bélyegkép|Botticini Tóbiás és az arkangyal - részlet
Firenzében több Dávid-alkotás született: Donatello és Verrocchio híres szobrai, több kisebb bronzszobrocska és Michelangelo mesterének, Domenico Ghirlandaiónak a freskója, a Santa Trinità-templom Sasetti-kápolnájának bejárata felett. Valamennyi a bibliai gyermeket ábrázolja: kezében kard, egyik lába Góliát fején, arckifejezése vagy félénk – ekkor fejét kissé lehajtja -, vagy büszkén, diadalmasan mosolyog. Ghirlandaio még a Sassetti-családdal is megpróbálta összekapcsolni Dávidját: egyik kezébe parittyát és követ helyezett, a család jelvényét, a másikba pajzsot, rajta a Sassetti-címerrel.
A legismertebb közülük Michelangelo Dávid-szobra.
Dávid-szobrok Donatello
Donatellót az egyik legjelentősebb reneszánsz szobrászként tartják számon. Számtalan műve közül talán a Gattamelata (1448-1453) zsoldosvezér Padovában álló plasztikája után legismertebb a Dávid bronz szobra. Rómában látott antik emlékek hatása figyelhető meg a Mediciek számára kútfiguraként készült Dávid bronz alakján.Firenze, Museo Nazionale Dávid itt serdülő ifjú, mint a bibliában. Koszorún áll a mezítelen fiúalak, lábai előtt a legyőzött Góliát. Jobb karjában egyenes kard, baljában a kő, amelyet parittyájába szán. Fején kalap, azon a dicsőség koszorúja. Előre tekint és kissé lefelé, mintha a győzelem isteni ajándékán gondolkozna.
Verrocchio
Verrocchio még 1476 előtt készítette el bronz Dávidját,Firenze, Museo Nazionale a Palazzo della Podesta, más néven Bargello: 1859-1865 között restaurálták és létesítették a múzeumot, 23 termében elsősorban a középkori és újkori szobrászati és iparművészeti alkotásokat helyezték el. A 14. sz. –tól a 17. sz.-ig terjedő toszkán szobrászművészet legteljesebb gyűjteménye. Az alapot képező Medici-gyűjtemény hagyatékokkal, ajándékokkal gyarapodott (Carrand, Ressmann, Franchetti). Donatello számos alkotását, továbbá Brunelleschi, Ghiberti, Bertoldo, Verrocchio, Luca és Andrea della Robbia stb. több jelentős művét itt őrzik. Michelangelo 5, Cellini 7, továbbá Giovanni de Bologna több alkotása gazdagítja a gyűjteményt. a kora reneszánsz öntudatos ifjúideáljának ezt a naturalizmust és eleganciát oly szerencsésen párosító megtestesítőjét, egyesek szerint Francesco Botticini Tóbiás és az arkangyal című képén Mihály arkangyalban ifjú Dávidja,Richard Friedenthal: Leonardo p. 10. mások szerint nagymértékben Antonio Pollaiuolo: Dávid Victorius, (1472 körül)Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968. 674 p. hasonló festményének hatására.
Michelangelo Michelangelo 1501. augusztus 16-án –Firenze új alkotmányának elfogadása után1501-ben Piero Soderinit választották örökös kormányzónak. (gonfalonierének) Az új köztársaság első évei alatt az ifjú mestert a céhek elhalmozták megbízásokkal- kapta meg a megbízást a Dávid elkészítésére. Talán éppen ez adta az ifjú mesternek a gondolatot, hogy Dávidot nem mint bibliai hőst, hanem mint népe védelmezőjét és igazságos uralkodóját ábrázolja, példát állítva a firenzeiek elé, amellyel a Köztársaság védelmére és igazságos kormányzására ösztönzi őket.
Összegzés
Donatello és Verrocchio művével szemben Michelangelo Dávid-szobraGalleria della Accademia, (Akadémiai Képtár) Firenze: a 18. század végén alapították. 1873-ban itt helyezték el Michelangelo Dávidját. A gyűjteménynek az ad különös jelentőséget, hogy itt látható több más befejezetlen alkotása. más. Meztelen ifjú a hagyományos attribútumok,valamely tárgy vagy jelenség elválaszthatatlan tulajdonsága, mely nélkül a tárgy nem létezhet és nem gondolható el a kard vagy a Góliát-fő nélkül, pusztán a parittyával, de azt is a háta mögött tartja. Nem a tizenötödik század hagyományos Dávidját követi, inkább az ókori Herkules típushoz közeledik. A végtagok és a fej helyzete, az alak teljes meztelensége, a karok ellenirányú, kontrasztáló mozgása mind megtalálhatók az antik szarkofágok Herkules figuráin. Elődeivel szemben Michelangelo nem is próbálja Dávid életének egy meghatározott eseményét bemutatni, inkább azonosítja Dávid típusát Herkulesével.
Irodalom Majtényi Zoltán: Utolsó ítélet, Móra Könyvkiadó, Budapest 1971. Barabás Tibor: Michelangelo élete, Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1970 Karel Schulz: Kőbe zárt fájdalom, Corvina Kiadó, Budapest, 1966
Források
Éber László: Donatello 1903. Budapest, Kiadó: Lampert Róbert (Wodianer F. és fiai) Ybl Ervin: Donatello 1957. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Charles de Tolnay: Michelangelo mű és világkép, 1975. Corvina kiadó Richard Friedenthal: Leonardo életrajz képekben, 1975. Gondolat kiadó
Jegyzetek
További információk A Mediciek fénykora, Élet és művészet a reneszánsz Firenzében Reneszánsz szobrászat Dávid szobor története National Geographic Kapcsolódó szócikkek Firenze Cosimo de’ Medici Piero Soderini Firenze történelmi központja
Kategória:Szobrok