággyal rendelkezett. Leírások szerint társaságba soha nem engedte feleségét, még az ablakon sem engedte kinézni, és amikor egy ifjú nemes, Semsey Istvánt – aki állítólag – szerelemtől lángoló pillantásokat vetett feleségére, megmérgezte a férfit. Féltékenységének tulajdonították feleségének megmérgezését is. Azonnali halállal fenyegetve kényszerítette az orvos Balsaráti Vitus Jánost, hogy az mérget keverjen és itassa meg azt a feleségével, nehogy az „a halála után másé legyen”. Az asszony megbetegedett, a lassú hatású méreg ereje hatott, s bár túlélte férjét, de nem sokkal Perényi Gábor halála után 1569-ben meghalt.Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról
A másik vád az volt, hogy a török fogságból szabadult testvérét a Bodrogba fojtotta, mert nem akart vele osztozni a hatalmas vagyonon, amit maga az író, Forgách Ferenc is kétségbe von. Egy állítólagos Ferencet 1548 májusában az esztergomi káptalan emberei Füzéren hallgattak ki, ő Poór Mihálynak, esztergomi szülők gyermekének vallotta magát.Füzéri vár története II. / Magyar várak a weben
Jegyzetek
Források Nagy Iván: Magyarország nemes családjai https://web.archive.org/web/20150924064544/http://www.parragh.n1.hu/keret.cgi?%2Feucsafa%2Fgenealogy.euweb.cz%2Fhung%2Fpetho.html Perényi Gábor és Dobó István ellenségeskedése Szederkényi Nándor: Heves vármegye története - Dobó István követelése Perényi halála után a Pálóczy javakra.
Kategória:Országbírók Kategória:Tárnokmesterek Gabor Kategória:1532-ben született személyek Kategória:1567-ben elhunyt személyek