alt=A Felső-Tápió kiszáradt medre 2025 szeptemberében.|bélyegkép|A Felső-Tápió kiszáradt medre 2025 szeptemberében
A Tápió a Zagyva legnagyobb jobb parti mellékvízfolyása, illetve a Felső-Tápióból, az Alsó-Tápióból és az egyesülésük után Egyesült-Tápiónak nevezett vízfolyásból álló vízrendszer összefoglaló neve. Vízgyűjtő területe mintegy 898 km²; elsősorban a Tápió-vidék vizeit gyűjti össze, majd Újszász térségében a Zagyvába torkollik.Csesznik Attila: „Vizet a gyepre!” – Természetes vízmegtartó megoldás az Egyesült-Tápión. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – Magyar Hidrológiai Társaság, 2025.
Eredete és lefolyása
A Tápió vízrendszerének két fő forrásága az Alsó-Tápió és a Felső-Tápió. Az Alsó-Tápió időszakos forrásvidéke Pécel közelében, mintegy 214 méteres tengerszint feletti magasságban található. A Felső-Tápió Isaszeg térségében ered. A két ág a Gödöllői-dombság délkeleti pereméről az Alföld irányába, többnyire északnyugat–délkeleti irányban halad; egyes szakaszaikon közel párhuzamosan folynak.Tápió Natúrpark. Magyar Natúrpark Szövetség. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)
A két forráság Tápiószentmárton térségében egyesül. Innen a vízfolyást Egyesült-Tápiónak nevezik. Az Egyesült-Tápió Tápiószele és Tápiógyörgye térségén át kelet–délkeleti irányban halad, majd Újszásznál a Zagyvába torkollik. A vízrendszer a dombvidéki és alföldi tájak átmeneti területéről vezeti le a felszíni vizeket.
Vízrendszere és mellékvizei
A Felső- és az Alsó-Tápió nem mellékvizei, hanem a Tápió két fő forrásága. A vízrendszer fontosabb további vízfolyásai a Gombai-patak, az Úri-patak és a Hajta-patak. A vízgyűjtő részvízgyűjtői közül a Hajta rendelkezik a legnagyobb területtel.
A Gombai- és az Úri-patak völgyei az Alsó-Tápió vízrendszeréhez kapcsolódnak. Völgyeikben láprétek, mocsárrétek, nádasok, fűzligetek, mesterséges tavak és egykori vízjárta területek maradtak fenn.Alsó-Tápió és patakvölgyek. Tápió Natúrpark. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.) A Hajta-patak Farmos és Tápiószele térségében kapcsolódik a Tápió vízrendszeréhez; mellékágai és a hozzájuk kötődő mélyfekvésű területek egykor kiterjedt mocsárvilágot tápláltak.
Települések a vízfolyások mentén
A Tápió vízrendszere a Felső-Tápióból, az Alsó-Tápióból és a két ág egyesülése után létrejövő Egyesült-Tápióból áll. A vízfolyások több település belterületén haladnak keresztül, másutt a településhatárt vagy a külterületet érintik.
Felső-Tápió
A Felső-Tápió Isaszeg külterületén ered. Folyása mentén, illetve közvetlen közelében a következő települések találhatók, a forrástól az összefolyás irányába:
Isaszeg Dány Kóka Tápiószecső Szentmártonkáta Nagykáta Tápióbicske Tápiószentmárton
A vízfolyás nem minden felsorolt település belterületén halad keresztül: Dány, Szentmártonkáta és Nagykáta térségében például jellemzően a települések külterületét, illetve határát érinti. A Felső-Tápió Tápiószentmárton határában egyesül az Alsó-Tápióval.
Alsó-Tápió
Az Alsó-Tápió forrásvidéke a Gödöllői-dombság délkeleti peremén, Pécel térségében található. A vízfolyás és mellékágai által érintett fontosabb települések a forrásvidéktől az összefolyás irányába:
Pécel Maglód Mende Sülysáp Tápióság Tápiószentmárton
Az Alsó-Tápió vízrendszeréhez több kisebb patak és forráság kapcsolódik, ezért a felső szakaszon nem mindenütt egyetlen, folyamatosan azonos néven jelölt meder követhető. Sülysáp és Tápióság térségében már egyértelműen Alsó-Tápió néven halad tovább. Tápiószentmárton határában egyesül a Felső-Tápióval.
Egyesült-Tápió
A Felső- és Alsó-Tápió Tápiószentmárton térségében történő összefolyásától a vízfolyás neve Egyesült-Tápió. A folyásirány szerinti települések:
Tápiószentmárton Tápiószele Tápiógyörgye Újszász
Az Egyesült-Tápió Újszász határában ömlik a Zagyvába. Tápiógyörgyétől délre a vízfolyás két oldalán terül el a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzethez tartozó Gulya-gyep, a Tápió-vidék egyik utolsó nagyobb, nyílt ártere.
Vízjárása és szabályozása
A Tápió vízjárása erősen ingadozó. A vízfolyások vízhozama a csapadék mennyiségétől, a párolgástól, a felszín alatti vízkészletek állapotától és a vízgyűjtő vízrendezési viszonyaitól egyaránt függ. Az Egyesült-Tápió alföldi jellegű vízfolyás; korábban különösen a hóolvadáshoz és a tavaszi csapadékhoz kapcsolódó árvizek alakították a folyó menti gyepek és mélyedések vízháztartását.
Az Egyesült-Tápió alsó szakaszán az 1960-as években jelentős vízrendezési munkákat végeztek. A medret kiegyenesítették, és hosszú szakaszon árvízvédelmi töltést létesítettek. A beavatkozások felgyorsították az árvizek levezetését, ugyanakkor csökkentették annak lehetőségét, hogy a víz hosszabb időn át a folyó menti laposokban és gyepeken maradjon. Egyes korábban hat–nyolc hónapig vízzel borított területeken a vízborítás időtartama egy–három hónapra rövidült.
A Tápió vízhozama térben és időben jelentősen változik. Az alsó, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében álló szakaszon nem végeznek folyamatos vízhozammérést, ezért a vízfolyás állapotának értékeléséhez időszakos mérések, hidrológiai modellek és hosszabb adatsorok együttes vizsgálatára van szükség.Békési István: A vízhiány elleni védekezés tapasztalatai a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén. Magyar Hidrológiai Társaság XL. Országos Vándorgyűlése.
Természetvédelem és élővilág
A Tápió vízrendszerének több szakasza országos vagy európai jelentőségű természetvédelmi területen halad keresztül. A Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetet 1998-ban hozták létre. Területe 4515 hektár, amelyből 182 hektár fokozottan védett. A tájvédelmi körzet több, egymástól elkülönülő területegységből áll, és a Felső-Tápió, a Hajta, az Egyesült-Tápió, valamint a kapcsolódó lápok, mocsárrétek, szikesek és homoki élőhelyek értékeit őrzi.Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)
A Felső-Tápió Nagykáta és Tápióbicske környéki völgye különleges természetmegőrzési területként a Natura 2000 hálózat része. A HUDI20019 kódú Felső-Tápió terület 2047,64 hektár kiterjedésű. A patak mentén láprétek, magassásosok, fűzligetek, éger- és kőrisligetek, valamint homoki gyepek maradtak fenn.Felső-Tápió – HUDI20019. Natura 2000 Magyarország. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)
A Felső-Tápió vízrendszerét az Alföld egyik fajgazdagabb kisvízfolyási halfaunája jellemzi. Természetvédelmi szempontból jelentős fajai közé tartozik a védett kövicsík és a fokozottan védett lápi póc. A vízfolyás és környéke a vidra, a mocsári teknős és számos vízimadár számára is élőhelyet biztosít.
Az Egyesült-Tápió Tápiógyörgye alatti szakaszán található a térség egyik utolsó nyílt ártéri területe. A Zagyván keresztül visszaduzzadó tiszai árvizek kedvező hidrológiai helyzetben mintegy 300 hektárnyi területet, köztük a Gulya-gyepet is elönthetik.
A folyó és élőhelyei a 2019-ben létrejött Tápió Natúrpark táji rendszerének meghatározó elemei. A natúrpark a Gödöllői-dombság és az Alföld találkozásánál, 18 település mintegy 729 km²-es területén működik.Bemutatkozik a Tápió Natúrpark. Tápió Natúrpark. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)
Vízhiány és kiszáradás
A Tápió egyes szakaszainak nyári vízhiánya történetileg is dokumentált jelenség. A Vízügyi és Hajózási Közlöny egyik 1901-ben megjelent írása a Zagyváról és a Tápióról azt jegyezte fel, hogy nyáron ki szoktak száradni.Vízügyi és Hajózási Közlöny, 11. évfolyam, 24. szám. 1901, 213. o. Garami László és Garami Lászlóné 1999-ben megjelent útikalauza szintén arról számolt be, hogy nyaranta elfogyhat a víz a Felső-Tápióból, és a mederben olykor csak néhány pocsolya marad.Garami László – Garami Lászlóné: Zöld utakon – Védett természeti értékeink útikalauza. Budapest, 1999, a Felső-Tápió-völgyről szóló fejezet.
A 2022-es rendkívüli aszály idején a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság jelentése szerint a Felső-Tápió több más térségi vízfolyással együtt teljesen kiszáradt. A felszíni vizek júliustól hónapokra táji léptékben is eltűntek Pest vármegye déli és keleti térségének számos élőhelyéről.Jelentés a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2022. évi tevékenységéről. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 79. o.
Egy vízügyi tanulmány szerint 2022 és 2024 szélsőségesen száraz nyarain az Egyesült-Tápió Újszász és Tápiógyörgye közötti, mintegy 11 kilométeres szakasza is kiszáradt. Összefüggő vízfolyás helyett csak elszigetelt, pangó vízfoltok maradtak, elsősorban a torkolat és egyes mederbeli akadályok közelében.
A vízhiány mérséklésének egyik vizsgált lehetősége a természetközeli vízvisszatartás. Egy 2025-ben bemutatott terv az Egyesült-Tápió Tápiógyörgye melletti szakaszán rönkökből kialakított, átjárható fenékküszöb segítségével emelné meg időszakosan a vízszintet, hogy a víz a jobb parti gyep mélyebb részeire kijuthasson. A megoldást hidraulikai modellezéssel vizsgálták, és a természetvédelmi kezelővel is egyeztették; a tanulmány készítésekor a kivitelezés még nem történt meg.
Történelmi és kulturális jelentősége
A Tápió neve a térség településneveiben is megjelenik. Jelenleg hét önálló település viseli előtagként a folyó nevét: Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton és Tápiószőlős. A korábbi Tápiósüly és Tápiósáp 1970-ben egyesült; az így létrejött település mai neve Sülysáp.
A folyóhoz kapcsolódik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős ütközete, az 1849. április 4-én lezajlott tápióbicskei csata. A csata egyik fontos helyszíne a Felső-Tápió hídja volt. A történelmi fahidat később újjáépítették, a csata emlékére pedig Tápióbicskén évente hadijátékot rendeznek.Történelmi fahíd. Tápió Natúrpark. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)Tápióbicske. Tápió Natúrpark. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)
Jegyzetek
További információk Tápió Natúrpark – tájékoztató kiadvány Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet – Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Tápió Natúrpark
Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye patakjai Kategória:Pest megye patakjai Kategória:Tápiószele Kategória:Újszász